Az eva alanyok legfontosabb áfa vonatkozásai II.

Szerző: Molnár Péter
Dátum: 2018. október 31.
Címkék: , ,
Rovat:
Az eva alanyok nem csupán Közösségen belüli termékbeszerzőként, hanem értékesítőként is megjelenhetnek adott ügyletekben. Ilyen ügyletben csak akkor vehet részt, ha már rendelkezik közösségi adószámmal, azaz az ügylet előtt kérelmeznie kell a NAV-tól, hogy részére közösségi adószámot állapítson meg a hivatal. Ilyenkor is érvényes az a szabály, hogy a beszerzőnek adóalanynak kell lennie, az árunak el kell hagynia Magyarországot, hogy az adómentes termékértékesítés legfontosabb feltételei teljesülhessenek. Az így keletkező bevétel eva-kötelezettség alá fog tartozni.

Járjuk körbe, hogy mire kell tekintettel lenni, amikor határon átnyúló szolgáltatásokban vesz részt az eva alanya. Első lépésként azt vizsgáljuk meg, hogy adott szolgáltatásnak hol van a teljesítés helye: a Közösség másik tagállamában vagy harmadik országban. Amikor a teljesítési helyet állapítjuk meg, akkor az eva alanya a belföldön nyilvántartásba vett áfa-alanyokkal azonos módon ítélendő meg. Az eva alanyoknak azok után az igénybevett szolgáltatások után keletkezik fizetendő adója, amelynek a teljesítési helye belföld, mivel a szolgáltatás nyújtója belföldön nincs letelepedve, azaz sem székhelye, sem telephelye nincs belföldön. Különbséget kell tenni a között, hogy a szolgáltatás nyújtója harmadik országban van-e letelepedve, vagy a Közösség másik tagállamában.

Amennyiben harmadik országban van letelepedve, akkor az eva-alany az adókötelezettségét az eva bevallás keretein belül teljesíti, ha azonban a szolgáltatás nyújtója a Közösségen belül van letelepedve, akkor a már sokszor hivatkozott 86-os bevalláson vallja be az adókötelezettséget és összesítő nyilatkozatot is be kell adni.

Mivel szolgáltatásról beszélünk, nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a szabályt, hogy ha szolgáltatásra előleget fizetünk, és mint megrendelő mi leszünk az adófizetésre kötelezettek, akkor ez adóztatási pontnak fog minősülni, így vizsgálni kell, hogy mikor juttat ügyfelünk olyan vagyoni előnyt, amelyet az ellenértékbe beleszámít. Itt is a főszabály érvényesül azaz, amikor a vagyoni értéket juttatja, vagy az eladó számláján jóváírják, akkor az arra az időszakra vonatkozó bevallásban kell ezt bevallani. Ha a szolgáltatás nyújtója Közösségen belül telepedett le, akkor az előlegről is kell összesítő nyilatkozatot tenni.

Abban az esetben, ha az eva alanya, mint a szolgáltatás nyújtója szerepel az ügyletben, akkor áfa-fizetési kötelezettsége nem keletkezik. Amire oda kell figyelni, hogy ha a partnerünk, a szolgáltatás igénybevevője, Közösségen belül telepedett le, akkor az összesítő nyilatkozatról ebben az esetben se feledkezzünk meg.

A közösségi ügyleteket követően járjuk kicsit körül a belföldi fordított adózás alá eső ügyletek áfa kérdéseit az eva alanya szemszögéből. Ha az eva alanya belföldi fordított adózás alá eső ügyletben termék beszerzőjeként, vagy szolgáltatás igénybevevőjeként vesz, akkor őt is áfa-fizetési kötelezettség terheli. Ennek két feltétele van, az első hogy a szállítónak ne legyen olyan jogállása, amire tekintettel az áfa megfizetése nem lenne tőle követelhető (legjellemzőbb, ha alanyi adómentes státuszban van), illetve a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója belföldi áfa-adóalany, vagy eva-alany legyen.

Milyen ügyletek esetén kell alkalmazni a fordított adózás szabályait? A teljesség igénye nélkül ha például építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadása történik a megrendelőnek; ha építési-szerelési, illetve egyéb szerelési szolgáltatás történik, amennyiben ez a szolgáltatás ingatlan létrehozására, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányul; illetve az előbbi két tevékenységhez történő munkaerő-kölcsönzés, kirendelés, személyzet rendelkezésre bocsájtása valósul meg. Akkor is alkalmazni kell a fordított adózást, ha az értékesítő választása alapján adóköteles az ingatlanértékesítés, vagy adós és hitelező viszonylatban olyan terméket értékesítenek, amely biztosítékként szolgált a követelés kielégítésére.

Az Áfa tv. 6/A és 6/B mellékletében felsorolt termékek értékesítése, illetve beszerzése esetén a szükséges nyilatkozattételre az eva-alany nem köteles.

Amennyiben tehát a feltételek teljesülnek, és a törvényben meghatározott ügyletben vesznek részt a szereplők, akkor az eva-alany a számlájában nem tüntet fel áfa-t, azt a beszerző fogja felszámítani.

Az adóalanynak az Eva törvény hatálya alá tartozó tevékenységéről bizonylatot kell kibocsájtania. Ezt a kötelezettségét az Áfa tv. X. fejezete szerint kell teljesítenie. A kibocsájtott bizonylat lehet számla, egyszerűsített számla, nyugta és számlával egy tekintet alá eső okirat, attól függően, hogy kik vesznek részt az ügyletben, milyen összegben történik az ügylet, kér-e a megrendelő számlát, stb. A bizonylat adattartalmára vonatkozóan nincs eltérés az Áfa törvény előírásaitól.

Végül, ha az eva-alany úgy dönt, hogy tevékenységét már nem az eva szabályai alapján végzi tovább, hanem visszatér a normál áfa-szabályok alá, akkor azt ne felejtsük el megjegyezni, hogy az eva-alanyként lezárt időszakban beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás tekintetében előzetesen felszámított adót nem helyezhet levonásba az áfa-s időszakában.

A szerző, Molnár Péter, független adótanácsadó


Kapcsolódó cikkek:


Hogyan adóztak a rómaiak? – Augustus adóreformja (3. rész)
2018. november 16.

A történelem első ismert adóreformját Augustus római császár hajtotta végre. Az adóreform átfogóan változtatta meg az adónemeket, a beszedés módját, a beszedett adó kincstári kezelését. Az Augustus által bevezetett adóintézkedések hosszú távon fennmaradtak, biztosították a Birodalom működését az elkövetkező évszázadokban.

Január elsejétől a NAV-nál is kötelező a cégkapu
2018. november 15.

Január elsejétől a NAV-nál is kötelező a cégkapu

A gazdálkodó szervezetek január elsejétől kizárólag cégkapun keresztül intézhetik elektronikusan adóügyeiket a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) - mondta Kis Péter András, a NAV adószakmai szóvivője az M1 aktuális csatornán.

Fesztiválszervező csoporttal szemben nyomoz a NAV
2018. november 15.

Az ügyben érintett magyar cég által idén befizetett adó összege elérte a 90 millió forintot, míg a társaság az elmúlt 5 év alatt csupán 13 millió forintot fizetett be a költségvetésbe.

Csoportos társasági adó fizetés kapcsolt vállalkozásoknál– 2. rész
2018. november 15.

A kapcsolt vállalkozások egy meghatározott köre csoportot alkothat és közös társasági adóbevallást készíthet el 2019-től, ha az erről szóló törvényjavaslat elfogadásra kerül. A csoportos társasági adózás előnyei közé tartozik, hogy a társaságok egymás veszteségeit meghatározott keretek között konszolidálhatják, illetve a csoportba tartozó vállalkozások egymás közötti ügyletei mentesülnek a szokásos piaci ár elvének betartása, valamint a transzferár dokumentációs kötelezettség teljesítése alól.