Az idei negyedik nadrágszíjhúzás jöhet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az EU-IMF-megállapodás betartása miatt az eddig ismert kemény kiadáslefaragási lépéssorozaton felül újabb intézkedésekre van szükség, máskülönben a romló gazdasági feltételek miatt nem lehet 3 százalék alatt tartani az idei költségvetési hiányt – ez húzódik meg a Bajnai-kormány legújabb, tervezett kiigazító csomagja mögött. Ismét 25 százalék lesz júliustól a normál áfakulcs, de a kenyér, a tej, és a távhő 15 százalékos kulcs alá megy. Elképzelhető, hogy engedik visszalépni a magánnyugdíjpénztári tagok egy részét az állami pillérbe. A magánszemélyek a szolidaritási adónak csak 2011-ben mondhatnak búcsút.

Röpke három és fél hónap alatt a negyedik nadrágszíjhúzásra készül a kormányzat – ez világlik ki abból a lapunk birtokába került dokumentumból, amely a Bajnai-kabinet újabb intézkedésterveit sorolja fel. A javarészt bevételnövelésből, kisebb részben további kiadásvágásból álló legújabb pakk 140-160 milliárd forintos szigorítást takar.

Az év első napjaiban a kormány már elrendelt egy közel 50 milliárd forintos zárolást a minisztériumi pénzekből, ezt követte a február közepén ismertetett döntés, mely alapján nullszaldós adóátrendezés mellé egy durván 200 milliárd forintos kiadásvágást rendelt a Gyurcsány-kabinet. Ezután két hete már az új miniszterelnök, Bajnai Gordon irányzott előre idén további körülbelül 150 milliárd forintos kiadásvágást. A mai napon első ülését tartó új kormány legfrissebb tervéből azonban egyértelműen kiderül, hogy mindez együtt sem elég ahhoz, hogy idén az IMF-EU-megállapodásban foglaltakat betartva 3 százalék alatt tartsuk a GDP-arányos költségvetési hiányt: ehhez további, 140-160 milliárd forintra rúgó szigorításokra van szükség.

Ne felejtsük: két hete még azt gondolta az akkor kormányfőjelöltté avanzsált Bajnai, hogy a folyamatosan romló gazdasági kilátásokra reagálva a Bajnai-féle addicionális 2009-es kiadásmetélés [2] (többek között a 13. havi nyugdíj második felének, vagy a közszféra plusz egyhavi bérének szerepét játszó keresetkiegészítés második részletének elvétele, a szocpol, félszocpol és lakáshitel-kamattámogatás felfüggesztése) elegendő lesz a 3 százalékon belüli idei deficit eléréséhez. Mostanra a kormányzat újraszámolta a makropályát: az eddig tartott 3,5 százalékos visszaesési előrejelzést a piaci prognózisokhoz igazodva 6 százalékosra rontotta, számításba vette a Bajnai-féle kiadáslefaragást. Az előkészítő anyag szerint így arra juthattak, a költségvetési hiány az év végére átlépné a bűvös 3 százalékos határt, márpedig akkor lőttek az IMF-EU-megállapodásnak, a mentőcsomag harmadik, negyedik és ötödik részletének. Ezt elkerülendő újabb intézkedéscsomagra van szükség. A lépéseket ma tárgyalja a kabinet, vasárnap pedig véglegesíti, így azokban ugyan lehet némi változás, de nagy módosításokra lapunk információi szerint nem kell számítani.

A 140-160 milliárd forintos, idei negyedik kiigazítás nem kizárólag kiadásvágás, épp ellenkezőleg: a költségek lefaragása a negyedik pakk kisebb részét teszi ki, az összekalapozandó összeg nagyobb részét magasabb adóbevételekből teremtené elő az új kormány. Így nem 23 százalékra vinnék fel a normál, 20 százalékos áfakulcsot júliustól, ahogyan azt a parlament előtt heverő adócsomag előirányozza, hanem 25 százalékra. Igaz, behoznának egy 15 százalékos kulcsot is, amely alá a távhő, a kenyér és pékáruk, valamint a tej és tejtermékek tartoznának. (Az 5 százalékos, alsó kedvezményes kulcs maradna, abba jelenleg a könyvek, gyógyszerek, napilapok tartoznak.) Összességében a 25 és 15 százalékos áfaváltozat pár tízmilliárd pluszbevételt jelent a büdzsé szempontjából a jelenleg még hivatalos 23 százalékos forgatókönyvhöz képest.

Az szja maradna

Bajnaiék nem változtatnának a parlamenti tárgyalás alatt levő adócsomag személyijövedelemadó- és járulékrészén. Így az év elejéig visszamenőleg 1,7-ről évi 1,9 millió forintra emelnék az alsó, 18 százalékos szja-sávhatárt, és júliustól 5 százalékponttal vágnák vissza a munkáltatók által fizetendő járulékot a minimálbér duplájáig. Az a furcsa helyzet állhat elő azonban, hogy bár ezt a két lépést nem írná felül a Bajnai-kabinet, mégis a Gyurcsány-féle csomaghoz készült számításokban szereplőnél több bevételre tehet szert a büdzsé a két lépés eredőjeként, pontosabban mondva, nem esik ki annyi pénz az államháztartásból, mint amennyire Gyurcsányék számítottak. Ennek pedig az az oka, hogy a kormány most nem a Pénzügyminisztérium, hanem az MNB bértömeg-várakozását veszi alapul, amely a pénzügyi tárcáénál kisebb idei bértömeg-visszaeséssel kalkulál. A kisebb bértömegesés pedig kisebb költségvetési bevételkiesést eredményez. Így a most feltárt újabb, 140-160 milliárdos költségvetési lyukból a kevésbé pesszimista bérpálya 40-50 milliárd forintot betöm.

A bevételi oldalon még egy intézkedés segítene. A kormány fontolóra veheti, hogy megengedné a magánnyugdíjpénztárakból való visszalépést az állami nyugdíjrendszerbe bizonyos korhatár felett. Hogy mennyit jelentene ez idén a költségvetésnek, nehéz megbecsülni, de a dokumentum szerint 20 milliárd forintnyi bevételre ebből is szert tehetne az államkassza. Jövőre még nagyobb a pluszbevétellel, akár 70 milliárd forinttal is gazdagodhatna a büdzsé azzal, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok egy része a pénztárból kilép és csak az állami pillérbe fizet, oda viszont így több járulékot.

A költségvetési lyuk idei foltozása kisebb részben persze kiadásvisszafogásra is támaszkodik. Így a munkaerőpiaci, illetve a kutatási és technológiai alap kifizetéseit összesen 15-20 milliárddal nyesnék vissza.

Probléma lehet a jövő évi deficitcéllal is

Nemcsak az idei deficitcéllal van azonban gond, a 2010-es hiány 3 százalék alá szorításához is intézkedésekre, mégpedig csaknem 270 milliárd forintos csomagra van szükség az eddig hivatalosan ismertetett Bajnai-féle kiadásvágásokon túl. A fent felsorolt idei bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedések áthúzódnának 2010-re is, ezek pedig a 270 milliárdos lyuk java részét betömnék, hiszen jövőre már az év egészében hatnának, nem úgy, mint idén, amikor is csak 5-6 hónap költségvetési egyenlegét javítják. Egyetlen új elem jönne be jövőre a dokumentum alapján: mégsem szűnne meg jövőre a magánszemélyek évi 30 milliárd forintot jelentő különadója, a szolidaritási adóként elhíresült sarcot csak 2011-ben törölnék el.

PM-MNB-tandem

Lapunk úgy tudja, az elmúlt napokban, egy-két hétben a korábbinál is intenzívebbé vált a munkakapcsolat a Pénzügyminisztérium és az MNB között. A dokumentum is ezt támasztja alá, amelyből kiderül, hogy az újabb pakkot a két intézmény apparátusának makropályájának erős közelítése alapján számolja ki a kormányzat.

A korábbiaknál szorosabb együttműködést két dolog magyarázhatja. Egyrészt, az MNB az elmúlt sok évben mindig a legjobb előrejelzést adta a költségvetési folyamatokra, figyelembe véve nemzetközi intézményeket, gazdaságkutató cégeket, elemzőket, és magát a pénzügyi tárcát is, amely elvileg a fiskális politika irányítója. Másrészt, a kooperációt személyi vonal is magyarázhatja: a jegybankelnök, Simor András volt a pénzügyminiszteri bársonyszéket most elfoglaló Oszkó Péter elődje a Deloitte elnök-vezérigazgatói posztján, a két szakember ma is jó kapcsolatot ápol egymással.

Forrás: index.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. július 22.

Ezért nem adómentes a borravaló

Az adómentes borravaló gyakorlati megvalósulásának jelenleg két alapvető akadálya van – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Jelenleg csak a felszolgálónak készpénzben adott borravaló adómentes.

2024. július 19.

Orbán Trump ígérete nyomán adómentessé tenné a borravalót

Orbán Viktor miniszterelnök figyelemre méltónak tartja Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt javaslatát a borravaló adómentességéről, és Magyarországon sem látja annak szükségét, hogy a borravalót adóztassák.