Változnak a könyvviteli szolgáltatók nyilvántartásának szabályai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Módosultak a nyilvántartásba vétel szabályai, a bejelentéshez, illetve adatváltozáshoz szükséges nyomtatványok, az ahhoz csatolandó mellékletek, illetve az akkreditáció szabályai is. Az új előírások október elsején lépnek hatályba.

A 74/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról szól. Eszerint mérlegképes könyvelő – a nyilvántartásba vétel szempontjából, külön kérelem és egyedi elbírálás alapján – az, akinek külföldön szakirányú felsőoktatási intézményben szerzett oklevelét a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott szakok valamelyikén kiállított, közgazdász végzettséget tanúsító dokumentumként 1995. május 1-je után elismerték. Feltétel továbbá, hogy rendelkezzen a magyarországi tevékenység gyakorlásához szükséges, a mérlegképes könyvelői képesítésre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott ismeretekkel és nyelvtudással, továbbá Magyarországon szerzett hároméves számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlattal.

A módosító rendelet előírja, hogy a nyilvántartásba fel kell venni minden olyan természetes személyt kérelme esetén, aki megfelel a számviteli törvény 151. §-ának (5) bekezdése szerinti feltételeknek. A jelentkező által kitöltendő adatlap mellett módosultak az ahhoz csatoltandó mellékletek is. Eszerint az adatlaphoz mellékelni kell: a szakképesítést, a képesítést igazoló oklevél, bizonyítvány másolatát, hatósági erkölcsi bizonyítványt (ha a jelentkező a pénzügyminiszter által vezetett nyilvántartásba vételhez már benyújtotta, de az új kérelem benyújtásakor még érvényes, elegendő az erkölcsi bizonyítvány másolatát mellékelni), 1 db 6 hónapnál nem régebbi 2,5×3,2 cm-es (elektronikus benyújtás esetén 1 db minimum 320×240, maximum 752×582 pixel méretű, 24 bit színmélységű, „jpg” formátumú) igazolványképet, a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló dokumentumot.

A hatósági erkölcsi bizonyítvány adatainak pénzügyminiszteri beszerzését is lehet kérni az adatlapon. A díj befizetésének azonosításához az adatlapon nyilatkozni kell arról, hogy a befizetést a jelentkező vagy a jelentkező helyett és nevében harmadik személy teljesítette. A pénzügyminiszter a jelentkező adatait ellenőrizheti, a jelentkező pedig külön kérésre köteles az adatok hitelességét az azt alátámasztó eredeti dokumentumokkal a felhívásban meghatározott időpontig igazolni.

Amennyiben törlésre okot adó körülmény merült fel, a nyilvántartásba vett személy vagy annak törvényes képviselője köteles azt 30 napon belül bejelenteni a jogszabály mellékletében meghatározott adatlapon. A kérelemhez csatolni kell az igazolványt, valamint az igazgatási díjról szóló dokumentumot is. A nyilvántartásból törölt és a nyilvántartásba vételét ismételten kérő természetes személynek az ismételt nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásakor a végzettségéről szóló, a korábbi nyilvántartásba vételkor már benyújtott dokumentumot nem kell mellékelnie.

A nyilvántartásba vett személy a nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változást – amennyiben az adatváltozás nem érinti az igazolványon szereplő adatokat – az adatváltozást követő 30 napon belül köteles bejelenteni a rendelet 1 számú melléklete szerinti adatlapon, amelyhez az igazolvány másolatát, az adatváltozást igazoló, valamint a díjfizetésről szóló dokumentumot mellékelni kell. Ha az adatváltozás érinti az igazolványon szereplő adatokat is, akkor csatolni kell az igazolványt és új fényképeket is.

A szakmai továbbképzési kötelezettség a nyilvántartásba vett személyt a nyilvántartásba vételt követő – április 1. és december 31. közötti – továbbképzési évtől kezdődően terheli.

A rendelet szerinti, kötelezően használatos adatlapok letölthetők a Pénzügyminisztérium honlapjáról (www.pm.gov.hu), valamint a Kormányzati Portálról (www.magyarorszag.hu) is. Az adatlapokat elektronikus úton a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül lehet benyújtani a pénzügyminiszter részére. A kérelem elektronikus úton akkor nyújtható be, ha ahhoz csatolandó melléklet elektronikus másolatát – ha jogszabály úgy rendelkezik, a mellékletet, mint elektronikus okiratot vagy a melléklet hiteles elektronikus másolatát – csatolják.

A nyilvántartásba vételhez és az akkreditációhoz szükséges adatlapokat (kérelem) nem elektronikus úton történő benyújtása esetén a Pénzügyminisztérium honlapján megjelenő, külön közleményében megjelölt címre kell beküldeni.

A továbbképzésekkel kapcsolatos adatlapokat nem elektronikus úton történő benyújtás esetén az akkreditált szervezetnek a pénzügyminiszter – a Pénzügyminisztérium honlapján megjelenő – külön közleményében megjelölt címre CD vagy DVD adathordozón kell benyújtania a pénzügyminiszter részére.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.