Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Írásunkban a még kihirdetésre váró adócsomagban, valamint a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslatban olvasható adójogszabályokat érintő rendelkezések alapján gyűjtöttük össze a legfontosabb jövő évi változásokat. Emlékeztetőül az év közben kihirdetett, ám a jövő évben hatályba lépő rendelkezéseket is összefoglaltuk.
Tekintse át velünk az új szabályokat és készüljön fel Ön is a következő évre!
A munkát terhelő adók csökkenése, minimálbér emeléssel kapcsolatos változások
A legfrissebb módosítások a munka közterheinek csökkentését célozzák – ezek a legszélesebb kört érintő változtatások is egyben. Mindez összefüggésben áll a jövő évi tervezett minimálbér (200.000 forintra) és a garantált bérminimum (260.000 forintra) emelésével, s bizonyos kompenzációul szolgálnak a munkáltatók terheinek mérséklésében.
2022. január 1-től újabb 4 százalékponttal csökken a munka közterhe. A Szocho adó 15,5%-ról 13%-ra, azaz 2,5 százalékponttal csökken. Egyidejűleg megszűnik a 1,5%-os szakképzési hozzájárulás. Ez utóbbit utoljára 2022. január 12-ig kell megállapítani, bevallani és megfizetni. A szakirányú oktatást, illetve duális képzést végző vállalkozások a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthetik majd a megszokott kedvezményeket. A változtatás nyomán csaknem 600 milliárd forint körüli összeg maradhat az érintetteknél. Ezzel megvalósul a munkáltatókkal, munkavállalókkal kötött hosszú távú közteher csökkentési megállapodás harmadik üteme, 2022. július 1-je helyett fél évvel előre hozva, már január 1-jén, ráadásul az ígértnél nagyobb mértékben.
A Szocho adó csökkentésével összefüggésben módosulnak jövőre az SZJA összevont adóalapjának megállapítására vonatkozó szabályok is. Ha a magánszemély kötelezett a Szocho megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható vagy azt a magánszemély számára megtérítették), akkor a megállapított jövedelem 89%-át kell jövedelemként figyelembe venni az eddigi 87% helyett, amely szabályt már az adóelőleg megállapítása során is figyelembe kell venni.
Csökken továbbá a kifizető által teljesítendő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (Ekho) mértéke is 2022. január 1-től az addigi 15,5%-ról 13%-ra. Mérséklődik a kisvállalati adó 11%-ról 10%-ra. Továbbá, ugyancsak a fentiekkel összhangban növekszik a kisvállalkozók ellátási alapja 102 ezer forintról 108 ezer forintra, a magasabb összegű tételes adó fizetése esetén pedig 170 ezer forintról 179 ezer forintra.
Érdemes még megemlíteni, hogy a koronavírus járvánnyal érintett egyes szektorokban tevékenységet végzőkre vonatkozó szektorális bértámogatási szabályok 2022. december 31-ig alkalmazhatóak.
További személyi jellegű adómódosítások
Szeretnénk felhívni a figyelmüket néhány korábbi és további adóváltozásra is, melyek 2022-ben lépnek hatályba.
Minden gyermekes szülő, aki családi kedvezményre jogosult, 2022. február 15-ig adóvisszatérítést kap a 2021-ben megszerzett jövedelméből levont személyi jövedelemadó, Ekho, illetve KATA alkalmazása esetében a 2021-es tételes adó negyedéig van lehetőség ennek érvényesítésére. A visszatérítéshez 2021. december 31-ig lehet benyújtani a NAV-hoz az ún. „VISSZADÓ” nyomtatványt. Nem kell nyilatkoznia annak, aki családi pótlékot kap, mert a folyósító szervtől a NAV megkapja az adatokat.
2022. szeptember 30-ig meghosszabbításra került a SZÉP-kártya alzsebek közötti átjárhatóság lehetősége, mely szerint a szolgáltató a Széchenyi Pihenő Kártya elfogadói szerződésétől eltérően – bármely alszámlán lévő egyenleget elfogadhatja, illetve a kártyabirtokos azt felhasználhatja.
Törvénybe iktatják a távmunkával kapcsolatos SZJA szabályokat is, amellyel a veszélyhelyzet idején kialakult gyakorlat normál jogrendbe történő átemelése történik meg. Igazolás nélkül, költségként elszámolható a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 %-nak megfelelő összeg. Ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része minősül ilyennek.
A kriptovaluták növekvő gyakorlati jelentőségének leképezéseként a hazai adószabályozásban egy új jövedelemtípussal, a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemmel, mint ügyleti nyereséggel kell számolni. Ez a korábbinál nagyobb adóbiztonságot jelent, a magasabb adóterhet viselő egyéb jövedelem helyett a kriptovalutákból származó jövedelmeket innentől külön adózó jövedelemként kell kezelni, amely a tőkejövedelmekhez hasonlóan 15 %-os SZJA adómérték alá esik, szociális hozzájárulási adó pedig nem merül fel vonatkozóan. A nyereségek mellett a veszteségeket is elismeri a jogszabály, és érvényesül az adókiegyenlítés elve. Az új rendelkezések 2022. január 1-jén lépnek hatályba, azonban a kedvező szabályokat már 2021-re is lehet alkalmazni, továbbá a korábban megszerzett jövedelmekre átmeneti moratórium szabályok is vonatkoznak. Viszont, ahogyan a címben is írtuk, a kriptovaluták esetében az ördög valóban a részletekben rejlik, nagy elővigyázatosság ajánlott a szabályozásból kimaradó jövedelmek, és a kedvező adózási feltételek teljesítése érdekében!
Az átalányadózás 2022-től jelentősen átalakul és sok egyéni vállalkozó számára kedvezőbb adózási forma lesz akár a KATÁ-val szemben is. Jelentős könnyítés, hogy 2022. január 1-jét követően adóelőleget csak az éves minimálbér felét elérve (az adott év elejétől összeszámítva) kell majd megállapítani, ráadásul ebben az esetben is, csak azon adóelőleg alap-rész után, mely meghaladta az éves minimálbér felét. Az átalányadózás választásának küszöbérétékét is módosítják 2022-től, az eddigi 15 millió Ft-ról, az éves minimálbér 10-szeresére, (ez a 2022 januárjától érvényes éves minimálbérrel számolva 24 millió forint lesz). Változik továbbá a kiskereskedők átalányadózásának felső határa is. Az eddigi 100 millió Ft-ról az éves minimálbér 50-szeresére (ez a 2022 januárjától érvényes minimálbérrel számolva 120 millió forintot jelent). A jövőben mindkét határérték a minimálbér mértékének növelésével arányosan emelkedik majd.
2022. január 1-től a fiatalok Start-számlájára történő befizetések után kétszeresére, 12.000 forintra nő az állami támogatás maximuma évente, továbbá 24.000 forintra – szintén kétszeresére – emelkedik a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, Magyarországon nevelésbe vett gyermekeket megillető állami támogatás összege.
Jövőre lép életbe a 25 év alatti fiatalok személyi jövedelemadó kedvezménye, vagyis, ha egy 25 év alatti munkavállaló havi bére / jövedelme (jellemzően a munkával összefüggő jövedelmekre érvényes, ám a külön adózó, tőke jellegű jövedelmekre nem) a tárgyévet megelőző év júliusi bruttó átlagkereset alatt marad (2022-ben a 2021 júliusit figyeljük, ami 401.800 Ft volt), akkor nem kell személyi jövedelemadót fizetnie ezután. A kedvezmény azokra a hónapokra jár, ameddig a fiatal még nem haladta meg a 25 éves kort. Ha a fiatal jövedelme meghaladja az átlagkeresetet, akkor csak a különbözet után kell személyi jövedelemadót fizetnie. A kedvezményt a munkaviszonyból származó jövedelem esetében a 2021. december 31-ét követő időszakra elszámolt jövedelemre vagy ezután megszerzett bevételre lehet alkalmazni, ugyanakkor a 2021-re elszámolt, de 2022. január 10-ét követően kifizetett bevételekre – pl. 2021-es bónusz, prémium – is érvényes. Más kedvezményekkel együtt, meghatározott sorrendben vehető igénybe.
Helyi adók befagyasztása
Az adócsökkentés másik szintje a helyi adók befagyasztása, ugyanis a jogszabálytervezet meghosszabbítja a kis- és középvállalkozások kedvezményét, így – ha az Országgyűlés megszavazza – jövőre is automatikusan jár a helyi iparűzési adó alacsonyabb, maximum 1%-os adómértéke az érintetteknek, amely 150 milliárd forintos könnyítést jelent összességében. Ez azon KKV-nak kedvez, melyek árbevétele vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 4 milliárd forintot.
2021-ben a legtöbb vállalkozás adóelőleg-mérséklő nyilatkozatott tett, amely alapján az önkormányzati adóhatóságok többségében automatikusan mérséklik a 2022-es adóelőleg-kötelezettség összegét is. Aki ezt nem tette, lehetősége van arra, hogy a 2022. évi előlegre vonatkozóan tegyen nyilatkozatot. Ebben az esetben a nyilatkozatban azt kell rögzíteni, hogy a vállalkozó KKV-nak minősült 2021. évben vagy 2022. évben várhatóan annak fog minősülni a rendelkezésre álló gazdasági adatok és gazdálkodási körülmények alapján, továbbá vállalni kell, hogy a helyi adótörvény szerinti telephelyének címét bejelenti a NAV felé. A nyilatkozattétel határideje 2022. február 25., és az állami adó- és vámhatóságon keresztül lehet benyújtani. A NAV a nyilatkozatot továbbítja a vállalkozó székhelye és – az állami adó- és vámhatóság által ismert – telephelye szerinti önkormányzat(ok) részére. A naptári évtől eltérő üzleti éves adózók a 2022-ben kezdődő adóévben, valamint a 2021/2022-es év 2022-re esedékes előleg részleteinél is alkalmazhatják majd a kedvezményt.
Az így „meg nem fizetett” helyi iparűzési adó az uniós állami támogatási szabályok szerint állami támogatásnak minősül. Az adóelőny – a vállalkozó döntésétől függően – csekély összegű támogatásként vagy „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19- járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, 2020. március 19-i, 2020/C 91 I/01 11 számú európai bizottsági közlemény 3.1. szakasza szerinti átmeneti támogatásként vehető igénybe. Amennyiben az adóelőnyt a vállalkozó átmeneti támogatásként kívánja igénybe venni (pl. kimerült a de-minimis keret), akkor erről 2022. február 25-ig nyilatkozatot kell tennie a NAV-on keresztül a székhely, telephely szerinti önkormányzati adóhatóság számára. Nem szükséges külön nyilatkozni abban az esetben, ha a vállalkozó csekély összegű támogatásként veszi igénybe az adóelőnyt.
Az elhúzódó Covid19-világjárvány negatív hatásainak mérséklésére a települési önkormányzatok jövőre sem vezethetnek be új helyi, települési adót, nem emelhetnek adómértéket és nem szűkíthetik a már meglévő kedvezmények körét. A korábban befagyasztott, 2020. december 2-án fennálló állapotot kell fenntartani.
Általános forgalmi adó
Késik az ÁFA bevallási tervezet kiajánlása. Immár nem csupán a vészhelyzet idejére, hanem véglegesen is hatályon kívül helyezi a jogszabály az adóhatóság általi áfa bevallási tervezet kiajánlásával kapcsolatos előírásokat, hivatkozásokat. A NAV-tól származó információk alapján azonban ez nem jelenti a projekt leállítását, azon továbbra is dolgoznak, immár időnyomás nélkül. A fejlesztések jobban figyelembe veszik majd a szakma elvárásait és a nagyvállalatok igényeit (letölthető analitika, gép-gép kapcsolat elérhetősége).
Egyes termékkörök esetében meghosszabbítják a fordított adózás alkalmazhatóságát. Az uniós jog várható módosításával összefüggésben 2022. június 30-át követően is lehet majd fordított adózást alkalmazni egyes gabona-, illetve acélipari termékek értékesítése, illetve az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog (kibocsátási egység) átruházása esetén.
Covid19-világjárvánnyal összefüggő ÁFA mentességet vezetnek be az Európai Bizottság vagy az uniós jog alapján létrehozott ügynökség vagy szerv általi azon termékimport, valamint a Közösség területén kívülre történő értékesítéssel azonos megítélés alá eső termék-értékesítés, nyújtott szolgáltatás után, amelyek ezen intézményekre ruházott feladatok ellátásához szükségesek. Az adómentességi rendelkezéseket a jogszabály-módosítás hatályba lépését követően, valamint a hatályba lépést megelőzően, de 2020. december 31. után teljesített ügyletekre is alkalmazni kell. Utólag kell azonban a fenti ügyletek után megfizetni az adót, amennyiben a termék felhasználása nem az adómentességhez rendelt célnak megfelelően történik.
A védelmi jellegű kereskedelmi ügyeletekhez kötődve, több ponton is módosul 2022. július 1-jétől az ÁFA törvény Magyarország NATO tagságával, illetve az EU közös védelmi politikájának megvalósításával összefüggésben történő közösségi termékbeszerzések, adómentessé váló termékimport, termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás kapcsán.
Bővül a pénzforgalmi szolgáltatók nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettsége. Az elektronikus felületek által elősegített termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra (e-kereskedelem) vonatkozó különös rendelkezések között kerül szabályozásra a 2022. július 1-jétől teljesítendő, úgynevezett pénzforgalmi szolgáltatók nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége. A bevezetésre jogharmonizációs jelleggel kerül sor a 2021. július 1-jétől hatályba lépett e-kereskedelemi áfa szabályokhoz kapcsolódóan. A határon átnyúló fizetésekről rendelkezésre álló pénzforgalmi adatok továbbítása eszközt biztosít majd az adóhatóság számára a határon átnyúló e-kereskedelmi ügyletek utáni áfa fizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez.
A társasági adózás szaabályozásának változásáról és egyéb jeelntős módosításokról a cikk folytatásában olvashat.
Az összeállítást a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatatói, a LeitnerLeitrner munkatársai – Siklós Márta, Jancsa-Pék Judit és dr. Rácz Nóra – készítették.
