Az őstermelők és a szociális hozzájárulási adó


A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvényben a szociális hozzájárulási adó szabályai jelentősen módosultak az őstermelők esetében 2021. január 1-jétől, de mértéke változatlanul 15,5 százalék. Részlet az Adó-kódex 2021/7. számából.

1. Általános szabályok

1.1. Az adó alapja

Az az őstermelő, aki járulékfizetési kötelezettségének a minimálbér 92 százalékának alapulvételével tesz eleget (a 8 millió forintot meghaladó bevételi határral rendelkező és a tevékenységet kezdő), a szociális hozzájárulási adót a tárgyévi összevont adóalapba tartozó, az őstermelői tevékenységéből származó jövedelme alapján fizeti meg, úgy, hogy havi adófizetési kötelezettségének alapja legalább a minimálbér, vagy ha magasabb járulékalapot választott, akkor annak adóévre megállapított összege.

Az a járulékfizetésre kötelezett őstermelő, akinek az őstermelői tevékenységből származó bevétele nem éri el az adóévben az éves minimálbér felét, annak nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie. Kivételt jelent, ha a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, mert ekkor az őt évente terhelő adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.

Ha a járulékfizetésre kötelezett őstermelő átalányadózást alkalmaz, akkor a szociális hozzájárulási adó alapja havonta a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege. Ha az átalányadózó biztosított őstermelőnek az e tevékenységből származó, támogatások nélküli bevétele az adóévben nem éri el az éves minimálbér ötszörösét, akkor nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie. Ez a szabály nem vonatkozik arra az őstermelőre, aki a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, mert ilyenkor az adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.

1.2. Az adó alapjának megállapítása törtidőszak esetén

Ha a mezőgazdasági őstermelő nem alanya a kötelezettségnek az adóév minden napján, akkor az adó

alapja

– az összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelme, de legalább az adóalanyiság időtartamának minden napjára számítva a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében havonta vállalt összeg harmincad része;

– átalányadózás esetén az adóalanyiság időtartamának minden napjára számítva a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében havonta vállalt összeg harmincad része.

Nem kell adót fizetni arra a napra, amely napon az őstermelő

– táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül;

– gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj folyósítása alatt a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja;

– csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül;

– önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;

– fogvatartott.

Ezekben az esetekben az adó alapja

– az összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelem, de legalább a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg;

– átalányadózó esetén a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg

harmincad része azokra a napokra, amelyekre az adófizetési kötelezettség fennáll.

2. Adóelőleg fizetése

Az előzőek szerint adófizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg alapján negyedévente adóelőleget állapít meg, amelyet a negyedévet követő hónap 12-éig fizet meg.

A biztosított mezőgazdasági őstermelőnek akkor kell adóelőleget fizetnie, ha bevétele az adóévben eléri a minimálbér felét.

Az éves minimálbér felét meghaladó bevétellel rendelkező őstermelőnek az egész adóévre vonatkozóan keletkezik szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége.

PÉLDA

A mezőgazdasági őstermelő bevétele július hónapban haladja meg az éves minimálbér felét. Abban a hónapban, amelyben a bevétel az értékhatárt meghaladja, az őstermelőnek adóelőleg-fizetési kötelezettsége keletkezik. Az adóelőleg alapja a minimálbér. Ebben az esetben a III. negyedév hónapjaira kell az előleget megfizetni.

3. A járulékfizetésre nem kötelezett őstermelő szociális hozzájárulási adója

A Tbj. alapján járulékfizetésre nem kötelezett mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a tárgyévi összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelem.

Nem kell adót fizetni akkor,

– ha az őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétel összege nem éri el az éves minimálbér felét;

– ha átalányadózást alkalmaz, és az őstermelői tevékenységből származó, támogatások nélküli bevétele az adóévben nem éri el az éves minimálbér ötszörösét.

Ahogyan azt említettük, 2021-ben nem az év első napjától, hanem 2021. február 1-jétől emelkedett a havi minimálbér és a garantált bérminimum összege. Ezzel összefüggésben a 21/2021. Korm. rendelet 1. §-a minimálbér és a garantált bérminimum alapján megállapított jogosultságok újbóli megállapítását vagy felülvizsgálatát írja elő.

A 21/2021. Korm. rendelet rendelkezését figyelembe véve, amennyiben egy adójogszabály az év első napján hatályos minimálbérre hivatkozó rendelkezést tartalmaz és a 20/2021. Korm. rendeletben megállapított magasabb összegű minimálbér/garantált bérminimum alkalmazása a fizetési kötelezettséget csökkenti (kevésbé terhessé teszi), úgy fizetési kötelezettség megállapításánál (csökkentésénél) a megemelt összegeket már a 2021. január 1-jét követő időszakra alkalmazni lehet. Így a kedvezőbb, magasabb összegű minimálbérrel lehet számolni az éves őstermelői bevételi értékhatárok (pl. az átalányadózás választásának lehetősége, az adómentesnek minősülő bevétel) esetében.

Az olyan kötelezettségek esetében, ahol az adószabály az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegére utal, a kötelezettség alapja továbbra is a 2021. január 1-jén hatályos „régi” minimálbér (161 000 forint). Tehát a bevételi értékhatárok megállapítása során a 167 400 forint összegű, míg a fizetendő adó esetében a 161 000 forint összegű minimálbérrel lehet számolni.

4. A foglalkoztatáshoz kötődő szochó-kedvezmények

4.1. Szakképzettséget nem igénylő mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak

Az adókedvezményt a (FEOR-08)-ban meghatározott,

– a 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben (a továbbiakban: szakképzettséget nem igénylő munkakör),

– a 6. főcsoporton belül a 61. csoportjába tartozó,

– a 7. főcsoport 7333-as számú foglalkozásából a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és a 8. főcsoport 8421-es számú foglalkozás szerinti munkakörben (a továbbiakban együtt: mezőgazdasági munkakörben) munkaviszonyban álló munkavállaló foglalkoztatásával összefüggésben érvényesítheti a kifizető.

Az adókedvezmény mértéke az általános 15,5 százalékos adómérték fele, az alapja a levonások nélküli bruttó munkabér, legfeljebb a minimálbér.

Nem érvényesíthető az adókedvezmény akkor, ha a munkavállaló foglalkoztatása az adómegállapítási időszak egy részében nem vagy nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben vagy nem kizárólag mezőgazdasági munkakörben valósul meg.

4.2. Munkaerőpiacra lépők

Munkaerőpiacra lépőnek azt a munkavállalót kell tekinteni, aki a kedvezményezett foglalkoztatás kezdő hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonnyal.

A 275 napba nem számít bele

– a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj;

– a gyermekgondozási díj;

– a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás (a továbbiakban együtt: anyasági ellátás) folyósításának időszaka; továbbá

– a közfoglalkoztatás időtartama.

A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének számít, ha az anyasági ellátásban részesült vagy részesülő természetes személy korábbi kifizetőjénél ismételten munkába áll.

A kedvezmény alapja a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adóalap megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér 15,5 százaléka a foglalkoztatás első két évében, és legfeljebb a minimálbér után a 15,5 százalékos adómérték 50 százalékával megállapított összeg a foglalkoztatás harmadik évében.

Ha a természetes személyt foglalkoztató kifizető a kedvezmény érvényesítési időszaka alatt megváltozik, az új kifizető a természetes személy után az érvényesítési időszak végéig igénybe veheti az adókedvezményt, akkor is, ha a természetes személy foglalkoztatása nem folyamatos.

A kedvezmény azokban az egész hónapokban is megilleti a kifizetőt, amelyekben a kedvezményezett foglalkoztatás első két, illetve harmadik éve véget ér.

A kedvezményt a kifizető a feltételek fennállásáról kiállított igazolással érvényesítheti, amit a NAV a biztosítotti bejelentés után hivatalból, a foglalkoztatás kezdetét követő hónap 10-éig küld meg a kifizetőnek. Akkor, ha a kifizetőnek nem kell a munkavállalót a biztosítotti bejelentésen bejelentenie, a NAV az igazolást a kifizető havi bevallásban tett kérelmére állítja ki és elektronikusan küldi meg a kifizetőnek.

4.3. A három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők

A legalább három gyermek után családi pótlékra szülőként jogosult, munkaerőpiacra lépő nők munkaviszonyban foglalkoztatásakor a kifizető 5 évre jogosult adókedvezmény érvényesítésére.

A kedvezmény érvényesítésének feltétele a munkaerőpiacra lépő munkavállalóra vonatkozó, és a legalább három gyermek után járó családi pótlékra való jogosultságról szóló igazolás megléte.

A családi pótlékra való jogosultságról szóló igazolást a kifizetőnek a biztosítotti bejelentéssel, illetve a munkaerőpiacra lépés tényének igazolására vonatkozó kérelemmel együtt – a NAV-hoz – benyújtott kérelmére a családtámogatási feladatokat ellátó hatóság állítja ki és elektronikusan küldi meg a kifizetőnek. Az adó alapja ebben az esetben is a levonások nélküli bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér.

Az adókedvezmény mértéke 15,5 százalék a foglalkoztatás első három évében és a 15,5 százalék adómérték 50 százaléka a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében.

Ha a foglalkoztató kifizető az érvényesítési időszak alatt megváltozik, az új kifizető a természetes személy után az érvényesítési időszak végéig igénybe veheti az adókedvezményt, akkor is, ha a természetes személy foglalkoztatása nem folyamatos.

A kedvezmény azokban a hónapokban is teljes időszakra megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás harmadik, illetve ötödik éve véget ér. Az adókedvezményt akkor is igénybe lehet venni, ha az érvényesítési időszak alatt a természetes személy legalább három gyermek után járó családipótlék-jogosultsága megszűnik.

4.4. Megváltozott munkaképességű személyek

A kifizető akkor érvényesítheti a kedvezményt, ha a munkavállalójának egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy, ha a munkavállaló 2011. december 31-én I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.

A kedvezmény alapja az adómegállapítási időszakra a kifizető által a foglalkoztatott után megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 15,5 százaléka.

A kedvezmény a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítását igazoló határozat birtokában érvényesíthető. Ha az érvényesítés feltétele megszűnik, akkor a kedvezményt a kifizető a megszűnést követő hónaptól már nem veheti igénybe.

5. Éves elszámolás

Az éves szja-bevallásban kell az előlegként megfizetett adót elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, és a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetést visszaigényelni.

Az őstermelőnek az adóévre vonatkozó, tényleges adókötelezettségét a személyijövedelemadó-bevallásában kell megállapítania, és ekkor tud elszámolni az év közben fizetett adóelőleggel is. Az éves minimálbér felét meghaladó bevétellel rendelkező őstermelőnek az egész adóévre vonatkozóan szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségük keletkezik. Az adó alapja az összevont adóalapba tartozó, őstermelői tevékenységből származó jövedelem, de legalább havonta az éves minimálbér, amely egy adóévre vetítve a havi minimálbér 12-szerese.

Amennyiben az őstermelő bevétele július hónapban haladja meg az éves minimálbér felét, akkor júliusra már adóelőleg-fizetési kötelezettsége keletkezik, amelyet a negyedévet követő hónap 12-éig (október 12-éig) kell teljesítenie; így adóelőleget július–december hónapokra kell csak fizetnie.

A személyijövedelemadó-bevallásban kell meghatározni a tényleges adókötelezettséget, amelynek az alapja az adóévi összevont adóalapba tartozó jövedelem, de legalább a minimálbér 12-szerese. Amennyiben az őstermelő éves jövedelme kevesebb, mint a minimálbér 12-szerese, a szociális hozzájárulási adó alapja az éves minimálbér összege lesz. Beszámítva a július–december hónapra megfizetett adóelőleget, ez esetben az adót május 20-áig a január–június időszakra (6 hónapra) kell a 6 havi minimálbér után megfizetni.

Az adóelőleg fizetésére nem kötelezett őstermelőnek az adót a személyijövedelemadó-bevallásában, a bevallási határidőig kell megállapítania, bevallania és megfizetnie, figyelemmel az adófizetési kötelezettség alóli mentesítésre vonatkozó szabályokra is.

Adó-kódex 2021/7.

Az őstermelők működése és adózása

Régóta ismeretes volt, hogy az őstermelői tevékenységgel kapcsolatos rendelkezéseket célszerű lenne újra gondolni. Ennek egyik indoka az volt, hogy az adóztatással kapcsolatos bevételi határok a magánszemélyek esetében évek óta változatlanok voltak.

A 2021. január 1-jén hatályba lépett új szabályokat a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény tartalmazza. Az új keretrendszerben három, egymástól jól elkülöníthető működési forma közül választhatnak a termelők: maradhatnak őstermelők, alkothatnak őstermelők családi gazdaságát vagy akár családi mezőgazdasági társaságot is. A családi gazdaságokba beléphető magánszemélyek köre bővült, így van remény a generációváltásra is ebben a tevékenységi körben.

Egyszerűsödik az adminisztráció az őstermelők és a családi gazdaságok esetében, mivel a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mindenki átalányadózó lesz, ha belefér az értékhatárba, és azt kell csak jelezni, ha valaki nem ezt az adózási módot választja.

A kiadvány célja az új szabályok alkalmazásának bemutatása mellett a hatályban maradt rendelkezések számbavétele és bemutatása.

Tartalomjegyzék:

Előszó

I. A családi gazdaságokról szóló törvény

II. A mezőgazdasági őstermelők és a személyi jövedelemadózás

III. A mezőgazdasági őstermelők társadalombiztosítási kötelezettsége

IV. Az őstermelők és a szociális hozzájárulási adó

V. Szakképzési hozzájárulás

VI. Rehabilitációs hozzájárulás

VII. Az őstermelőket, családi gazdaságokat érintő áfaszabályok

VIII. Mezőgazdasági termelők a társasági adó rendszerében

IX. Helyi iparűzési adó a mezőgazdasági termelőknél

X. Illetékek a mezőgazdaságban

XI. Gépjárműadó, cégautóadó

Szerzők:

Kopányiné Mészáros Edda

dr. Kovács Attila

Lepsényi Mária

Matlné Kisari Erika

dr. Németh Nóra

Szabó Gábor



Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 23.

Mazars: szeptember 30-ig lehet visszaigényelni a külföldi áfát

Egy hetük maradt csupán az áfalevonásra jogosult hazai vállalkozásoknak arra, hogy benyújtsák a külföldi áfa visszaigénylésére vonatkozó visszatérítési kérelmeiket – hívja fel a hazai vállalkozások figyelmét a Mazars. A nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló vállalat összefoglalójából kiderül: a szeptember 30-ai jogvesztő határidőig uniós és unión kívüli országokból is kérhetnek visszatérítést 2020-as vásárlásaik után a magyar áfaalanyok.