Balog Ádám: lesz majd adócsökkentés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Még mindig magas az adócentralizáció, de az adók további csökkentése csak akkor lehetséges, ha beindul a gazdaság – mondta a nemzetgazdasági tárca adóügyekért felelős helyette államtitkára.


Magyarországon az állam a GDP 39 százalékát vonja el adók formájában a gazdaságtól, e szint további csökkentéséhez be kell indulnia a gazdaságnak – mondta Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára Kecskeméten.

Az elvonás ilyen mértékére a magas államadósság és a jelentős kamatterhek miatt van szükség – mondta a helyettes államtitkár a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett fórumon. Magyarország annyit fordít a kamatok törlesztésére, amekkora összeget az ország az egészségügyi kiadásokra költ – mondta a helyettes államtitkár.

Balog Ádám szerint Magyarországon magas az adócentralizáció. Példaként hozta fel, hogy a nagyon fejlett északi országokban – Dániában, Svédországban – 45-47 százalék az adócentralizáció, míg a másik véglet Bulgária, ahol a GDP 27-28 százaléka.

Leszögezte: az ország pénzügyi egyensúlyát biztosítani kell, ezért a jövedelmet terhelő adók csökkentése érdekében a fogyasztást terhelő adók súlyát kell növelni.

Az adóügyekért felelős helyettes államtitkár komoly problémának nevezte, hogy a feketegazdaság legalább 2000 milliárd forint adóbevétel-kiesést okoz az államnak.

Balog Ádám beszélt azokról az új adózási formákról, amelyeket a kisvállalkozások segítése érdekében vezettek be. Sikeresnek nevezte a kisadózók tételes adóját (kata), melyet 50 ezren választottak januárban. A kisvállalati adót (kiva) tavaly csak tízezer adózó választotta, de ez a szám szerinte növekedni fog.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 18.

A pénztárérték-változáshoz kapcsolódó adóalap-korrekciók a kisvállalati adóban (I. rész)

Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).