Befagyasztják a közszféra béreit


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Újabb karcsúsításokra és költséglefaragásokra kötelezi a minisztériumokat, valamint háttérintézményeiket a nemzetgazdasági tárcának a 2012-es költségvetés tervezéséhez iránymutatásként kiadott körirata. A minisztérium honlapjára feltett munkaanyag konkrét számokat nem fogalmaz meg a leépítésekkel kapcsolatban, várja ehhez a kormányszervek önkéntes „felajánlásait”. Azt viszont megköti, hogy a megtakarításokat a maradók bérfejlesztésére nem használhatják fel.

A közszféra béreit gyakorlatilag befagyasztják, ugyanis a tervezéskor a tárcáknak változatlan mértékű illetményalappal/alapilletménnyel és közalkalmazotti illetménytáblával kell számolniuk, fedezetlen ígéreteket nem tehetnek. A „felszabaduló létszámot” pedig „törölni kell”. Az anyag létszámfelvételi stopot nem ír ugyan elő, de csak ott enged bővítést, ahol az új feladathoz a szükséges forrás is biztosítva lesz.

A társadalombiztosítási járulékokat is gondosan előre kell tervezni, méghozzá a munkaadók esetében 27 százalékkal, azaz az élőmunkát sújtó magas központi elvonások enyhítése továbbra sincs a kormány napirendjén. A közfeladatokat ezután is el kell látni – fogalmaz a tárca –, ám az ehhez szükséges intézményrendszert megszüntetések és összevonások révén karcsúsítani kell. A vezetőknek gondoskodniuk kell egy prioritási lista megalkotásáról, amelynek alapján hozzárendelhetik majd a pénzeszközöket az egyes feladatokhoz. A párhuzamosságok felszámolása is előírás. A célként kitűzött „érdemi létszám-megtakarítás” mellett a dologi kiadások csökkentésének lehetőségét is „érdemben fel kell tárni”, ami magyar megfogalmazásban az eszközbeszerzések és az igénybe vett szolgáltatások megnyirbálását jelenti.

A tárcák még egy bevételi forrásukról is lemondhatnak a jövő évtől: a bírságokból befolyó pénzekből ezután közvetlenül nem részesednek, azt egyenesen a közös kalapba kell befizetni. Cserébe a tárcáknak tervezniük sem kell az ilyen bevételekkel, igaz, ez nem jelenti automatikusan, hogy nem lesznek teljesítendő elvárások. A legnagyobb tétel ezen területeken a Belügyminisztériumnál volt, a rendőrök által kiosztott pénzbírságok azonban már az idén is a központi költségvetésbe mentek, azaz a közvetlen érdekeltség ilyenformán nem befolyásolta a rendvédelmisek ellenőrző tevékenységét.

Rossz hír, hogy a minisztériumok végleg búcsút mondhatnak annak a csaknem kétszázmilliárd forintos költségvetési tételnek, amelyet még az év elején, a nemzetközi környezet romlására és az adóbevételek túltervezése miatt kellett zárolni. (A teljes összeg 250 milliárd forint volt, a többit az egyéb költségvetési szerveknek, például a bíróságoknak vagy magának az Országgyűlésnek.) Az idei büdzsé júniusi módosításával hivatalosan is törölték ezt a tételt, s a 2012-es költségvetésnél sem lehet már tervezni ezzel.

A szigorú takarékosság nem lesz hiábavaló: a kormány ennek köszönhetően hozni tudja a 2012-es évre a Széll Kálmán Tervben meghirdetett 2,5 százalékos GDP-arányos hiányt – állapítható meg a köriratból, amely 3,5 százalékos inflációt, 209 forintos svájcifrank- és 267 forintos euróárfolyamot vesz figyelembe a számítások elkészítésekor.

A köriratban megfogalmazott követelményrendszerhez egyébként azért kell ragaszkodnia a tavaly munkába lépett új kormánynak, mert – mint a bevezető első mondatban is utal rá – „gazdasági csapdahelyzetet” örökölt, s a felelőtlen gazdaságpolitika, az államadósság felhalmozódása és a megszorítások kudarcos politikája miatt ellehetetlenült a gazdasági növekedés.

Forrás: Nol.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.