Befagyhat a 13. havi nyugdíj


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Álláskeresési prémiumrendszert tervez bevezetni a kormány, hosszabb távon lehet maximalizált a 13. havi nyugdíj, s középtávon infláció felett drágulnak a közüzemi díjak – olvasható ki a konvergencia program tervezetéből.

A Kormányzat az álláskeresés ösztönzése érdekében 2009-től „degresszív prémium rendszer” bevezetését tervezi – derül ki az aktualizált konvergencia program tervezetéből, amelyet pénteken tárgyal az Országos Érdekegyeztető Tanács. Ennek lényege, hogy az álláskeresési járadék folyósításának ideje alatt legalább napi négy órás határozatlan időtartamú, folyamatosan fennálló munkaviszonyt létesít az álláskereső, a hátralévő időtartamra jogosult összeg 80 százalékát megkapják egy összegben, ha a munkavállalás ha a folyósítás első időszakában történik. A második szakaszban ez a hátralévő összeg 30 százaléka. A program említi a már bejelentett járulékkedvezményeket is.

A konvergencia program tervezet középtávú jelenségként értékeli, hogy környezetvédelmi és szolgáltatásminőségi követelmények teljesítése, valamint finanszírozási okok miatt az önkormányzatok az átlagos inflációnál nagyobb mértékben drágítják a víz-, csatorna- és szemétszállítási szolgáltatásokat, valamint a helyi közlekedést – erről a témáról már a FigyelőNet is ejtett jópár szót.

Fokozódik az árkényszer

A program szerint ugyanakkor a kormány ugyanakkor 2008-tól fokozott figyelmet szentelt az önkormányzati árhatósági szabályozás témájának. Ez például a távhő árszabályozás jogi környezetének részletesebb kidolgozásában öltött testet, ahol az Energia Hivatal szakértői közreműködése mellett a költségalapúság és a hatékonysági kényszerek fokozottabb érvényesítése várható – írja a tervezet.

Érdekesség, hogy a tervezetben még az a tény szerepel, hogy a 2009-től az előrehozott nyugdíjazás feltételei jelentősen szigorodnak, csütörtök ugyanakkor már kiderült, a kormányzat a már korábban elfogadott jogszabályt módosítaná, s csak 2010-től lenne érvényes.

Több vasútra, mint segélyre

A tervezet szövegéből egyébként az tűnik ki, hogy 13. havi nyugdíj korlátozása nem feltétlenül átmeneti, úgyis több más nyugdíjintézkedéssel együtt említik, majd a tervezet írói hozzáteszik: „ezen intézkedések csökkentik a hosszútávon jelentkező, idősödő népességhez köthet kiadásnövekedést is, és hozzájárulnak az államháztartás hosszú távú finanszírozhatóságának javításához”.

A 13. havi nyugdíj maximalizálása a program szerint 60 milliárd forint megtakarítást jelent. A programban olvasható egy másik, mellbevágó számadat is – a már ismert makroszámokon túl -, amely szerint 2008-ban a magyar állam 160 milliárd forintot nyújt a MÁV-Start Zrt.-nek.

Az összeg nemcsak a nyugdíjakon történő spórolással nyert összegnél magasabb, hanem annál az összegnél is, amit az állam szociális segélyekre költ, holott nem kevesen gondolják, hogy gondjaink jelentős részben az „ingyenélők eltartásából” adódnak. A munkaerőpiaci alapban az álláskeresési járadékok fizetésére elkülönített összeg is csak 100 milliárd forint körüli.

Forrás: FigyelőNet


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.