Eldőlt: nem kell társasági szerződést módosítani a TEÁOR miatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az utolsó parlamenti ülésnapon, december 15-én elfogadta a parlament azt a törvénymódosítást (2008. évi XCVI. törvény), ami többek között a TEÁOR számokkal kapcsolatos egyszerűsítéseket tartalmazza.

Azt azért ne higgye senki, hogy a TEÁOR-ral kapcsolatban nem lesz kötelezettség, az adóhatósághoz továbbra is be kell jelenteni, ám ezt ingyenesen lehet megtenni, és akár elektronikusan is. A kódok ezentúl ugyanis csak a vállalkozások működésével összefüggő statisztikai és adóigazgatási célokat szolgálhatnak.

A cégtörvény módosításával eltörölték azt az előírást, hogy ha a gazdasági társaság szerződésmintával alakul, köteles a főtevékenységet TEÁOR részletezettséggel meghatározni. 2009. március 1-től kezdődően megszűnik a cégjegyzékben a főtevékenység TEÁOR kódjának kötelező rögzítése is. A jelenlegi függő helyzetet pedig úgy oldják fel, hogy a vállalkozások a 2009-ben teljesítendő éves adóbevallással egyidejűleg nyilatkoznak majd főtevékenységük TEÁOR kódjáról. Az információknak a KSH részére történő átadásáról az adóhatóság köteles elektronikus úton gondoskodni.

Az egyéni vállalkozói igazolványban és az egyéni vállalkozót regisztráló nyilvántartásban nem lesz feltüntetve a statisztikai kód és a szakmakód sem. A cégek és az egyéni vállalkozók hatósági engedélyei a jövőben nem tartalmaznak majd a TEÁOR-ra való utalást.

A jogszabály azt is kimondja, hogy a TEÁOR rendszerszerű módosítása önmagában nem ad okot, jogi alapot a vállalkozásnak korábban jogszerűen kiadott hatósági engedély felülvizsgálatára, módosítására, bevonására. Azok a vállalkozások, amelyeket az elmúlt hónapokban a TEÁOR kód módosulása folytán joghátrány ért (pl. a statisztikai kód változása miatt az egyébként érvényes hatósági engedélyét visszavonták vagy az engedély hatályát szűkítették), a törvény hatálybalépését követő 90 napon belül illetékmentesen kezdeményezhetik az eredeti állapot helyreállítását.

Mindebből az következik, hogy annak a cégnek, amelynek kötelezettsége lett volna a társasági szerződés módosítása, de ezt a mai napig nem tette meg, a TEÁOR átkódolás miatt már nem kell megtennie.
A TEÁOR kódokat az adóhatóság és a KSH továbbra is nyilvántartja, az adóhatóságnak azonban ingyenesen és elektronikusan be lehet jelenteni, és hivatalból továbbítja a KSH felé.

A TEÁOR változás miatt az egyéni vállalkozóknak nem kell lecserélniük vállalkozói igazolványukat, nem kell új telepengedélyt kérniük, az adóhatósági bejelentési kötelezettség azonban rájuk is vonatkozik.
Sok adminisztrációtól megszabadulnak a vállalkozások, azt azonban ne higgye senki, hogy ha kitisztul a jogi helyzet, és egyértelműek lesznek a határidők, az adóhatóság majd nem fogja szankcionálni azokat a vállalkozásokat, amelyek elmulasztják bejelentési kötelezettségüket.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 6.

Illeték-kötelezettség: szerződéses érték vagy forgalmi érték?

A forgalmi értéknek vagyonszerzés, öröklés esetén kiemelkedő szerepe van, ugyanis ez az illetékfizetés összegének alapja. Miután a vagyonszerzési illeték alapja a forgalmi érték (illetve a terhekkel csökkentett forgalmi érték, vagyis az ún. tiszta érték), az illetékkiszabási eljárás meghatározó sarokpontja a forgalmi érték-megállapítás. Érdekes jogesetet mutatunk be.

2024. november 6.

A nemzetközi áru- és személyszállítás megítélése az áfában

Az Adó szaklap írásában a teljesség igénye nélkül példaesetek ismertetése útján azt mutatja be, hogy az általános forgalmi adó alanyainak milyen módon merülhet fel adókötelezettségük abban az esetben, ha Magyarország, valamint más közösségi tagállamok és harmadik országok között megvalósuló áru- és személyszállításra irányuló különféle ügyleteket teljesítenek. Emellett azt is megvizsgálja, hogy a nemzetközi szállítási és fuvarozási szolgáltatások milyen feltételek mellett valósulhatnak meg adómentes ügyletekként és egyéb ügyletekhez kapcsolódó járulékos mellékszolgáltatásokként.

2024. november 5.

Az áfatörvény szerinti építési telek fogalmának értelmezése

Egy belföldi áfaalany társaság a tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban „kivett telephely” megnevezéssel feltüntetett, 1020 négyzetméter területű telekből és az azon található, 20 négyzetméteres alapterületű, a földdel betonalappal összekötött, az ingatlan-nyilvántartási térképen nem szereplő raktárépületből álló ingatlant kíván értékesíteni. Az épületre vonatkozó használatbavételi engedély több mint 2 éve jogerőre emelkedett. Az ingatlan beépítésre szánt területen és egyúttal olyan „ipari gazdasági terület” megnevezésű terület-felhasználási övezetben fekszik, ahol a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 50 százalék, a minimális beépítettség pedig 10 százalék. Az ingatlan két oldalát közút határolja. A társaság a beépített és a beépítetlen ingatlanok értékesítése tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján adókötelezettséget nem választott. A társaságnak a fenti ügylettel összefüggésben milyen feltételek mellett keletkezik áfakötelezettsége? A kérdés – és a válasz – az Adó szaklap friss számában jelent meg.