Behajthatatlan követelések áfája: itt az utolsó utáni esély
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 2016. január 1. előtti teljesítésű számlákra alapozott, behajtathatatlanná vált követelések áfájának visszatéríttetésére nyitva álló határidő nem járt le 2020. áprilisában. 2020. augusztus 10-ig még nyitott a pálya, visszaigényelhető a NAV-tól az elveszettnek hitt áfa.
A visszatérítési kérelmek benyújtására nyitva álló határidő az Európai Bíróság tavaly októberben a Porr-ügyben hozott (C-292/19. számú) döntéséhez kapcsolódik. Az adózás rendjéről szóló törvény az áfa-visszatérítési kérelmek benyújtására nyitva álló – egyébként nem jogvesztő – 180 napos határidőt a döntés közzétételétől számítja. A korábbi – hatóságok által is elfogadott – jogértelmezés a döntés közzétételének a bírósági végzés kihirdetését tekintette és annak dátumától (2019. október 24-től) számította a 180 napos határidőt. Emiatt sok gazdálkodó igyekezett 2020. április 21-ig benyújtani Áfa-visszatéríttetési kérelmét az adóhatósághoz, nem kevesen azonban későn kaptak észbe és lecsúsztak az említett határidőről.
„A megváltozott jogértelmezés alapján a 2016 előtti behajthatatlan követelések áfájának visszakérésére azonban még 2020. augusztus 10-ig van lehetőség!”
Az új, a gazdálkodók számára kedvező jogértelmezés szerint, a közzététel nem az európai bírósági döntés kihirdetésével, hanem az Európai Unió Hivatalos lapjában történő megjelenésével azonos, ugyanis a jogvitában közvetlenül nem érintett harmadik felek ettől az időponttól kezdve szerezhettek tudomást a döntésről. A Porr-ügy esetében az Európai Unió Hivatalos lapjában való megjelenés dátuma 2020. február 10. Amennyiben innen számítjuk a 180 napos határidőt, úgy 2020. augusztus 10-ig még egy hónapjuk van az érintetteknek a 2015. december 31. előtt teljesített ügyletekből fakadó követelések áfájának visszatéríttetésére.
Kiket érint a behajthatatlan követelések áfa visszaigénylése kapcsán ez a lehetőség?
Mindazokat a gazdálkodókat:
- akik 2016. előtt teljesített termékértékes vagy szolgáltatásnyújtás kapcsán áfát hárítottak át számlájukban a vevőjükre, azonban az áfa fedezetéhez véglegesen nem jutottak hozzá és
- akik a pénzügyi rendezetlenség véglegességét megfelelő dokumentumokkal alá tudják támasztani, vagy legalábbis valószínűsíteni tudják, hogy nem jutottak (és nem is fognak hozzájutni) az ellenértékhez;
- akik önellenőrzés és bírságkockázat nélkül szeretné javítani a cash-flowját a visszatérített áfa és a kapcsolódó késedelmi kamat összegével,
- aki szerette volna 2020. április 21 -ig érvényesíteni a régi követeléseinek az áfáját, de bármilyen okból kifolyólag kicsúszott a határidőből.
Miben különbözik az 2016. előtti követelések áfájának érvényesítésére vonatkozó eljárás a 2016. utáni követelésekre vonatkozó szabályozástól?
- Önellenőrzés helyett indokolt és megfelelő dokumentumokkal alátámasztott kérelmet kell benyújtani a NAV-hoz;
- a jogosulatlan áfa-visszaigénylések kapcsán megszokott gyakorlattal ellentétben, a kérelem elutasítása esetén sem szabhat ki adóbírságot az adóhatóság;
- nem kell megfelelni a 2020. január 1-től az Áfa törvényben szabályozott szigorú és összetett feltételrendszernek, így a kérelemben szabad bizonyítással lehet alátámasztani a követelés behajthatatlanságát;
- egzakt feltételrendszer hiányában, a 2016. előtti követelések kapcsán lehetőség nyílhat például:
- magánszemély vevőkkel szemben fennálló behajthatatlan követelések áfájának, továbbá
- a faktorált követelések áfájának visszaigénylésére is, illetve
- nem kell eleve lemondani a nem független felek közötti ügyletek kapcsán felmerült és vevő által véglegesen meg nem finanszírozott áfa visszakéréséről sem stb.
Mi a helyzet behajthatatlan követelések áfájának elévülésével?
A 2016. előtti követelések között is vannak/lehetnek olyanok, amelyek tekintetében még nem telt le az adójogi elévülés mind a mai napig. A régi követelések jelentős csoportja esetében azonban a legnagyobb ellenfél – egyúttal az adóhatósági elutasítás leginkább kézenfekvő hivatkozási alapja – az elévülés lehet.
Kulcsfontosságú tehát annak megítélése, hogy mely dátumot kell a követelés-elévülés kezdő időpontjának tekinteni:
- a követelés alapjául szolgáló ügylet teljesítési időpontját?
- a végleges behajthatatlanná válás időpontját?
- esetleg a visszatérítési igény megnyílásának időpontját?
Valamennyi fentiekben említett időpont mellett szólhatnak érvényes jogi érvek pro és kontra, azonban egyáltalán nem mindegy, hogy melyik kérdésre válaszolunk igennel és melyikre nemmel:
- amennyiben az első kérdésre mondunk igent, úgy viszonylag sok követelés áfájáról mondunk le;
- amennyiben a második és harmadik kérdésre kísérlünk meg megalapozottan rábólintani, úgy egyre több és több követelés áfája kapcsán csillanhat fel a visszaigénylés reménye.
A bejegyzés szerzője dr. Horváth Zoltán, az RSM Hungary vezető tanácsadója. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.