Bejelentett részesedés és társasági adó


A Tao tv. tartalmazza a bejelentett részesedés fogalmát, mely, lehetővé teszi, hogy az érintett üzletrészek nyereséggel történő értékesítése után ne keletkezzen adófizetési kötelezettség.

Releváns jogszabályok:

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

Üzletrészek értékesítése nemcsak belföldi, hanem nemzetközi viszonylatban is gyakori, így előfordul, hogy egy társaság üzletrésze külföldi tulajdonba kerül.

Társasági adót tekintve általában a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény 13. cikk 5. pontját kell vizsgálni, mely többnyire az alábbiak szerint rendelkezik: tekintve az üzletrész értékesítéséből származó nyereség csak abban az Szerződő Államban adóztatható, amelyben az elidegenítő belföldi illetőségű (magyar elidegenítő Társaság esetén Magyarország adóztat).

Bejelentett részesedés

Példa: Van egy magyar „A „Társaság, mely létrehoz egy újonnan alapított magyar Társaságot ( „U „ Társaság) pénzbeli hozzájárulás nyújtásával, mely tulajdonképpen az „A” Társaság leányvállalata. A magyar „A” Társaság további lépésként tkp. apport keretében ruházza át az önálló szervezeti egységét az átvevő „U” Társaság részére. Majd az újonnan alapított társaság üzletrészét külföldi Társaság venné meg, egy év elteltével. A külföldi Társaság ráadásul kapcsolt vállalkozás is.

Az apport forgalomkép…


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A közvetett adózás rendszere a Dél-afrikai Köztársaságban (2. rész)

Releváns jogszabályok:

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

Üzletrészek értékesítése nemcsak belföldi, hanem nemzetközi viszonylatban is gyakori, így előfordul, hogy egy társaság üzletrésze külföldi tulajdonba kerül.

Társasági adót tekintve általában a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény 13. cikk 5. pontját kell vizsgálni, mely többnyire az alábbiak szerint rendelkezik: tekintve az üzletrész értékesítéséből származó nyereség csak abban az Szerződő Államban adóztatható, amelyben az elidegenítő belföldi illetőségű (magyar elidegenítő Társaság esetén Magyarország adóztat).

Bejelentett részesedés

Példa: Van egy magyar „A „Társaság, mely létrehoz egy újonnan alapított magyar Társaságot ( „U „ Társaság) pénzbeli hozzájárulás nyújtásával, mely tulajdonképpen az „A” Társaság leányvállalata. A magyar „A” Társaság további lépésként tkp. apport keretében ruházza át az önálló szervezeti egységét az átvevő „U” Társaság részére. Majd az újonnan alapított társaság üzletrészét külföldi Társaság venné meg, egy év elteltével. A külföldi Társaság ráadásul kapcsolt vállalkozás is.

Az apport forgalomkép…

2024. április 29.

NAV-Figyelő 17. hét: Májusi üzemanyagárak, csökkenő alapkamat, anyák napi ellenőrzések

Releváns jogszabályok:

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

Üzletrészek értékesítése nemcsak belföldi, hanem nemzetközi viszonylatban is gyakori, így előfordul, hogy egy társaság üzletrésze külföldi tulajdonba kerül.

Társasági adót tekintve általában a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény 13. cikk 5. pontját kell vizsgálni, mely többnyire az alábbiak szerint rendelkezik: tekintve az üzletrész értékesítéséből származó nyereség csak abban az Szerződő Államban adóztatható, amelyben az elidegenítő belföldi illetőségű (magyar elidegenítő Társaság esetén Magyarország adóztat).

Bejelentett részesedés

Példa: Van egy magyar „A „Társaság, mely létrehoz egy újonnan alapított magyar Társaságot ( „U „ Társaság) pénzbeli hozzájárulás nyújtásával, mely tulajdonképpen az „A” Társaság leányvállalata. A magyar „A” Társaság további lépésként tkp. apport keretében ruházza át az önálló szervezeti egységét az átvevő „U” Társaság részére. Majd az újonnan alapított társaság üzletrészét külföldi Társaság venné meg, egy év elteltével. A külföldi Társaság ráadásul kapcsolt vállalkozás is.

Az apport forgalomkép…

2024. április 29.

Tavaly több mint 120 ezer hamis áru bejutását akadályozta meg a NAV

Releváns jogszabályok:

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

Üzletrészek értékesítése nemcsak belföldi, hanem nemzetközi viszonylatban is gyakori, így előfordul, hogy egy társaság üzletrésze külföldi tulajdonba kerül.

Társasági adót tekintve általában a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény 13. cikk 5. pontját kell vizsgálni, mely többnyire az alábbiak szerint rendelkezik: tekintve az üzletrész értékesítéséből származó nyereség csak abban az Szerződő Államban adóztatható, amelyben az elidegenítő belföldi illetőségű (magyar elidegenítő Társaság esetén Magyarország adóztat).

Bejelentett részesedés

Példa: Van egy magyar „A „Társaság, mely létrehoz egy újonnan alapított magyar Társaságot ( „U „ Társaság) pénzbeli hozzájárulás nyújtásával, mely tulajdonképpen az „A” Társaság leányvállalata. A magyar „A” Társaság további lépésként tkp. apport keretében ruházza át az önálló szervezeti egységét az átvevő „U” Társaság részére. Majd az újonnan alapított társaság üzletrészét külföldi Társaság venné meg, egy év elteltével. A külföldi Társaság ráadásul kapcsolt vállalkozás is.

Az apport forgalomkép…