Bemutatjuk az áfatörvény értelmező rendelkezéseit (x)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Áfa kalauz legfrissebb számában folytatja az áfatörvény értelmező rendelkezéseinek bemutatását, és ismerteti az elektronikusan nyújtott szolgáltatások szabályozásának 2019-ben életbe lépő újdonságait.

Az áfatörvény értelmező rendelkezései című cikksorozatának második részében azokat a rendelkezéseket mutatja be az Áfa kalauz, amelyek nem kapcsolódnak a jogszabály adómentesség alkalmazásával, az adólevonási jog gyakorlásával, a számlakibocsátási kötelezettség teljesítésével, és a különös szabályok alkalmazásával kapcsolatos értelmező rendelkezéseihez.

Az Elektronikus úton nyújtott szolgáltatások című írás szerzője az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokkal járó adózási feladatokat, kötelezettségeket ismerteti, kiemelt figyelmet szentelve az e szolgáltatások kapcsán 2019. január 1. napjától hatályos változásoknak, amelyek a mikro- és kisvállalkozások számára könnyebbséget jelentenek, mint például a egyablakos rendszer részletei, illetve a teljesítési hely szabályainak változása.

Arról hogy Magyarországon mely tényállások esetekben élhet az adóalany az utólagos adóalap-csökkentés jogával, az áfatörvény tételes felsorolást ad, melyek között jelenleg nem szerepel olyan esetkör, amikor az adott ügylet megvalósult ugyan a felek között, az arra vonatkozó ellenérték azonban nem kerül megfizetésre a termék értékesítője, illetve a szolgáltatás nyújtója részére. Tekintettel arra, hogy az Európai Bíróság a hivatkozott tényállásokat az elmúlt években több alkalommal érintette döntéseivel, a szaklap A behajthatatlan követelés áfája az Európai Bírósági ítéletek tükrében című cikkében bemutatja azon rendezőelveket, melyek némelyike a magyar jogalkotás területén is felvetheti a jövőbeni változtatás szükségességét.

Az Áfa kalauz 2018/10-es számát itt rendelheti meg.

---