Bemutatták az osztrák adóreformot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sebastian Kurz osztrák kancellár vasárnap – három minisztere és az alkancellár társaságában – bemutatta kormánya nagyszabású ökoszociális adóreformtervét.

A 18 milliárd eurós adóreformcsomag egyrészt a károsanyag kibocsátás megadóztatásáról, másrészt a kis- és közepes jövedelműek terheinek enyhítéséről szól.

Könnyítés a kis- és közepes jövedelműeknek

A klímasemlegesség elérésének jegyében született adóreform előirányozza, hogy a felhasználók 2022 júliusától felárat fizetnek a szén-dioxid-kibocsátás miatt, amely az első évben 30 eurót jelent tonnánként, majd évente folyamatosan emelkedő ütemben egyre többet.

Ez természetszerűleg együtt jár a benzin árának növekedésével. Ennek ellensúlyozására az adóreform különböző enyhítéseket tartalmaz, elsősorban a kis- és közepes jövedelműeknek.

adóreform

Az ellentételezés egyik eleme, hogy a személyi jövedelemadó második szintjén lévő adózók esetében a jövedelemadó 2022 júliusától 35 százalékról 30 százalékra, míg a harmadik szinten lévőké 2023-tól 42-ről 40 százalékra csökken.

A korábban bevezetett családi adókedvezmény éves szinten gyerekenként 1500 euróról 2000 euróra emelkedik.

Klímabónusz település szerint

Az adóreform-csomag része az úgynevezett klíma-bónusz, amely a szén-dioxid-adóból befolyó összegeket – regionális felosztási elv szerint – visszajuttatja az embereknek. Ennek alapján a jól kiépített tömegközlekedéssel rendelkező városokban élők évi 100 euró, míg a vidéki lakosság – ahol az emberek jobban rá vannak szorulva az autó használatára – évi 200 euró támogatást kapnak.

Az adóreform célja egyfelől a kitűzött klímavédelmi célok elérése, másfelől az adófizetők terheinek enyhítése és a környezetkímélő beruházások támogatása, ezáltal a fenntartható gazdasági fejlődés és versenyképesség növelése, és nem utolsó sorban az osztrák államadóság csökkentése – hangsúlyozta Gernot Blümel pénzügyminiszter.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.