Bérfejlesztés: hol mire számíthatnak a dolgozók?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az szja 16 százalékra emelése azokat érintette leginkább, akik az adójóváírást nem igényelték. Az ő tehernövekedésüket, illetve az alacsonyabb jövedelmi sávokba tartozók terheit a kormány a cégekkel kompenzáltatná. Ráadásul, ha ez a jóvátétel elmarad, a kormány az OÉT decemberi jegyzőkönyvére hivatkozva bátorítja a dolgozókat, hogy emeljék fel szavukat a bérfejlesztésért. A HR Portál körképe azt vizsgálja, hogy tudják a leginkább érintett munkáltatók feloldani ezt a feszültnek tűnő helyzetet.

Adókedvezmény – béremelésre

Két, párhuzamos esemény egyszerre generált feszültséget a hazai munkaügyi kapcsolatrendszerben. Egyrészt a Parlament 2010 végén egységes, 16 százalékos személyi jövedelemadó-kulcsot állapított meg minden bérjellegű jövedelemre, másrészt 2010. december 2-án az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) mindhárom résztvevője megállapodott abban a javaslatban, miszerint a munkavállalók számára – kifejezetten az alacsony és a közepes jövedelműek nominális, nettó bérszintjének a megőrzése céljából -, 4-6 százalékos lesz a bérfejlesztés.

Egyes számítások szerint a reálbér szinten tartásához közel 10, a nominális nettó kereset megőrzéséhez pedig akár 5 százalékos bruttó béremelésre lehet szükség az idén átlag körüli vagy az alatti jövedelem esetén (www.vg.hu, 2011.02.25.). Ennek a magas összegű bérfejlesztésnek a fedezetéül a társasági adó 10 százalékossá válása szolgált volna, ha a vállalkozások nagy része ezt fizette volna. A rossz gazdasági helyzet miatt azonban sok cég évek óta nem volt nyereséges, ezért ezt az adónemet eleve nem fizette be a központi költségvetésbe.

Az állami cégeknél ebben az évben a bértömeg nem növekedhet, ezért az OÉT által ajánlott bruttó keresetnövekedés csak létszámváltozással oldható meg. Így felszabadul forrás arra, hogy nőhessen a bruttó bér, és megvalósulhasson a szigorú bértömeg-gazdálkodás is, egyszerre.

A HR Portál annak járt utána, milyen megoldások és milyen feszültségek teremtődtek a kétféle szabályozás egyidejű alkalmazásával. Olyan, a hazai gazdasági életben meghatározó szerepet betöltő cégeket szólaltat meg, ahol sok az egyszerű, fizikai munkát betöltő munkavállaló. Mivel a bruttó 90 és 290.000 forint közti bérsávban elhelyezkedő munkavállalók nevezhetőek igazán érintettnek, ezért olyan szereplőket igyekeztek megszólaltatni, ahol a bérek nagy része ebbe a jövedelmi kategóriába tartozik, illetve a cég olyan termelési szektorban tevékenykedik, amelyet a személyi jövedelemadó-változás „vesztesének” tartanak.

További részletek a HR Portálon.

Forrás: HR Portál


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.