Beruházási kedvezmény lízing esetén

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A mikro-, kis- vagy középvállalkozások a pénzügyi lízing keretében használatba vett eszközökre is alkalmazhatják a beruházási kedvezmény, amellyel csökkenthető az adózás előtti eredmény. Az alábbiakban szakértőnk összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat.

A társasági adóról szóló törvény 7.§ (1) bekezdés zs) pontja értelmében az adóév utolsó napján mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő adózó – ha igénybe kívánja venni a beruházási kedvezményt, – csökkentheti adózás előtti eredményét bizonyos új tárgyi eszközök adóévi beruházási értékével, illetve új szellemi termék bekerülési értékével, amennyiben megfelel a törvény által megszabott további feltételeknek. Az így igénybe vett kedvezmény adótartalm, de minimis támogatásnak minősül, vagy a 800/2008/EK (általános csoportmentességi) rendelet szerinti támogatásnak tekintendő.

A kedvezmény érvényesítéséhez az adózónak az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

• Az adóalap-kedvezményt csak abban az adóévben alkalmazhatja az adózó, amely adóév egészében valamennyi tagja kizárólag magánszemély volt.
• A kedvezmény összege nem haladhatja meg az adóévi adózás előtti eredményt, és legfeljebb 30 millió forint lehet.

A beruházási kedvezmény alkalmazható:

• a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint
• a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értékére, továbbá
• az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékére, valamint
• az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értékére.

A kedvezmény igénybevételének nem feltétele a beruházás üzembe helyezése. Nem feltétele a kedvezmény igénybevételének az, hogy az eszköz vételára teljes mértékben ki legyen egyenlítve. Nem befolyásolja a kedvezmény igénybevételét az sem, ha a beruházás pályázati úton elnyert támogatás segítségével valósul meg.

A kedvezmény viszont nem alkalmazható:

• az üzemkörön kívüli ingatlan,
• az ültetvény bekerülési értékére,
• az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékére, valamint
• a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szellemi termék bekerülési értékére, ha a cserére visszaadott tárgyi eszközre, szellemi termékre az adózó már igénybe vette a kedvezményt.

A pénzügyi lízing keretében használatba vett eszközökre is alkalmazható a beruházási kedvezmény, viszont a bérbe vett vagy operatív lízing keretében használt eszközökre nem.

A vállalkozás által vásárolt autó akkor sorolható a műszaki berendezések, gépek, járművek közé, ha közvetlenül szolgálja a vállalkozó tevékenységét, vagyis ha tevékenységi profilt meghatározó eszköz. Ez akkor áll fenn, ha a cégautó a tevékenység tárgyául szolgál, vagy a tevékenység folytatásához szorosan kapcsolódik, és a vállalkozás azt rendszeresen, nemcsak alkalomadtán használja a tevékenységéhez, továbbá ha a végzett tevékenység a jármű használata nélkül nem folytatható a szokásos módon.

Az adózónak az adóalap-kedvezmény kétszeresével kell megnövelnie az adózás előtti eredményét a társasági adóról szóló törvény 8.§ (1) bekezdésének u) pontja szerint, ha:

• a kedvezmény alapjául szolgáló beruházást az adóalap-kedvezmény igénybevételét követő negyedik adóév utolsó napjáig nem helyezik üzembe;
• a beruházást az adóalap-kedvezmény igénybevételét követő negyedik adóév végéig üzembe helyezi, de nem a műszaki berendezések, gépek, járművek között, hanem az egyéb berendezések, felszerelések, járművek között szerepelteti; 
• a tárgyi eszközt az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé vagy a forgóeszközök közé sorolja át; 
• az adóalap-kedvezmény alapjául szolgáló beruházást, vagy az ilyen beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adóalap-kedvezmény igénybevételének adóévét követő negyedik adóév végéig elidegeníti; (Elidegenítésnek tekintjük ebből a szempontból a természetbeni juttatásként történő átadást, az értékesítést, az apportálást, és a térítés nélküli átadást.)
• az adózó a pénzügyi lízing keretében vagy részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszközt – a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása következtében – visszaadja.

Fontos tudni, hogy egy beruházásra adott esetben többféle kedvezményt lehet igénybe venni,  ha az egyes kedvezményekre előírt kritériumoknak megfelel. Például: ha egy kisvállalkozás, akinek tagjai kizárólag magánszemélyek korábban képzett fejlesztési tartalékot és a tárgyévben beszerez egy új gépet, akkor erre való tekintettel csökkentheti a fejlesztési tartalékként elszámolt összeget (a lekötött tartalék felhasználása) és igénybe veheti a kisvállalkozások beruházási adóalap-kedvezményét is.

A társasági adóról szóló törvény 22/A.§-a szerint, a hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a 2000. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitel) kamata után adókedvezményt vehet igénybe. Ennek mértéke az adóévben fizetett kamat 40 százaléka.

A pénzügyi lízing egy olyan szerződés alapján valósul meg, amely szerződés értelmében

• a lízingbe adó a lízingbe vevő igényei szerint beszerzett
• és a lízingbe adó tulajdonát képező eszközt
• lízingdíj ellenében,
• a szerződésben rögzített időtartamra
• a lízingbe vevő használatába, birtokába adja azzal, hogy
• a lízingbe vevőt terheli a használatból következően minden költség és kockázat,
• a lízingbe vevő jogosult a hasznok szedésére,
• a szerződés időtartamának végén pedig a lízingelt eszköz tulajdonjogát a lízingbe vevő vagy az általa megjelölt vevő megszerzi (vagy megszerezheti), a maradványérték megfizetésével vagy anélkül,
• illetve a lízingbe vevőt elővételi jog illeti meg,
• a lízingbe vevő azonban ezen jogairól a szerződés megszűnése előtt le is mondhat.

---