Bonus-malus besorolás, kártörténeti igazolások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 19/2009. (X. 9.) PM rendelet tartalmazza a kötelező felelősségbiztosításról szóló, idén elfogadott törvénnyel kapcsolatos, a bonus-malus rendszert, illetve a kártörténeti igazolásokat érintő új, 2010. januártól hatályos előírásokat.

A bonus-malus rendszer, amely 10 bonus és 4 malus osztályból áll, a személygépkocsira, motorkerékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra terjed ki a jövőben. A besorolást ezentúl is a biztosító végzi el a kármentes időszak, illetve az okozott – a biztosító kártérítési kötelezettségét kiváltó – károk száma alapján, a rendelet melléklete szerinti táblázatban meghatározott módon. Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzemben tartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette.

Egy adott biztosítási időszakon belül a szerződés besorolása – egy esetkör kivételével – nem változik. A rendszerbe újonnan belépők szerződése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelőzményi igazolás figyelembevételével létrejött szerződést. A szerződés besorolása egy osztályt emelkedik, ha a szerződés a vonatkozó megfigyelési időszakban legalább 9 hónapig hatályos és a teljes időszakban kármentes volt. Az üzemben tartó által az adott szerződés vonatkozásában már megszerzett besorolása megmarad, ha az adott szerződés érdekmúlás miatt megszűnik, és az üzemben tartó a szerződés megszűnését követő két éven belül ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre új szerződést köt.

Ha az üzemben tartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, az új szerződést A00-ba kell sorolni. Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerződésen megszerzett besorolás a szerződés megszűnését követő két éven belül, a megszűnést követő naptól ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre az adott üzemben tartó által kötött, hatályban lévő szerződésre – a biztosítási időszakon belül is – érvényesíthető.

A biztosító köteles a hozott kárelőzményi igazolást a besorolásra vonatkozó szabályok szerint figyelembe venni, amennyiben az igazolás tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, a kármentességet, illetve azt a tényt, hogy az üzemben tartó a szerződés hatálya alatt hány, a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kárt okozott. A biztosító a besorolásnál kizárólag az utolsó, időben egybefüggő időtartamra vonatkozó igazolást vagy igazolásokat veheti figyelembe.

Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse. Ha az üzemben tartó a kárösszeget a biztosítónak megfizette, a szerződés besorolása a káresemény vonatkozásában nem romlik.

Biztosítóváltás esetén az előző biztosító az adott gépjárművet illetően köteles írásban igazolást kiadni a kártörténeti adatról a biztosító részére, annak ez irányú kérése esetén, az igénylés beérkezését követő 15 napon belül (kártörténeti igazolás). A biztosító a besoroláshoz szükséges adatok megérkezéséig az üzemben tartó által benyújtott tájékoztatás, vagy az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását, ezek hiányában a szerződést előzetesen az A00 bonus-malus osztályba sorolja. Ha az üzemben tartó tájékoztatást nem nyújt be, továbbá az előző biztosító megnevezését és a vonatkozó biztosítást igazoló okirat számát nem adja meg, vagy erre vonatkozó valótlan adatot közöl, úgy a biztosító a szerződést az M04 osztályba sorolja. Ha a besoroláshoz szükséges adatok egyéb, meg nem határozott okból kideríthetetlenek, a biztosító a szerződést az A00 osztályba sorolja.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.