Bonyolult az e-kereskedelem adózása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bár manapság számos tevékenység tartozik az e-kereskedelem gyűjtőfogalom alá, számlázás és áfafizetés tekintetében a távolsági értékesítést érdemes külön kezelni.

Hétköznapi értelemben az e-kereskedelem gyűjtőfogalom: a megrendelés, a fizetés és a termékek szállítása vagy a szolgáltatások igénybevétele közül, ha csak az egyik is online történik, már e-kereskedelemről beszélünk. Adózási szempontból azonban fontos, hogy milyen mértékben tartalmaznak internetalapú megoldásokat az ügyletek. A számlázással, illetve az ügyletek áfás megítélésével összefüggésben a távolsági értékesítést érdemes a többi, hétköznapi értelemben vett e-kereskedelmi tevékenységtől külön kezelni.

Az eladó a szállítás indulási állama szerinti áfás számlát köteles kiállítani és folyamatosan nyomon követni a többi tagállamba történő értékesítések éves kumulált értékét. A szállítás befejezése szerinti tagállamra vonatkozó értékhatár meghaladása után ugyanakkor az eladásokról már az ottani (tehát a szállítási célország szerinti) áfás számlát kell kiállítani – így hangzik a távolsági értékesítések főszabálya, legalábbis ami az áfával kapcsolatos tudnivalókat illeti.

A külföldi áfás számlák kiállításának előfeltétele, hogy az eladó adószámot igényeljen az adott tagállamban. Külföldi cégalapítás nem szükséges, hiszen pénzügyi képviselet vagy adóregisztráció útján is teljesíthetőek a másik tagállamban felmerült adókötelezettségek: a nemzetközi adóképviselet költséghatékony és gyors alternatívája a külföldi cégalapításnak: az adóképviselő kiválasztása, az adóregisztráció, illetve a külföldi adóbevallásokkal kapcsolatos új folyamatok véglegesítése a tapasztalatok szerint 4-6 hetet vesz igénybe, érdemes tehát időben felkészülni a külföldi áfás számlák kiállítására. Az ilyen, cégalapítással nem járó struktúrák további előnyei az áttekinthetőség és a könnyű ellenőrizhetőség.

Számlázáshoz szükséges adatok

Az uniós, valamint az azzal harmonizált magyar áfaszabályozás is lehetővé teszi, hogy az eladó már az értékhatár elérése előtt külföldi áfás számlát állítson ki a távolsági értékesítésekről – ezt akkor érdemes megfontolni, ha az alkalmazandó külföldi áfa kulcs alacsonyabb, mint a „hazai”.

A távolsági értékesítést végző vállalkozások nyilvántartási kötelezettségét, illetve a választási lehetőség jelentette adóoptimalizálást is figyelembe véve a következő gyakorlati, technikai szempontokat ajánlatos szem előtt tartani:

• a távolsági értékesítést (is) végző vállalkozásoknak érdemes lehetőséget adniuk arra, hogy a vevők már a megrendeléskor adóalanyként azonosítsák magukat. Az érvényes adószámmal rendelkező vevők részére történő értékesítés ugyanis nem minősül távolsági értékesítésnek;
• távolsági értékesítéskor a szállítási cím, illetve azon belül is a szállítási célország kiemelten fontos adat. Ezt mindenképpen rögzíteni kell, illetve a hozzá tartozó, kumulált éves nettó értékesítési adattal együtt rendszerszinten kell kezelni;
• a számlák első példányát a termékkel együtt is el lehet küldeni a vevőknek, de gondoskodni kell a külföldi adóbevallásokat készítő és benyújtó adóképviselőhöz, illetve az eladó könyveléséhez eljuttatandó példányokról is. A távolsági értékesítéseket elektronikus számlákkal is lehet bizonylatolni. Kiemelten kell figyelni a vonatkozó előírásokat, különös tekintettel az EU-s áfa-irányelv végrehajtási rendeletében, illetve a jövőre életbe lépő 2010/45/EU irányelvben foglaltakra;
• a tagállamok távolsági értékesítésre vonatkozó értékhatárait úgy határozták meg, hogy azokat folyamatos tevékenység mellett már az „önfenntartó” nyereségszintű vállalkozások is biztosan átlépjék. A külföldi adóregisztráció tehát csak idő kérdése. Érdemes már a tevékenység indulásakor tájékozódni a külföldi adókötelezettségek teljesítésének díjáról és feltételeiről;
• a távolsági értékesítésekről mindig áfás számlákat kell kiállítani. Az egyetlen kérdés az, hogy a vevőknek történő szállítások indulási vagy érkezési államának áfáját kell-e használni. Ebből az is következik, hogy az eladónak az adóregisztrációs működés keretein belül létesített külföldi raktárai szintén adótervezési eszközként használhatóak.

A távolsági értékesítés uniós tagállamok szerint változó értékhatárairól szóló táblázatot itt találja.

A bejegyzés szerzője Ágoston Péter, az RSM DTM Hungary Zrt. nemzetközi adóképviseleti vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.

---