Bővül a kapcsolt vállalkozások köre

Szerző: BDO Magyarország
Dátum: 2014. október 31.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jövőre kapcsolt vállalkozásnak minősülhetnek azok a cégek is, ahol bár tulajdonosi összefonódás nincs, az ügyvezető személye azonos. A transzferárak körét érdemben érintő módosító javaslatot és következményeit ismerteti írásában a BDO Magyarország.


Adózási szempontból kiemelt jelentősége van annak, hogy két cég kapcsolt vállalkozásnak minősül-e. A legfontosabb következménye az, hogy a kapcsolt vállalkozásokra vonatkoznak a transzferár szabályok, vagyis az egymás között megvalósult ügyletek árát vizsgálni kell. Amennyiben azok eltérnek a piaci ártól, úgy a társasági adó alapját módosítani kell. Ráadásul, amennyiben valamely ügylet(típus) éves forgalma meghaladja a nettó 50 millió Ft-ot, transzferár nyilvántartást kell készíteni. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a társaságiadó-törvény fogalmát átveszik más jogszabályok is, így ha a fogalom módosul, az kihatással lesz pl. a helyi adó vagy a reklámadó fizetésre is.

A 2015. évi adótörvény-tervezet bővítené a kapcsolt vállalkozás fogalmát. Nézzük mit jelent ez pontosan.

A kapcsolt vállalkozás fogalmát a társasági adótörvény a Ptk. – korábban a Gt. – „többségi befolyás” fogalmára alapozza. Fontos kiemelni, hogy a társasági adótörvény mellett az adózás rendjéről szóló törvény is ugyanezt a meghatározást alkalmazza. Az új Ptk. többségi befolyásnak minősíti azt a kapcsolatot, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy egy társaságban a szavazatok több mint felével, vagy meghatározó befolyással rendelkezik. A meghatározó befolyás ebben azokat az eseteket fedi le, amikor valamely személy jogosult egy társaság vezető tisztségviselői, FB tagjai többségét megválasztani, vagy visszahívni.

A társasági adótörvény e polgárjogi fogalomból vezeti le a kapcsoltsági fogalmat. Abban az esetben, ha két személy között – amelyből legalább az egyik alanya a társasági adónak – bármilyen módon megvalósul a többségi befolyás, létrejön a kapcsolt vállalkozási viszony. A „bármilyen módon” fordulat alá-, fölérendeltséget és mellérendeltséget is jelenthet. Ez utóbbi azt jelenti, hogy két cég akkor is kapcsolt lesz, ha bennük ugyanaz a személy többségi befolyással rendelkezik. A befolyás közvetetten is megvalósulhat, nemcsak közvetlenül, vagyis egy társaság tulajdonosa kapcsolt viszonyban van a társaság leányvállalatával.

A fenti szabályok néhány évvel ezelőtt kiterjesztésre kerültek a központ-fióktelep viszonylatra is (ezt megelőzően is tartalmazott erre a relációra szabályt a törvény, de a kör jelentősen bővült). A ma hatályos szabályok szerint kapcsolt viszonynak minősül a külföldi vállalkozó más belföldi telephelye, a külföldi telephely és a központ belföldi kapcsolt vállalkozásai és végül a társasági adóalany és külföldi telephelye. Mi a következménye mindennek? Az, hogy bárhol fogalmaz meg szabályt a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozóan a társasági adótörvény és az annak felhatalmazása alapján készült rendeletek, azt ugyanúgy kell alkalmazni a vállalat és fióktelepe között, mint két különálló jogi entitás esetében. A transzferárak ellenőrzése területén ez az egyként kezelés mind a mai napig számos problémát okoz.

Az előbbiekben felsorolt esetekben a tulajdonosi szerkezet alapján történik a besorolás, a szavazati jogokból vezethető le a többségi befolyás, azaz az olyan mértékű – akár közvetlen, akár közvetett – ráhatás lehetősége, amely potenciálisan eltérítheti a társaságok gazdasági működését a piaci feltételektől.

A törvénykezésnek most beterjesztett javaslat 2015-től kiterjesztené ezt a kört azokra a társaságokra is, ahol tulajdonosi összefonódás nincs, vagy annak mértéke nem éri el a küszöböt, azaz 50 százalék, vagy az alatt marad, azonban az ügyvezető személye azonos. Ez egy más megközelítése a befolyás kérdésének, hiszen a tulajdonosi szempontok mellé most a menedzseri szempontok is bejönnek. Ez a kiterjesztett eset valószínűleg sok adózóra fog vonatkozni, azaz egy jelentős körrel fog bővül a kapcsolt vállalkozások köre.

Nem szabad elfelejteni, hogy az Art. bejelentési kötelezettséget ír elő, ráadásul 15 napon belül, amennyiben egy adóalany kapcsolt vállalkozásával szerződéses kapcsolatba lép. Amennyiben a kapcsoltsági fogalom kiterjesztését elfogadják, úgy – a jelenlegi javaslat értelmezésében – sokaknak meg kell tenni a bejelentést január elején abban az esetben, ha van üzleti kapcsolat a közös ügyvezetővel rendelkező cégek között. És akkor még nem beszéltünk a számos kötelezettségről, amit a transzferár szabályok írnak elő, vagy a helyi iparűzési adó alapjának meghatározásáról.

A közös ügyvezető megléte más témában is rendszeres kérdés vállalatcsoportok esetében. Nem ritka, hogy bizalmi vagy üzletszervezési okokból az anyavállalat vezető tisztségviselője egyben több leányvállalat ügyvezetője is, azonban nem rendezett szerződéses viszonyokkal, amely a kettős adóztatást kizáró egyezmények nem megfelelő alkalmazásához vezethet. A témát külön írásban részletezzük.

A cikk szerzője Siegler Zsófia, a BDO Magyarország tax partnere. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Milliárdokat csaltak el online kereskedők
2020. február 20.

Egy internetes kereskedelemben érdekelt szervezetet azzal gyanúsít a NAV, hogy az EU-s áfaszabályok kijátszásával 4,7 milliárd forintos kárt okozott a költségvetésnek.

Transzferárazás 2020 – Fair vagy nem fair?
2020. február 20.

Transzferárazás 2020 – Fair vagy nem fair?

A transzferárazásról sokaknak a multinacionális vállalatcsoportok juthatnak eszébe, pedig a kapcsolódó kötelezettségek nagyon sok magyar kis és közepes vállalatot is érintenek.