Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Brexit folyamatra jellemzően, szinte az utolsó pillanatban sikerült megállapodniuk a feleknek. Van „deal” így, az Egyesült Királyság rendezett formában hagyja el az Európai Uniót és ezáltal a Vámuniót. Ez mindenképpen örömteli, ugyanakkor az is látható, hogy a megállapodás alapján is olyan változások várhatóak, melyek jelentős költségnövekedést, szállítási idő növekedést, többlet adminisztrációt, és nyitott kérdéseket eredményeznek.
Korábban már több alkalommal írtunk a Brexit hatásairól, pontokba szedve a várható változásokat, amelyek a létrejött megállapodás alapján szinte teljes egészében továbbra is érvényesek. Ha elfogadjuk, hogy a létrejött szabadkereskedelmi megállapodást a felek törvényalkotó szervei ebben a formában ratifikálják, még akkor is olyan változások előtt állunk, amit sokan még nem látnak át.
A legnagyobb hiba eddig is az volt Brexit ügyben, hogy az utolsó pillanatban létrejött megállapodások után mindenki elégedetten hátradőlt, mivel minden megállapodás adott további határidőt. De a jelenlegi megállapodás alapvetően semmilyen átmeneti időt nem határozz meg, 2021. január 1-én érezhető válik a Brexit a gyakorlatban is.
2020 utolsó napjaiban már látható volt, mit okoz néhány napos leállás a UK határon. De azzal továbbra sem vagyunk tisztában, mit fog okozni a minden szállítmányt érintő vámalakiság és adott esetekben a vámellenőrzések elvégzése.
Vám és globális kereskedelem szempontjából miben hoz újat a felek megállapodása?
Az EU és UK által kötött megállapodás egy szabad kereskedelmi alapokat megteremtő kereskedelmi megállapodás. Az ilyen jellegű megállapodások lényege, hogy a felek kölcsönös megadják egymásnak a legnagyobb kedvezményt a kereskedelmi forgalommal érintett területeken. A leginkább érezhető hatása ennek a megállapodásnak az, hogy a felek a kereskedelmi forgalomban 0 százalékos vámtétel alkalmazásával és behozatali kvótáktól mentesen vámkezelik az importból származó árukat.
Bár a hírekben ezt fordították le oly módon, miszerint vámok és kvóták alkalmazása nélkül fog folyni a kereskedelmi forgalom az EU-UK viszonylatban, ezek a feltételek azonban kizárólag olyan árukra vonatkoznak majd, melyek vámjogi származását az importőrök megfelelő módon igazolni tudják! A karácsonyfa árnyékában megszületett egyezmény nem érinti az alapvető változást, miszerint vámszempontból 2021-től a UK harmadik országgá válik és megszűnik az áruk és személyek szabad áramlásának a gyakorlata!
A megszületett egyezménytől függetlenül a Brexit következtében az alábbiakkal kell számolni
A megállapodás és a később kialakításra kerülő részletszabályok tartalmaznak a fenti alapkötelezettségeket érintő és azokat könnyítő vámjogi egyszerűsítéseket, melyek közül az egyik legjelentősebb lehet, hogy a felek kölcsönösan elfogadják az AEO engedéllyel rendelkező gazdálkodóknak adható előnyök gyakorlatát. Eddig is érdemes volt az EU gazdálkodóknak az AEO engedélyben gondolkozni, de a megállapodás szerint a harmadik országgá váló UK viszonosság alapján megadja a jövőben is azAEO engedély nyújtotta előnyöket.
Megítélésem szerint a megállapodás arra mindenképpen jó, hogy elhárult a veszélye a vámok kölcsönös alkalmazásának az EU és UK viszonylatában, ugyanakkor a várt hatások 90 százaléka továbbra is aktuális, melyekkel célszerű tisztában lenni és felkészülni kezelésükre. A modern vámjogi megoldások kialakítása és alkalmazása lehetővé teszi az érintett cégek és gazdálkodók számára a Brexit kapcsán felmerülő új kötelezettségek gördülékeny és kockázatmentes teljesítését.
A bejegyzés szerzője Falcsik István, az RSM Hungary Vám-, jövedéki és termékdíj-tanácsadás, üzletágának vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.
