Brit miniszterelnök: jobban is előkészíthettük volna az adóintézkedéseket

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Liz Truss brit miniszterelnök szerint jobban is elő lehetett volna készíteni a szeptember végén bejelentett adócsökkentési intézkedéseket. A terv komoly piaci felfordulást okozott és negatív hitelminősítői lépéshez is vezetett.

Truss a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: kitart a pénzügyminiszter, Kwasi Kwarteng által szeptember 23-án előterjesztett adócsomag mellett, mert „a legrosszabb az lenne, ha nem tettünk volna semmit”. Elismerte ugyanakkor, hogy „jobban is elő lehetett volna készíteni a talajt” az intézkedésekhez. Truss közölte, hogy tanult az elmúlt napok eseményeiből, és a kormány a jövőben jobban előkészíti a hasonló horderejű szakpolitikai döntéseket.

A brit kormány a meredeken emelkedő megélhetési költségek, a 10 százalék környékén járó, évtizedek óta nem mért infláció és az ezzel egyidejű gazdasági visszaesés hatásainak enyhítése végett az utóbbi évtizedek legradikálisabb adócsökkentési programját hirdette meg. Kwarteng a londoni alsóházban – több más nagyhorderejű intézkedéssel együtt – bejelentette, hogy a jövő áprilisban kezdődő új pénzügyi évtől a személyi jövedelemadó jelenleg 20 százalékos alapkulcsa 19 százalékra csökken, a legmagasabb jövedelmekre megállapított 45 százalékos felső adókulcs megszűnik, és a magas jövedelműek adója egységesen 40 százalék lesz.

A kormány emellett – a korábbi tervvel ellentétben – nem emeli 25 százalékra a jelenlegi 19 százalékról a társasági adót. A font a 45 milliárd font (több mint húszezer milliárd forint) értékűre becsült adócsökkentési program finanszírozhatósága és államadósság-növelő hatása körüli piaci aggodalmak miatt a héten rekordmélységekbe, egyes időszakokban az árfolyamparitás közelébe gyengült a dollárral szemben.

Mindeközben a közép- és hosszú futamidejű brit állampapírok hozama – a 2008-as globális pénzügyi válság óta először – 4 százalék fölé emelkedett és meghaladta a görög államadósság piaci finanszírozási költségeit. A brit kormány adócsökkentési programját a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is bírálta.

A megugró hozamok csökkentése és a piacok megnyugtatása érdekében a Bank of England a héten 65 milliárd font értékű soron kívüli állampapír-vásárlási programot jelentett be, azzal indokolva a rendkívüli intervenciót, hogy a brit pénzügyi eszközök markáns mértékben átárazódtak, és ha a piacok e „rendellenes működése” folytatódik, az már érdemi kockázatot jelentene Nagy-Britannia pénzügyi stabilitására.

Az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő a hétvégén leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az addigi stabilról Nagy-Britannia „AA/A-1 plusz” szintű államadós-osztályzatának kilátását, azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy a brit kormány adócsökkentési programja az államháztartási egyensúlytalanságok jelentős mélyülésének kockázatával jár, növeli az államháztartás hitelfinanszírozásának költségeit és nehezíti a 10 százalék közelében járó infláció megfékezését.

A legnagyobb brit közvéleménykutató cég, a YouGov friss felmérése szerint a brit választók abszolút többsége, 51 százaléka véli úgy, hogy Trussnak – aki nem egészen négy hete tölti be a kormányfői posztot – le kell mondania a miniszterelnöki tisztségről. Ugyanez a cég kimutatta azt is, hogy a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt példátlan, 30 százalékpontot meghaladó támogatottsági előnyre tett szert a kormányzó Konzervatív Párttal szemben.

(MTI)

---