Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az adócsalás sokkal nagyobb arányban elfogadott a fővárosban, mint az ország más részein – derül ki azon empirikus kutatásokból, amely alapjául szolgált a Rejtett gazdaság c. tanulmánykötetnek.
Az adócsalás két jellemző terepe az áfacsalások, illetve a feketén foglalkoztatás. A tapasztalatok szerint a nagyvállalati körben 1996-2007 között csökkent a számla nélküli vásárlások aránya, ám a szolgáltatási szektorban még mindig magas ennek mértéke. A nagyvállalati körben a külföldi cégek megjelenésével magyarázzák a kutatók a gazdaság fehéredését. A lakossági fogyasztásban viszont egyes szegmensekben – például autószerelés – a számla nélküli vásárlások aránya eléri a hatvan százalékot a felmérések szerint.
Jellemzően a fővárosban gyakoribb a számla nélküli vásárlás, a vidékiek adótudatosabbak. Míg Budapesten csak a válaszadók negyven százaléka tartotta az adócsalást erkölcstelennek, addig a vidéki válaszadók hetven százaléka vélekedett így – mondta Tóth István János, a kötet társszerkesztője, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója.
A feketén foglalkoztatás elterjedtségét jellemzi, hogy a válaszadók közel huszonöt százaléka az utóbbi két évben egyaránt kapott számlára, illetve zsebbe „fizetést”. A kutatók becslése szerint a munkavállalók 16-17 százalékát, mintegy 630-670 ezer embert érintett a „nem regisztrált foglalkoztatás”. A magasabb iskolai végzettségűek inkább számlára, míg az alacsonyabb végzettségűek szimplán zsebbe kapják jövedelmüket. A tapasztalatok szerint az a munkavállaló, aki volt már munkanélküli, nagyobb valószínűséggel fogadja el a szürke- vagy feketefoglalkoztatást – vagyis a rejtett gazdaság ezen szintje a szegénységgel is összefügg.
A rejtett gazdaságból való kilépést a tapasztalatok szerint egyrészt az erkölcsi nyomás, másfelől a fenyegetettség segítheti. Ugyanakkor a felvilágosító kampányok, az adórendszer helyenkénti egyszerűsítése, a célzott adók bevezetése nem hozza meg a kívánt eredményt.
Forrás: Napi Online
Mivel az elmúlt években Európa lemaradt a globális versenyben az Egyesült Államokhoz és Kínához képest, az Európai Unió Tanácsának féléves, július elsején kezdődő magyar elnöksége egyik legfontosabb prioritása az uniós versenyképesség javítása lesz – jelentette ki a magyar pénzügyminiszter pénteken Luxembourgban.
Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
