Burkolt adó lehet az új PSZÁF-szabályozás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adótörvény mellett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szabályozását is a napokban tárgyalta részletes vitán az Országgyűlés. A felügyeletet érintő leglényegesebb változás az, hogy lehetővé tennék bevételeinek burkolt megadóztatását – írja a Világgazdaság.

A PSZÁF 10-12 milliárd forint éves bevétellel rendelkezik, amely igazgatási-szolgáltatási, felügyeleti díj és felügyeleti bírságból tevődik össze. Ez utóbbiból szakemberek képzésére, tanulmányok készítésére, tájékoztatásra költhet a PSZÁF, de befizethet a Országos Betétbiztosítási Alapba és a Befektető-védelmi Alapba is belőle. Évi 15 százalék tartalékot képezhet, de később ezt és a maradék részt is működésre kell fordítani.

A bírság felhasználása nem változna a módosítással, de a többi részből képzett tartalékolás lehetőségét elvennék és a működésre fordítás kötelezettségét is megszűntetnék. Ezzel lehetőség nyílna, hogy a felügyeleti díjak a jövőben nemcsak a PSZÁF pénztárát, de a költségvetést is gyarapítanák.

Tekintve, hogy a pénzügyi szervezetek fizetik be ezeket a díjakat, a költségvetésbe emeléssel ez lényegében az ágazat burkolt megadóztatását jelenti. A Bankszövetség még nem alakította ki véleményét az ügyről – állította a szervezet szóvivője, Müller János.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a salátatörvényben nem indokolta a módosítást, és később sem magyarázta meg a tervezet miértjét. A PSZÁF gyengítése azért is érdekes, mert az elmúlt időszakban többször felröppent a hír, hogy a hivatalt beolvasztanák a Magyar Nemzeti Bankba, igaz, az érintettek ezt cáfolták – írja a Világgazdaság.

Forrás: Origo


Kapcsolódó cikkek

2024. június 18.

A pénztárérték-változáshoz kapcsolódó adóalap-korrekciók a kisvállalati adóban (I. rész)

Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).