Cafeteria: még mindig olcsóbb a bérnél
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kormány jelentősen megnövelné a béren kívüli és egyes meghatározott, nem pénzbeli juttatások után fizetendő közterheket. Ennek ellenére még jövőre is – akár cafeteria keretében, akár azon kívül – érdemes lehet béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatásokat adnia munkavállalóknak.
Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról az országgyűlés elé terjesztett T/1705. számú törvényjavaslat a személyi jövedelemadó (szja) törvényben és az egészségügyi hozzájárulásról szóló (eho) törvényben jövőre jelentősen megnövelné a béren kívüli és egyes meghatározott, nem pénzbeli juttatások után fizetendő közterheket.
Miközben a kifizetőt (munkáltatót) terhelő közterhek mellett adható említett juttatások köre nem változna, a javasolt módosítások eredményeként jövőre ezek a juttatások három kategóriába tartoznának. Mit jelent ez pontosan?
Egyes meghatározott juttatások változatlan feltételekkel
A törvényjavaslat nem érinti
- a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás,
- a cégtelefon magáncélú használata,
- az adóköteles díjú biztosítások,
- a reprezentáció és üzleti ajándék,
- a csekély értékű ajándék-juttatás,
- az egyidejűleg több magánszemély számára történő juttatás, ha nem lehet megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet,
- a kifizető által egyidejűleg több magánszemély részére szervezett, döntően vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló rendezvény, esemény,
- a jogszabályi rendelkezés alapján átadott termék, nyújtott szolgáltatás,
- a reklámcélú ajándék
formájában keletkező jövedelem adókötelezettségét.
Ez azt jelenti, hogy ezeknek a juttatásoknak a fogalmi meghatározása, feltételrendszere nem változna, és a juttatónak továbbra is 1,19-szeres szorzóval 16 százalék szja-t és 27 százalék eho-t (összesen 51,17 százalékot) kell fizetnie.
Béren kívüli juttatások
Továbbra is a béren kívüli juttatások csoportjába tartozna
- a kedvezményes üdültetés,
- az étkezési juttatás (munkahelyi étkeztetés, Erzsébet utalvány),
- a munkáltató által a Széchenyi Pihenő Kártya-számlára utalt támogatás,
- az iskolakezdési támogatás,
- a helyi utazási bérlet juttatása,
- az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége,
- a szövetkezet közösségi alapjából nem pénzben juttatott jövedelem,
- a munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös pénztárakba,
- a foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe,
- a munkáltatói tag által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg.
Ezek fogalmi meghatározásai, juttatásának feltételei, egyedi értékhatárai nem módosulnának, de a juttató közterhe a javaslat értemében mintegy 15 és fél százalékponttal növekedne. Ez abból adódik, hogy a 16 százalék szja mellett az eddigi 14 helyett 27 százalék lenne az eho mértéke.
Ezen felül további szigorítás, hogy csak
- az adott béren kívüli juttatásra vonatkozó értékhatárt meg nem haladó részből, és/vagy
- fejenként az összes kívüli juttatás együttes értékének a 450 ezer forintot, illetve a 450 ezer forintnak – a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal – arányos összegét (éves keretösszeget) meg nem haladó részből
- vehető figyelembe 1,19-szeres szorzóval az adóalap.
Ez azt jelenti, hogy
- az államkasszába történő fizetnivaló 51,17 százalékra nő, így azonos lesz az egyes meghatározott juttatásokat terhelő fizetnivalóval, vagyis az utóbbiakhoz képest megszűnik a béren kívüli juttatások kedvezményezettsége;
- a jelenleginél 50 ezer forinttal kevesebb éves keretösszeg pedig annyiból jelent majd némi „kedvezményezettséget”, hogy ezeknek a béren kívüli juttatásoknak a keretösszeg mértékén felüli részét a javaslat átsorolja az újonnan bevezetendő magasabb közterhű kategóriába.
Egyes meghatározott juttatások növelt adóalappal
A javaslat új kategóriaként vezeti be bizonyos juttatásokra az 1,53-szoros adóalapszorzót, aminek következtében a 16 százalék szja és a 27 százalék eho megfizetésével ebben a körben 65,79 százalék lenne a juttatót terhelő kötelezettség.
Ide tartozna
- a változatlan feltételekkel adható egyes meghatározott juttatásnak, illetve a béren kívüli juttatásnak nem minősülő, a munkáltatónál szabályozott minden juttatás [szja tv. 70.§ (1a) bekezdés],
- a béren kívüli juttatások esetében a jövedelemnek az adott juttatásra vonatkozó értékhatárt meghaladó része,
- a béren kívüli juttatások együttes értékének az éves keretösszeget meghaladó része.
Béremelés vagy cafeteria?
A magánszemély szempontjából a szándékolt módosítások azt jelentik, hogy a juttató 10 000 forint ráfordításából
- bér esetében 5097 forint,
- értékhatáron belüli béren kívüli juttatás, illetve a változatlan feltételekkel (1,19-es szorzóval) adható egyes meghatározott juttatás esetében 6615 forint,
- emelt adóalappal (1,53-as szorzóval) adható egyes meghatározott juttatás esetében 6031 forint
- nettójövedelemhez juthat a magánszemély.
Kétségtelen, hogy még jövőre is – akár cafeteria keretében, akár azon kívül – érdemes lehet béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatásokat adni, de ha juttatónak nem lesz fedezete a bruttó juttatási keret növelésére, a többlet-teher nyilvánvalóan a magánszemély nettó juttatásának csökkenését eredményezi.
Például 10 ezer forint bruttó keret jelenleg 7369 forint értékű Erzsébet utalványt, vagy önkéntes egészségpénztári hozzájárulást jelent, míg ha a javaslatot elfogadják, 754 forinttal kevesebbet.
Ha viszont a juttató képes felvállalni a megnövelt közteher-kötelezettségeket,
- 10 000 forint nettó béremelés esetén 19 618 forint,
- 10 000 forint értékhatáron belüli béren kívüli juttatás, illetve a változatlan feltételekkel (1,19-es szorzóval) adható egyes meghatározott juttatás esetén 15 117 forint (jelenleg 13 570 forint),
- 10 000 forint értékhatáron felüli béren kívüli juttatás, illetve emelt adóalappal (1,53-as szorzóval) adható egyes meghatározott juttatás esetén 16 579 forint (jelenleg 15 170 forint)
költségkeretet kell biztosítania. Például 10 ezer forint Széchenyi Pihenő Kártya-számlára utalt támogatás, vagy önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás esetén a jelenlegi 13 357 forint helyett, ha a javaslatot elfogadják, jövőre 1760 forinttal több befizetnivalót kell vállalnia.
Emellett még ügyelni kell majd arra is, hogy a juttatások semmiképpen nem lehetnek teljesítményhez kötöttek (például jutalom-kiváltók). Ezt a tiltást egyes rendelkezések már eddig is tartalmazták, ám a törvényjavaslat (ha elfogadják) jövőre az alapelvek [Szja tv 1. §] közé illeszti a következő szabályt:
„(10) Ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett (teljesített) tevékenység, termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként illeti meg – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – e bevétel adókötelezettségének megállapítására kedvező adózási feltételekkel adózó bevételre, jövedelemre (így különösen az adóalapba nem tartozó tételnek minősülő bevételre, a béren kívüli juttatásra, az egyes meghatározott juttatásra) vonatkozó szabály nem alkalmazható.”
