Cafeteria: még mindig olcsóbb a bérnél


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány jelentősen megnövelné a béren kívüli és egyes meghatározott, nem pénzbeli juttatások után fizetendő közterheket. Ennek ellenére még jövőre is – akár cafeteria keretében, akár azon kívül – érdemes lehet béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatásokat adnia munkavállalóknak.


Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról az országgyűlés elé terjesztett T/1705. számú törvényjavaslat a személyi jövedelemadó (szja) törvényben és az egészségügyi hozzájárulásról szóló (eho) törvényben jövőre jelentősen megnövelné a béren kívüli és egyes meghatározott, nem pénzbeli juttatások után fizetendő közterheket.

Miközben a kifizetőt (munkáltatót) terhelő közterhek mellett adható említett juttatások köre nem változna, a javasolt módosítások eredményeként jövőre ezek a juttatások három kategóriába tartoznának. Mit jelent ez pontosan?

Egyes meghatározott juttatások változatlan feltételekkel

A törvényjavaslat nem érinti

  • a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás,
  • a cégtelefon magáncélú használata,
  • az adóköteles díjú biztosítások,
  • a reprezentáció és üzleti ajándék,
  • a csekély értékű ajándék-juttatás,
  • az egyidejűleg több magánszemély számára történő juttatás, ha nem lehet megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet,
  • a kifizető által egyidejűleg több magánszemély részére szervezett, döntően vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló rendezvény, esemény,
  • a jogszabályi rendelkezés alapján átadott termék, nyújtott szolgáltatás,
  • a reklámcélú ajándék

formájában keletkező jövedelem adókötelezettségét.

Ez azt jelenti, hogy ezeknek a juttatásoknak a fogalmi meghatározása, feltételrendszere nem változna, és a juttatónak továbbra is 1,19-szeres szorzóval 16 százalék szja-t és 27 százalék eho-t (összesen 51,17 százalékot) kell fizetnie.

Béren kívüli juttatások

Továbbra is a béren kívüli juttatások csoportjába tartozna

  • a kedvezményes üdültetés,
  • az étkezési juttatás (munkahelyi étkeztetés, Erzsébet utalvány),
  • a munkáltató által a Széchenyi Pihenő Kártya-számlára utalt támogatás,
  • az iskolakezdési támogatás,
  • a helyi utazási bérlet juttatása,
  • az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége,
  • a szövetkezet közösségi alapjából nem pénzben juttatott jövedelem,
  • a munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös pénztárakba,
  • a foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe,
  • a munkáltatói tag által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg.

Ezek fogalmi meghatározásai, juttatásának feltételei, egyedi értékhatárai nem módosulnának, de a juttató közterhe a javaslat értemében mintegy 15 és fél százalékponttal növekedne. Ez abból adódik, hogy a 16 százalék szja mellett az eddigi 14 helyett 27 százalék lenne az eho mértéke.

Ezen felül további szigorítás, hogy csak

  • az adott béren kívüli juttatásra vonatkozó értékhatárt meg nem haladó részből, és/vagy
  • fejenként az összes kívüli juttatás együttes értékének a 450 ezer forintot, illetve a 450 ezer forintnak – a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal – arányos összegét (éves keretösszeget) meg nem haladó részből
  • vehető figyelembe 1,19-szeres szorzóval az adóalap.

Ez azt jelenti, hogy

  • az államkasszába történő fizetnivaló 51,17 százalékra nő, így azonos lesz az egyes meghatározott juttatásokat terhelő fizetnivalóval, vagyis az utóbbiakhoz képest megszűnik a béren kívüli juttatások kedvezményezettsége;
  • a jelenleginél 50 ezer forinttal kevesebb éves keretösszeg pedig annyiból jelent majd némi „kedvezményezettséget”, hogy ezeknek a béren kívüli juttatásoknak a keretösszeg mértékén felüli részét a javaslat átsorolja az újonnan bevezetendő magasabb közterhű kategóriába.

Egyes meghatározott juttatások növelt adóalappal

A javaslat új kategóriaként vezeti be bizonyos juttatásokra az 1,53-szoros adóalapszorzót, aminek következtében a 16 százalék szja és a 27 százalék eho megfizetésével ebben a körben 65,79 százalék lenne a juttatót terhelő kötelezettség.

Ide tartozna

  • a változatlan feltételekkel adható egyes meghatározott juttatásnak, illetve a béren kívüli juttatásnak nem minősülő, a munkáltatónál szabályozott minden juttatás [szja tv. 70.§ (1a) bekezdés],
  • a béren kívüli juttatások esetében a jövedelemnek az adott juttatásra vonatkozó értékhatárt meghaladó része,
  • a béren kívüli juttatások együttes értékének az éves keretösszeget meghaladó része.

Béremelés vagy cafeteria?

A magánszemély szempontjából a szándékolt módosítások azt jelentik, hogy a juttató 10 000 forint ráfordításából

  • bér esetében 5097 forint,
  • értékhatáron belüli béren kívüli juttatás, illetve a változatlan feltételekkel (1,19-es szorzóval) adható egyes meghatározott juttatás esetében 6615 forint,
  • emelt adóalappal (1,53-as szorzóval) adható egyes meghatározott juttatás esetében 6031 forint
  • nettójövedelemhez juthat a magánszemély.

Kétségtelen, hogy még jövőre is – akár cafeteria keretében, akár azon kívül – érdemes lehet béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatásokat adni, de ha juttatónak nem lesz fedezete a bruttó juttatási keret növelésére, a többlet-teher nyilvánvalóan a magánszemély nettó juttatásának csökkenését eredményezi.

 

 

Például 10 ezer forint bruttó keret jelenleg 7369 forint értékű Erzsébet utalványt, vagy önkéntes egészségpénztári hozzájárulást jelent, míg ha a javaslatot elfogadják, 754 forinttal kevesebbet.

Ha viszont a juttató képes felvállalni a megnövelt közteher-kötelezettségeket,

  • 10 000 forint nettó béremelés esetén 19 618 forint,
  • 10 000 forint értékhatáron belüli béren kívüli juttatás, illetve a változatlan feltételekkel (1,19-es szorzóval) adható egyes meghatározott juttatás esetén 15 117 forint (jelenleg 13 570 forint),
  • 10 000 forint értékhatáron felüli béren kívüli juttatás, illetve emelt adóalappal (1,53-as szorzóval) adható egyes meghatározott juttatás esetén 16 579 forint (jelenleg 15 170 forint)

költségkeretet kell biztosítania. Például 10 ezer forint Széchenyi Pihenő Kártya-számlára utalt támogatás, vagy önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás esetén a jelenlegi 13 357 forint helyett, ha a javaslatot elfogadják, jövőre 1760 forinttal több befizetnivalót kell vállalnia.

Emellett még ügyelni kell majd arra is, hogy a juttatások semmiképpen nem lehetnek teljesítményhez kötöttek (például jutalom-kiváltók). Ezt a tiltást egyes rendelkezések már eddig is tartalmazták, ám a törvényjavaslat (ha elfogadják) jövőre az alapelvek [Szja tv 1. §] közé illeszti a következő szabályt:
„(10) Ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett (teljesített) tevékenység, termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként illeti meg – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – e bevétel adókötelezettségének megállapítására kedvező adózási feltételekkel adózó bevételre, jövedelemre (így különösen az adóalapba nem tartozó tételnek minősülő bevételre, a béren kívüli juttatásra, az egyes meghatározott juttatásra) vonatkozó szabály nem alkalmazható.”



Kapcsolódó cikkek

2022. július 1.

800 éves az Aranybulla – Püspökök, várispánok (7. rész)

II. András király nem egységes szabályozásként adta ki az Aranybullát, az gyakran csak kiegészítette egyéb intézkedéseit, döntéseit. Ez azt is jelenti, hogy nem kis jelentősége van annak is, hogy mit nem tartalmazott a kiváltságlevél. Ez nem kis mértékben jelenti a végrehajtott adóreformot is. Az adóintézkedések egy része csak utalásszerűen tartalmaz hátrányos intézkedéseket az egyház és a várispánok kárára.