Transzferárazás okosan és szabályosan – I. rész

Szerző: Lakatos Zsuzsa
Dátum: 2014. november 6.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bolthálózat-kiszervezésre és kisvállalkozás nemzetközi terjeszkedésére mutatunk be többek között példákat.


A hazai adórendszer egyik legrettegettebb adózási témaköre a transzferárazás, azaz a kapcsolt vállalkozások közötti elszámolások vizsgálata. A kapcsolt vállalkozások – mint egy tulajdonosi körbe tartozó cégek – az adóhatóságok álláspontja szerint azzal próbálják manipulálni az adóalapjukat és ezáltal optimalizálni az adófizetést, hogy egymás között eltorzítják az árakat. Több hazai adózási jogszabály is előírja, hogy a kapcsolt féllel történő együttműködés során a piaci árakat kell alkalmazni minimum az adóalap kiszámításakor (például társasági adó, helyi adó, általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó, illeték tekintetében). Milyen veszélyekkel jár, ha egy vállalat nem foglalkozik azzal, hogy megfelelő legyen a transzferár képzése, és nem tudja a szokásos piaci ár elvének betartását bizonyítani?

A transzferár nyilvántartások hiánya vagy hiányos volta miatt kiszabható ügyletenkénti 2 millió forintos mulasztási bírság, a szokásos piaci ár elvének megsértésénél feltárható adóhiány és adóbírság, valamint a kapcsolt vállalkozásokat érintő változás bejelentési kötelezettségek be nem tartásánál megállapítható 500.000 Ft-os mulasztási bírság a hazai vállalkozások 60-70%-át érinti. Még mindig nincs tisztában azonban minden érintett cég ezzel, és a 2013-ban kiszabott 33 milliárdos transzferár bírság a jövőben várhatóan tovább emelkedik. A kapcsolt vállalkozások definíciója várhatóan bővülni fog, a 2014. október 21-én benyújtott jogszabálytervezetben foglaltak szerint a közös ügyvezetés is megalapozza majd a kapcsolt vállalkozási jogviszonyt.

Milyen transzferárazási problémákkal találják magukat szemben a vállalkozások és hogyan sikerült ezeket megoldaniuk? Mostani összeállításunkban megtörtént esetekből mutatunk be néhányat.

1. esettanulmány: Bolthálózat kiszervezése

Egy magyar család tulajdonában lévő játék-kiskereskedelmi bolthálózat úgy döntött, hogy a vidéki boltjainak üzemeltetését kiszervezi egy másik vállalkozásba, melyet szintén a szóban forgó család tervezett megalapítani. Az eredeti cégben 16 kiskereskedelmi egység működött, összesen 75 alkalmazottat foglalkoztattak. Az újonnan alapított vállalkozás természetesen kapcsolt vállalkozásnak számított, ennek megfelelően a kiskereskedelmi egységeket piaci áron kellett átadni, és mivel a létszám 50 fő feletti, ezért az átadásra vonatkozóan transzferár dokumentációt volt szükséges készíteni. Hogyan határozták meg az egyes kiskereskedelmi egységek piaci értékét?

A transzferárazási folyamatok során felmérték a kiskereskedelmi egységek működtetéséhez szükséges eszközök, berendezések, szellemi termékek, és készletek könyv szerinti értékét. Az egyes tételek piaci értékének meghatározása során megvizsgálták azok várható élettartamát, állapotát, értékcsökkenésének ütemét. Következő lépésként a nagyobb értékű eszközökre vonatkozóan szakértői véleményezést kértek, melynek eredményeként bizonyos ingatlanok és berendezések értéke meghaladta a könyv szerinti értéket. Az összes átadandó kiskereskedelmi egységre vonatkozóan tételes leltárt készítettek és bemutatták a könyv szerinti érték, valamint a szakértői vélemények alapján meghatározott piaci érték közötti különbözetet. A transzferár dokumentációban az adatok bemutatásra kerültek, az egyedi tételek piaci áron kerültek átszámlázásra az eredeti vállalkozásból az újonnan alapított vállalkozásba. A kapcsolódó szerződések jogi hátterét háromoldalú megállapodások keretében rendezték a független fél és a két kapcsolt vállalkozás együttműködésében. Az adóhatóság az elkészített transzferár dokumentációt elfogadta, nem állapított meg társasági adó különbözetet, a társaságok azonban nem jelentették be egymást kapcsolt vállalkozásként az első számlázásukat követő 15 napon belül, így (a kiszabható 500.000 Ft mulasztási bírság helyett) 200.000 Ft mulasztási bírsággal zárták le az adóellenőrzést.

2. esettanulmány: Áfa-ellenőrzésből transzferár bírság

Egy holland tulajdonban lévő magyar vállalat áfa ellenőrzésről kapott értesítést, mivel az adóhatóság tájékoztatása alapján az anyavállalatával történő ügyletei esetében eltérő adatokat mutatott ki az összesítő jelentésben, mint a holland kapcsolt vállalkozása. Az áfa vizsgálat során fény derült az adminisztrációs hibára, de az adóhatóság a hiba okán kiterjesztette az ellenőrzést egy 2010-2012. évi átfogó adóvizsgálatra, melynek során kérték a transzferár nyilvántartásokat is.

A magyar vállalat rendelkezett transzferár nyilvántartással a vizsgált évekre vonatkozóan, azonban csak a holland anyavállalattól történt beszerzéseire vonatkozóan. A céghez a német testvérvállalat számlázott 50 millió forint feletti értékben évente menedzsment díjat is, melyre sajnos nem készült el dokumentáció. Az adóhatóság első alkalommal 1.800.000 Ft mulasztási bírság terhe mellett felszólította a céget, hogy 30 napon belül pótolja a hiányzó nyilvántartásokat. A társaság a hiányokat külső tanácsadó cég megbízásával két héten belül teljesítette, a mulasztási bírsághoz képest töredék áron, és azok adóhatósági elfogadása után azonnal elkezdte készíttetni a tárgyévi nyilvántartásokat is.

3. esettanulmány: Kisvállalkozás nemzetközi terjeszkedése

Három magyar magánszemély 10 évvel ezelőtt alapított médiavállalkozása 2013-ra hatalmas sikereket ért el egyedi fejlesztésű termékeivel a piacon. A cég immáron 30 főt foglalkoztatott és közel félmilliárdos árbevételt tudott felmutatni. A termékei iránt a magyar vevőinek külföldi anyavállalatai is érdeklődni kezdtek, azonban nem voltak hajlandóak magyar céggel szerződni, ezért a magyar cég leányvállalatokat alapított Európa három másik országában. A leányvállalatok feladata az értékesítés és az üzletkötés volt, de a termékeket továbbra is az anyavállalat biztosította részükre. A cégcsoport létszáma nem érte el az 50 főt, ezáltal még kisvállalkozásnak minősültek, viszont a tulajdonosok előre gondolkodva és a várható növekedést szem előtt tartva már megkerestek egy transzferár specialistát, hogy segítsen kidolgozni egy piaci árnak megfelelő transzfer árat, hogy a különböző adóhatóságokkal történő vitákat elkerülhessék. A transzferár dokumentáció kidolgozása több hónapot és sok egyeztetést vett igénybe, azonban olyan további előnyöket hozott, melyeket a vállalkozás a saját kontrolling rendszerében hatékonyan kamatoztatni tudott. Ilyen előny volt az üzletágankénti eredménykimutatás és kapcsolt vállalkozási kontrolling rendszer kidolgozása és folyamatos működtetése.

Szabályzattár több mint 30 elérhető szabályzattal
Teljesítse az előírásokat, és szervezze meg cége hatékony működését!
A tartalomból: szervezeti és működési szabályzat, számviteli politika, pénzkezelési szabályzat, transzferár-nyilvántartás minta, cafeteria szabályzat, munkavédelmi szabályzat, kollektív szerződés stb.

4. esettanulmány: Eső után köpönyeg

Egy német tulajdonú magyar vállalkozás kisállateledeleket gyártott a hazai és nemzetközi piacra. Az alapanyagokat (pl. rozst és kukoricát) az anyavállalatától szerezte be. Az adóhatóság egy átfogó ellenőrzés során megállapította, hogy az alapanyagokat hazai független vállalkozásoktól olcsóbban is be tudta volna szerezni, így kiszámította, hogy 5,6 millió Ft-tal fizetett kevesebb társasági adót a magyar vállalkozás. Transzferár dokumentáció nem készült a vonatkozó évekre, így nem tudták bizonyítani, hogy az anyavállalattól vásárolt alapanyagok teljesen más minőségűek, mint a független partnerek termékkínálata. Az ellenőrzést követően tanácsadó céggel elkészítették a transzferár dokumentációkat, melyből egyértelműen kiderült, hogy a vizsgált cégnek igaza volt. A múltbeli revízió eredményén már nem tudnak változtatni, de a jövőben magabiztosan tekinthetnek az ellenőrzés elé.

A szerző, Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.


Kapcsolódó cikkek:


A rosette-i kő adótörténeti jelentősége
2020. szeptember 25.

A rosette-i kő története már önmagában is regényes, de ennél is érdekesebb az, hogy Champollion ennek alapján fejtette meg az egyiptomi hieroglifikus írást. A megfejtéssel Egyiptom írott történelme majd három évezreddel bővült, létrejött az egyiptológia, mint önálló tudományág. Arról már kevesebb szó esik, hogy mi is volt a kőre vésve.

Kúria ítélete: a megajándékozott mögöttes felelőssége
2020. szeptember 24.

A mögöttes felelősség szabályai alapján, amennyiben adózóval szemben indult végrehajtás eredménytelen, az adóhivatalnak meg kell vizsgálnia, hogy e felelősség alapján van-e a társaság mögött olyan magánszemély vagy jogi személy, aki a tartozás megfizetésére kötelezhető lenne.