Cégértékelés és számviteli törvényváltozás

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2016. július 6.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bár a számviteli törvény kisebb- nagyobb változásai alapvetően nem változtatják meg a cégértékelési módszertanokat – továbbra is a valamilyen nyereségszorzókat figyelembe vevő, szorzószámos értékelésen alapuló ajánlatok fognak dominálni -, de a publikusan elérhető pénzügyi kimutatásokat sokkal körültekintőbben és részletesebben kell elemezni.


Különösen, amikor a 2015-2017-es éveket hasonlítjuk egymáshoz. A mérleg- és az eredménykimutatás szerkezeti és tartalmi módosításai miatt az összehasonlíthatóság kérdése élesen merül majd fel: szignifikáns korrekcióra és úgynevezett korrigált pénzügyi kimutatásokra lesz szükség a 2015-2017-es pénzügyi évek adatsorainak értékelésekor.

A Számviteli törvény fontosabb változásai

A számviteli törvény legfontosabb 2016-tól hatályos változása a mérleg- és az eredménykimutatás szerkezetének módosítása volt. Törlésre kerültek a rendkívüli tételek, emellett az osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások szabályainak módosulása is fontos változásként lépett érvénybe 2016. január 1-től. A módosítások egy jelentős része az EU 2013/34. Irányelv kötelező hazai jogrendbe történő átültetésének köszönhető, míg több elem a korábbi évek hiányosságait hivatott pótolni.

Az eredménykimutatás szerkezeti változásai

A mérleg és az eredménykimutatás szerkezeti változásait nagyban befolyásolja a rendkívüli tételek megszűnése, a tulajdonosi részesedések kapcsán bevezetett új fogalmak és a pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak változása, de nézzük a pontos részleteket!

  • Mivel a Rendkívüli tételek sor törlésre került, a megszüntetett rendkívüli tételeket – amelyek az időbeli elhatárolások között megjelenő halasztott bevételeket és halasztott ráfordításokat érintették leginkább- fő szabályként az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások soron kell elszámolni. 
  •  A „Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése” sor tartalmába belekerült “Tartósan adott kölcsönök értékvesztése” is. 
  • Adott kölcsönök értékvesztése pénzügyi ráfordítás, de behajthatatlan követeléssé válás esetén immár az Egyéb ráfordítások között kell elszámolni a veszteséget.
  • Ugyanakkor pénzügyi műveletekként kell elszámolni; a Részesedéseket, a Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, a Tartósan adott kölcsönökkel kapcsolatos tranzakciókat.

Megváltozik a nyereségfelosztás rendszere

Az eredménykimutatás az Adózott eredmény sor után véget ér és megszűnik a mérleg szerinti eredmény kategória, az Adózott eredmény kerül be a saját tőkébe. Ebből következően módosulnak az osztalékfizetés szabályai is; a tárgyévi döntést az előző évi eredménytartalék és az adózott eredmény ismeretében lehet meghozni. Az osztalékkal kapcsolatos fontos változás, hogy az osztalékról szóló döntés évében kell elszámolni a kapott és a fizetett osztalékokat is.

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

Módosul a kiegészítő melléklet

A felsorolt változások a kiegészítő melléklet tartalmát is módosítják. A rendkívüli tételek megszűnése miatt be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású gazdasági események hatását.  Ezen túl egységesen rögzítésre került a bemutatandó információ kötelező sorrendje. Azaz összeghatártól függetlenül bemutatandók a tőkeműveletekhez, az átalakulásokhoz, az egyesülésekhez, a szétválásokhoz kapcsolódó tételek. A jelenlegiek előírások pontosan meghatározzák, hogy mit kell tartalmaznia az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének.

Változások a cégérték meghatározásában is

A szabályváltozások az üzleti, illetve cégérték meghatározását is érintették az alábbiak szerint:

  • Pozitív vagy negatív üzleti vagy cégértéket csak akkor lehet kimutatni, ha a megvásárolt társaságért, üzletágért, telephelyért, üzlethálózatért fizetett ellenérték magasabb vagy alacsonyabb, mint a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek értékével csökkentett értéke. 
  • A minősített többséget biztosító befolyás szerzése (például cégvásárlás esetén) a továbbiakban már nem eredményezheti üzleti vagy cégérték állományba vételét, a teljes fizetett ellenértéket Részesedésként kell kimutatni.
  • Emellett törlésre került a minősített többséget biztosító befolyásszerzés esetén keletkező üzleti vagy cégérték aktiválásának a lehetősége.
  • 2016-tól  az üzleti vagy cégérték elszámolhatóságához is időkorlát kapcsolódik. A jövőben kötelező az 5-10 év alatt történő terv szerinti leírás, valamint az elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírására sem lesz lehetőség.

A bejegyzés szerzője Kaolcsai Zsolt, az RSM DTM Hungary igazgatóságának elnöke. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. 


Kapcsolódó cikkek:


Egységesek lesznek jövőre az EU-n belüli áfamentes értékesítés adatkövetelményei
2019. október 18.

Egységesek lesznek jövőre az EU-n belüli áfamentes értékesítés adatkövetelményei

A vevői készlet egyszerűsítés egységes uniós szabályozása minden tagállamban azonos követelményeket állít fel az áfamentesség feltételeként, mind a vevőre, mind az eladóra, mind a készletekre vonatkozóan. Amennyiben ezeket az adatokat és paramétereket a két EU tagországban működő érintett cégek pontosan nyilvántartják, 2020. januártól egyszerűbb adóadminisztrációval dolgozhatnak.

Kis magyar pénztörténet – … és megszületik a forint (7. rész)
2019. október 18.

A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. A Magyar Nemzeti Bank megalakulása, majd a koronát beváltó pengő bevezetése, az új nemzeti valuta stabilizálódása egy új felvirágzás ígéretét hordozta. Hogy mégsem így lett, azt ma már tudjuk.

Iparűzési adó: évtizedes gyakorlatot írt felül a Kúria
2019. október 17.

A Kúria közelmúltbeli döntései egy évtizedek óta bevett iparűzésiadó-kezelési gyakorlatot írtak felül. A magyar gazdaság számos szereplőjénél - például kiskereskedelem, autóipar, vendéglátás - is utólag többlet iparűzésiadó-fizetési kötelezettség keletkezhet.