Clinton is döntené a tőkét

Szerző: Soós Eszter Petronella
Dátum: 2015. augusztus 13.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Miközben Hillary Clinton továbbra is utcahosszal vezet minden pártbéli riválisa előtt, a Demokrata Párt előválasztási folyamata hirtelen érdekessé vált, ugyanis a magát szocialistának valló Bernie Sanders vermonti szenátor váratlanul nagy lelkesedést vált ki a bázis egy részéből és egyre csak erősödik. Egyes Hillary-párti demokraták máris pánikolnak, ám a látszattal ellentétben Hillary Clintonnak egyáltalán nem rossz az új helyzet. Bernie Sanders erősödése mellett például már Clinton frissen bejelentett tőkejövedelem-adóztató terve sem tűnik olyan radikálisnak.


Közismert, hogy a kampányok előválasztási fázisában a szűk bázisnak tetsző programot érdemes megfogalmazni, majd a végjátékban, az általános választáson középre húzódni. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy aki nagyon szélre húzódik a kampánya elején, kellemetlen helyzetbe kerülhet a kampány végén: az általános választáson könnyen a jelölt fejére olvashatják az előválasztási szezon radikalizmusát. Az inkább centristának tartott Clinton számára ezért nem katasztrófa a Bernie Sanders iránti lelkesedés, az ugyanis segíti, hogy ne kelljen nagyon balra húzódnia az előválasztás során. Ráadásul így a mezőny sem tűnik annyira üresnek, mint eddig – lassan olyan hangulata van a demokrata előválasztásnak, mintha érdemi verseny zajlana. Ez hosszú távon megint csak Clinton számára kedvező. Egyébként Clinton népszerűségének csökkenésén sem kell meglepődni: annyira magasról indult, hogy onnan csak lefelé volt út.

A helyzet jelenlegi állása szerint azonban nem valószínű, hogy Sanders meg is nyerheti a demokrata előválasztást, méghozzá azért nem, mert programja és kommunikációja a centrista és a majdan szükséges mérsékelt republikánus szavazók számára egyáltalán nem vonzó. Vagyis Sanders olyan jelölt, mint a másik oldalon a Tea Party jelöltjeinek nagy része: csak akkor nyerheti meg a jelöltséget, ha a választók voksolás közben elfelejtik, hogy a jelöltnek utána az elnökválasztást is meg kellene nyernie…

Ha minden így megy tovább, akkor Sanders – amellett hogy bevezeti a saját értékeit és ötleteit az előválasztási vitába – paradox módon védi is Hillary Clintont. A Republikánus Párt szívesen alkalmazza a „szocialista” jelzőt mint szitokszót demokrata ellenfeleivel szemben (Obama elnök is kiérdemelte nemegyszer az egészségbiztosítási reformért), most viszont, hogy a jelzőt Sanders egyfajta márkaként lefoglalta magának, ez a procedúra nehezebb lesz. Clinton úgy húzódhat most egy kicsit balra a bázis kedvéért, hogy a republikánusoknak nehezebb lesz őt még inkább balra tolniuk, mert a Clintontól balra eső területet Sanders természetes módon foglalja le.

Hillary Clinton a napokban kezdte vázolni gazdasági programjának első verzióját, amelyben feltétlenül érezhető az óvatos balra húzódás, már saját 2008-as előválasztási kampányához képest is. A volt külügyminiszter ugyanis most gyakorlatilag nekimenne az elhíresült legjobban kereső 1%-nak, azaz csökkentené a rövidtávú, spekulációs tőkebefektetések jövedelmezőségét a 413 000 dollár felett kereső adófizetők számára: javaslata szerint nőne a tőkejövedelmeket sújtó adóteher azoknak, akik a befektetésüket, részvényüket hat évnél kevesebb ideig tartják meg. A jelenlegi rendszerben amúgy az egy éven túli tartás minősül „hosszú távúnak” és két kulcs létezik: Clinton tervében hat kulcs lenne, és a tőkenyereség után fizetendő adó két év elteltével minden évben fokozatosan csökkenne (a két szélső kulcs megegyezne a két jelenlegi – különadóval terhelt – kulccsal, a 43,4%-kal és a 23,8%-kal).

Változik az adózás

Az új, 2016-os adócsomag több helyen átírja az idei adójogszabályokat is; az Adó szaklap legfrissebb számából a szabályozás valamennyi részletét megismerheti és megértheti.

Az Adó szaklap 2015/11. számát itt rendelheti meg.

Clinton érvelése szerint a cégek jelenleg túlságosan is a negyedéves jelentésekre, eredménykimutatásokra és részvényárfolyam-mozgásokra fókuszálnak, és nem a hosszú távú befektetésekre – mert ebben érdekeltek. A rövid távú befektetések kevésbé vonzóvá tételével viszont a demokrata politikus reményei szerint csökkenhetne az azonnaliság nyomása a vállalatokon.

Az első becslések szerint a Clinton-tervre a részvényesek valóban a befektetések hosszabb tartásával reagálnának, hogy alacsonyabb adóteher mellett szállhassanak ki. Mások viszont azt mondják, egyes befektetők számára a gyors, szinte azonnali kivonulás is jobban megéri majd, mint a várakozás, így akár vissza is üthet a javaslat. Ráadásul az sem biztos, hogy akkor a leginkább optimális munkahelyteremtés szempontjából egy befektetés, ha a befektetői pénz az adott cégnél marad és nem egy másik vállalkozásba megy át.

Azzal kapcsolatban is nagy a szkepticizmus, hogy a vállalatvezetések a Clinton által várt módon reagálnának-e az új szabályozásra, ugyanis mindössze a részvénytulajdonosok kb. 40%-a egyáltalán nyereségadó-alany (a nyugdíjalapoknak például nem kell tőkenyereség-adót fizetnie), s a Clinton-féle javaslat amúgy is csak a legjobban keresőkre vonatkozna. Ebből is látszik, hogy a most bemutatott Clinton-terv nem annyira radikális, mint amennyire radikálisnak tűnik, viszont üzenetértékű a baloldali-demokrata bázisnak: egyértelműen a „republikánus kedvenceknek” tartott szűk milliomos-milliárdos  réteget célozza. Hillary Clinton kampánycsapata jelezte, a mostani javaslat csak első lépés, továbbiak is érkeznek majd, többek között a sokat támadott vezetői juttatásokkal kapcsolatban.

A Clintontól balra álló Bernie Sanders jelöltsége bejelentése óta még nem mondta el egyértelműen, mit szeretne csinálni a tőkejövedelmeket sújtó adókkal, így a demokrata oldalon e témáról érdemi vita még nem alakult ki. Ugyanakkor Sanders 2013-as adójavaslatából látható, milyen irányba kívánna elmozdulni: a jövedelemadó kulcsaihoz igazítaná az osztalék- és tőkejövedelem-adókat. Ez első látásra nehezen értelmezhető, mert a tőkejövedelmek esetében a magasabb kulcs ma is megegyezik a legmagasabb szja-kulccsal, és erre rakódik a különadó is. Vagyis ha Sanders tartani akarja korábbi programját, Clinton ellenében azt kell mondania, hogy a kulcsokat a befektetés tartásának időtartamától függetlenül kell alkalmazni, mert csak akkor lehet magasabb adó fizetésére kényszeríteni a legjobban keresőket. Egyébként a demokratáknak a közeljövőben arra is választ kell adniuk, s ez egyelőre egyik jelölt tervében sem világos, hogy milyen viszonyt kívánnak kialakítani a vállalati nyereségadó, illetve a tőkejövedelmeket sújtó egyéni adók között – hiszen osztalékot fizetni csak adózás utáni vállalati jövedelemből lehet.

A demokratákkal ellentétben a republikánusok hagyományosan az adócsökkentés pártján állnak, ennek megfelelően adócsökkentő javaslatokban idén sincsen hiány. Rand Paul szenátor (Kentucky) egy olyan egykulcsos rendszert vezetne be, amely többek között a tőkejövedelmekre is vonatkozna, s hasonló javaslattal állt elő a volt texas-i kormányzó, Rick Perry is. A republikánus mezőnyt jelenleg vezető Donald Trump ugyancsak a tőkejövedelem-adókulcsok csökkentését támogatja. Jeb Bush programja ebben a témában még nem ismert, de nincs is elkésve semmivel: az előválasztás első fordulóiig (Iowa és New Hampshire) még több, mint fél év van hátra.


Kapcsolódó cikkek:


Sokkal több adó folyt be eddig a tavalyinál
2019. augusztus 23.

2019 első hét hónapjában általános forgalmi adóból 410,8  milliárd forinttal, személyi jövedelemadóból 127,3 milliárd forinttal, a jövedéki adóból pedig 57,0 milliárd forinttal volt magasabb bevétele a költségvetésnek, mint a tavalyi év azonos időszakában.

Kis magyar pénztörténet – 1. rész
2019. augusztus 23.

A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. Egyes esetekben ez nemzeti nagyságunkat tükrözte, máskor viszont sorstragédiánk megjelenési formája volt. Sorozatunk első részében az Árpád-házi uralkodók pénzkibocsátását és Károly Róbert pénzreformját mutatjuk be.

Sokat veszített Szerbia a koszovói büntetővám miatt
2019. augusztus 22.

Mintegy 298 millió eurót (97,64 milliárd forint), vagyis a bruttó hazai termék (GDP) 0,7 százalékának megfelelő összeget veszített Szerbia tavaly november óta azért, mert a koszovói kormány százszázalékos vámot vetett ki a Szerbiából érkező árura.

Uniós áfaváltozások 2020-tól – vevői készletek
2019. augusztus 22.

Uniós áfaváltozások 2020-tól – vevői készletek

2020-tól két különböző uniós országban működő eladó és vevő minden országban azonos feltételek alapján mentesül az extra adóadminisztráció és adóbejelentkezési kötelezettség alól - írja az RSM blogja.