Csak a gyártó fizetne termékdíjat a csomagolás után


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A környezetvédelmi tárca elkészítette a termékdíjjal kapcsolatos, jövő évi módosításokról szóló törvénytervezetet, amelynek az egyik legfontosabb újdonsága, hogy a kereskedelmi csomagolás után januártól kizárólag a gyártónak kell majd fizetnie, az első továbbforgalmazó kikerül a kötelezettek köréből. Fontos továbbá, hogy hűtőközeg után fennálló termékdíj-kötelezettség január 1-jével megszűnik.

A termékdíjas szabályozás eddigi rendszerével szemben, ahol – a hulladékgazdálkodási felelősség megosztására figyelemmel – a kereskedelmi csomagolás esetén mind a gyártó, mind pedig az első továbbforgalmazó vevő (kereskedő) fizetésre kötelezett volt, az új szabályozás alapján teljes egészében a gyártó, azaz az első belföldi forgalomba hozó válik kötelezetté, a kereskedő pedig, mint első továbbforgalmazó kikerül a termékdíjfizetésre kötelezettek köréből – derül ki a tervezet szakmai indokolásából. A módosítás jelentősen csökkenti a kötelezettek számát, ami által az eddigi nagyszámú kereskedők helyett a fizetési kötelezettség egy jóval kisebb számú gyártói körnél fog koncentrálódni. A jövőben tehát az első továbbforgalmazó eddigi fizetési kötelezettségeit is a gyártó, első belföldi forgalomba hozó fizeti meg. Az adminisztrációcsökkentés jegyében a módosítás megszünteti továbbá a kereskedelmi csomagolás esetén a termékdjífizetési kötelezettséget a csomagolás darabszáma után, és a helyébe tömegalapú fizetési kötelezettséget léptet, így az érintett kötelezettek számára jelentősen egyszerűsödik a bevallás. Bővítenék azoknak a járműveknek a körét, amelyek gumiabroncsa után termékdíjat kell fizetni. A hűtőközeg után fennálló termékdíjfizetési kötelezettség pedig a jelenlegi elképzelések szerint január 1-jével megszűnik.

A javaslat feloldja azt a megkülönböztetést, amely eddig az Európai Unióból illetve harmadik országból behozott termékek utáni fizetési kötelezettség időpontja tekintetében fennáll. Import esetében ugyanis a vámeljárással egyidejűleg veti ki a termékdíjat a vámhatóság, az uniós behozatalkor ellenben a fizetési kötelezettség csak a belföldi forgalomba hozatalkor keletkezik. A jövőben egységesen a termék első belföldi forgalomba hozatalához kötnék a termékdíjfizetési kötelezettség keletkezését.

A bevallási kötelezettség gyakoriságát – az újrahasználható csomagolás kivételével – egységesesen negyedéves rendszerességgel írnák elő az áfa-bevalláshoz kapcsolódó gyakorisággal szemben, továbbá a kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezettek
esetében a hasznosítást koordináló szervezethez való csatlakozással lehetne a bevallást teljesíteni. Az újrahasználhatóként forgalomba hozott csomagolás esetében a továbbiakban is éves bevallási kötelezettség áll fenn.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Május 31. – több mint háromszázezer vállalkozást érintő határidő

Az elmúlt három évet vizsgálva, rendre közel negyedmillió vállalkozás nyújtja be a pénzügyi beszámolóját májusban az OPTEN adatai szerint. Év elejétől május végéig jellemzően 5 cégből 4 leadja a beszámolóját. A pénzügyi beszámolóra vonatkozó határidő elmulasztása komoly szankciókkal járhat.

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?