Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A családi kedvezmény bevallása minden magánszemélynek problémát okoz, ha egyedül nem tudja igénybe venni a kedvezményt, hanem párjával közösen vagy megosztva. Ebben kíván segíteni cikkünk gyakorlati útmutatóval.
Nem véletlenül írta az állami adóhatóság a márciusi tájékoztatójában a már beküldött 1453-as bevallások gyakori hibáinak felsorolása között, hogy
Két megoldás javasolható azon adózók számára, akik közösen érvényesítik vagy megosztják a családi kedvezményt egymás között:
Különösen ajánlható egy ilyen megoldás az élettársaknak, hiszen addig csűrte-csavarta a jogalkotó és a végrehajtó adóhatóság az élettársak kedvezményét, hogy egyrészt már senki nem érti, másrészt figyelmen kívül hagyják az Alkotmánybíróság ítéletét, harmadrészt a bevallás kitöltő programja nem kezeli minden esetben megfelelően az élettársak adatait! Annyira fontos lenne különbséget tenni a gyerekek között aszerint, hogy házastársak vagy élettársak nevelik őket? Nem azonosak mindkét viszonylatban az eltartásuk költségei?
Sajnos ma már napi problémák mutatkoznak az adórendszerben, szinte minden adónemben. Valószínűleg most üt vissza, hogy minden képzett és tapasztalt szakembert eltávolítottak az adózással és számvitellel foglalkozó irányító és végrehajtó hatóságok munkatársai közül, akik nagy része ma már külföldön dolgozik. A szakmára vonatkozó törvényalkotáson is erőteljes nyomot hagyott a hatósági szakemberek lecserélése.
A családi kedvezmény szempontjából közös érvényesítésről akkor beszélünk, ha ugyanazon kedvezményezett eltartott esetében a jogosultsági hónapok tekintetében (azonos vagy eltérő hónapban) több magánszemély is jogosult a kedvezményre.
Megosztásról pedig abban az esetben beszélhetünk, ha a jogosult az őt megillető kedvezményt egy másik, jogosultnak nem minősülő magánszeméllyel osztja meg.
A családi adóalap-kedvezmény tekintetében nagy jelentőségű módosításra került sor 2014-től. Ez abban nyilvánult meg, hogy bevezették a családi járulékkedvezményt, mellyel kiterjesztették az adóalap csökkentésének lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy ha az adózó az összevont adóalapba tartozó jövedelméből nem tudja teljes egészében igénybe venni a családi adóalap-kedvezményt, akkor a fennmaradó részt érvényesítheti a 10%-os nyugdíjjárulékának és a 7%-os egészségbiztosítási járulékainak (munkaerő-piacira nem) terhére.
Az adóbevallásban ezt a család két tagjára vonatkozóan kell kiszámítani.
A 1453-as jelű nyomtatvány két helyén találkozunk a családi adóalap-kedvezménnyel. A 1453-03-as lapon az eltartottak és a kedvezményezett eltartottak adatait kell felsorolni, illetve a várandósság adatait, valamint nyilatkozni kell a kedvezmény közös érvényesítéséről vagy megosztásáról.
A kitöltési útmutató a hosszúsága ellenére is használhatatlan. Egy magánszemély nem tud értelmezni például egy ilyen mondatot: „A jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal történő megosztás nem alkalmazható azokra a hónapokra, amelyekre a családi kedvezményt a jogosultak közösen érvényesítették.” Csodálkoznak, hogy gyakran hibás a kitöltés? Ne tegyék!
Az eltartottak adatai alapján a program kiszámítja az igénybe vehető kedvezmény éves keretösszegét a bevallás 1453-A lapján a 19. sorban. Ezt követően próbálhatjuk meg levezetni a másik szülővel együtt igénybe vehető családi adóalap- és járulékkedvezményünket. (Ezért a szülőpár bevallásait ugyanazon személynek kell kitöltenie!)
Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex |
|---|
|
A csomag tartalma: – Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban – Különös adózási módok az áfa rendszerében és a – Vacsora-kódex |
A bevallás 20-30. soraiban kell levezetni a szülők által felhasznált/felhasználható kedvezményeket. Vigyázni kell arra, hogy mindkét fél biztosított legyen a társadalombiztosítás szempontjából, (a kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó nem az!) és legyen tényleges összevont adóalapot képező jövedelmük! Ez utóbbi feltétel miatt azok a vállalkozók nem vehetnek igénybe családi kedvezményt, akik csak a minimum-járulékot fizetik be.
Ha eddig nem voltak érthetők az adókedvezmények érvényesítésével kapcsolatos szabályok, akkor ez most maga a káosz. Kezdjük azzal, hogy már a fogalom meghatározása is némi adózási ismeretet igényel, mivel különbséget kell tenni adó és járulék között. A járulékból vissza kell számítani az alapot. Ráadásul, amíg a családi adókedvezmény az adóalapot csökkenti, addig a járulék kedvezmény a járulék összegét csökkenti. És ha nem vagyunk elég tájékozottak a témában, akkor év végén a jogosulatlanul igénybe vett kedvezmény után még 12 %-os bírságot is fizethetünk.
