Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A folyamatos ügyletek havi számlázásának szabályai elég bonyolultak, főleg ha csereügyletről és előlegszámláról is szó van. A Kiskönyvtár az áfáról sorozat új része példákkal illusztrálva ezt is elmagyarázza.
Tegyük föl, hogy a Nádcukor Kft. cukrot értékesít 10 ezer+2700 áfa forint értékben a Könyvelő Kft.-nek, Könyvelő Kft. azonban nem pénzzel fizet, hanem cserébe vállalja, hogy elkészíti a Nádcukor Kft. társasági adóbevallását. Csereügyletről van szó, ami azt jelenti, hogy az egymással szembeállított ügyletek azonos értékűek.
A Könyvelő Kft. a társasági adóbevallást május 31-éig készíti el, ugyanakkor a felek megállapodása szerint Nádcukor Kft. a cukrot már április 25-én átadja a Könyvelő Kft.-nek. Ez azt jelenti, hogy a csereügyletben a cukorátadás teljesítési időpontja április 25-e, a könyvviteli szolgáltatásé pedig május 31-e. Éppen ezért a cukorátadás előlegnek minősül, hiszen a teljesítést megelőzően adják, és az ellenértékbe beleszámít.
Következésképpen mivel a Könyvelő Kft. a cukorban megtestesülten előleget kap, ezért neki előlegszámlát kell kiállítania a könyvviteli szolgáltatásáról 2015. április 25-ével 10 ezer+2700 forint áfa összegről, ami egyben azt is jelenti, hogy a Könyvelő Kft.-nek ezen 2700 forint értékű áfára április hónapban áfafizetési kötelezettsége keletkezik, a Nádcukor Kft.-nek pedig (feltételezve, hogy adólevonásra jogosult az ügylet tekintetében) április hónapban megnyílik az adólevonási joga.
Ezzel együtt ugyanakkor a Nádcukor Kft. – tekintve, hogy ő április 25-én a cukor átadásával teljesít – a Könyvelő Kft. felé 2015. április 25-ei teljesítési időponttal normál végszámlát állít ki 10 ezer+2700 forint áfa összegről, amely áfa Nádcukor Kft.-nél április hónapban fizetendő, míg Könyvelő Kft.-nél (adólevonási jogot feltételezve) április hónapban levonható áfaként jelenik meg.
|
Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
|
 |
Zárójelben megemlítendő, hogy a hivatalos adóhatósági álláspont szerint,amennyiben az előlegátadás során a teljesítés teljes ellenértékét előre rendezik, és az előleg átvételekor már ismert a végteljesítés későbbi időpontja, akkor az előleget átvevő fél dönthet úgy is, hogy a 100 százalék előlegről szóló előlegszámlán túl majd a végteljesítéskor nullás végszámlát nem állít ki, azonban ez esetben köteles a 100 százalék előlegről szóló számlán a későbbi végteljesítés pontos időpontját is feltüntetni. Ez esetben nem lesz szükség nullás végszámla kibocsátására, hiszen az előleg számla minden olyan adatot tartalmaz, amit a végszámlának is tartalmaznia kell, ti. a teljes ellenértéket, a mennyiségi adatokat, a vevői, szállítói adatokat és a végteljesítés időpontját is. Amennyiben azonban a 100 százalékról készülő előlegszámlán a végteljesítés napját nem tüntetik föl, akkor a nullás végszámla kiállítása a végteljesítés napjával mint teljesítési időponttal kötelező.
Ez a példa szerinti esetben azt jelenti, hogy amennyiben Könyvelő Kft. a cukor átvételekor úgy állítja ki az előlegszámlát a könyvviteli szolgáltatásról, hogy azon nem csupán az előleg megszerzésének április 25-ei napját tünteti föl, hanem a számla szabadon gépelhető részébe felvezeti, hogy a könyvviteli szolgáltatásának a teljesítés időpontja majd 2015. május 31. lesz, akkor nem köteles később május 31-ével nullás végszámlát kibocsátani. Ha azonban ez bármely okból elmarad, azaz Könyvelő Kft. a 100 százalék előlegről szóló számláján a végteljesítés 2015. május 31-ei időpontját nem szerepelteti, akkor a könyvviteli szolgáltatás május 31-ei teljesítéséről legkésőbb a teljesítéstől számított 15 napon belül egy nullás végszámlát kell kibocsátania.
A Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban című könyvet itt rendelheti meg.
