Csökkenhet a személyi jövedelemadó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alacsonyabb lehet jövőre a személyi jövedelemadó mértéke. A szabad demokraták a magasabb jövedelműek, a szocialisták, illetve a munkavállalók képviselői inkább az alacsonyabb jövedelműek terhein könnyítenének.

Felgyorsultak az informális egyeztetések a kormányzat és a munkavállalók, illetve a munkaadók képviselői között. Elképzelhető, hogy Gyurcsány Ferenc már jövő hét hétfőn a parlament elé tárja az adóreformmal kapcsolatos elképzelések fő irányait, súlypontjait. Nem szűnik persze a háttérben a koalíciós kötélhúzás sem – értesült megbízható forrásokból a FigyelőNet.

Másfélszeresére nőtt a mozgástér

A jelenlegi kormányzati álláspont szerint már 300 milliárd forint a kormányzat mozgástere (nem is olyan régen még csak 200 milliárd forint volt), s ebből 200 milliárd forintot fordítanának közvetlenül adócsökkentésre. Annak ellenére „találtak még pénzt”, hogy a pénzügyminisztériumi szakemberek európai kollégáikhoz hasonlóan tartanak mind a tartósan megnövekedett élelmiszerárak inflációs, mind a másodlagos jelzáloghitel-piaci válság begyűrűző hatásától.
A talált pénz persze így sem sok, ha az egész összeget járulékcsökkentésre fordítanák, abból csak 2,5 százalékpontos mértékre futná.

Fizessenek a szegények?

Bár eddig mindenki a munkaadókat terhelő járulékok csökkentéséről beszélt, a kormányzat legújabb ötlete szerint a munkavállalók is nyernének az adóreformmal, a személyi jövedelemadó (szja) csökkentésével. A nagyobbik koalíciós párt és a szakszervezetek inkább az alacsonyabb jövedelműek terheinek csökkentését szorgalmazza, míg a kisebbik koalíciós fél inkább a nagyobb jövedelműeknek kedvezne, a fölső adókulcsot csökkentené. A vállalkozók érdekképviselői természetesen abban lennének érdekeltek, hogy az amúgy is alacsony mozgástér teljes egészében a járulékok csökkentését szolgálja. A játszma egyelőre nincs lefutva.

Koalíciós kötélhúzás tétjei

Fölmerült kormányzati ötletként az is, hogy az adójóváírás kedvezményét a jelenleginél hosszabban futtatnák ki. Az adójóváírás segítségével a kisebb jövedelműek csökkenthetik a befizetendő adójukat, egyre csökkenő mértékben – a fokozatosan megszűnő kedvezményt a jövedelmét növelő munkavállaló viszont fokozatosan növekvő teherként érzékeli, ezért több pénzügyminisztériumi szakember az adójóváírást teljesítményt visszafogónak tartja.

Ha csakugyan hozzányúlnak az adójóváíráshoz (mint azt az előző évben is tették), akkor a tavalyinál szélesebb lenne a sávhatár (az adójóváírás jelenleg az 1250 ezer és 2762 ezer forint éves jövedelem közöttieket érinti), s lassabban csökkenne az igénybe vehető kedvezmény összege. Szóba jöhet a sávhatároknak az alacsonyabb jövedelműekre nézve kedvező eltolása is – ugyanakkor mindez még tétje a koalíciós kötélhúzásnak.

További kormányzati ötletként fölmerült, hogy csak néhány szektor részesülne járulékcsökkentésben – ám ez még meglehetősen képlékeny állapotú elképzelés. Hogy pontosan mely szektorok lennének a kedvezményezettek, nem tudni, de annyi biztos, hogy nem az alacsony jövedelmezőségű szektoroknak szeretnének állami segédkezet nyújtani.

Forrás: FigyelőNet


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Nő a családi adókedvezmény, valorizálnak számos adófajtát – itt a 2025-ös adócsomag

Két lépcsőben megduplázódik a családi adókedvezmény, még két évig marad az 5 százalékos újlakás-áfa, több adót valorizál, vagyis az inflációval korrigál a kormány. Ezen túl fordított áfa jön a földgáz-kereskedelemben és duplázódna a kötelező könyvvizsgálati értékhatár. Benyújtotta a kabinet a 2025-ös adótörvény-változások tervezetét az Országgyűlésnek.

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adótervek

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

Illeték-kiszabás: mitől is függ a forgalmi érték? (2. rész)

Jogszabályi rendelkezések Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 19. § (1) bekezdése szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4 százalék, ingatlan megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt […]