Csökkent az adók száma


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az utóbbi hét évben szinte évről évre csökkent az adónemek száma, amelyből a Jalsovszky Ügyvédi Iroda idén 51 adófajtát számolt össze.

Amikor 2016-ban először összesítették az adónemeket, akkor az ország méretéhez képest meglepően sokat számoltak össze: hatvanat. Ehhez képest idén már csak 51-et lehet összeszámolni, még azzal együtt is, hogy az évek során „nettóban” bekövetkező csökkenés azért több új adó megjelenését is magában rejti.

Kevesebb lett

A tavalyi évhez képest egy adónk tűnt el, a szakképzési hozzájárulás. Sőt, nem pusztán arról van szó, hogy ezt az adónemet beolvasztották a szociális hozzájárulási adóba, hanem mindez tényleges tehercsökkenést is jelentett.

Természetesen az adónemek száma csak egy a sok adminisztratív teher közül és nincs egyértelmű korreláció az adónemek száma és az adminisztráció nehézsége között. Azaz: sok adóval is lehet egyszerűen adózni, és a kevés adónem is lehet olyan bonyolult, hogy az komoly fejfájást jelentsen a vállalkozóknak és magánszemélyeknek. Az azonban kétségtelen, hogy egy adott adózási környezetben, ha egy-egy adónemet kivezetnek, az mindenképpen adminisztrációs könnyebbséget jelent a vállalkozások számára.

Lehet még kevesebb?

Érdemes megvizsgálni az egyes adónemekből befolyó bevételeket is. Minél kevesebb ugyanis egy adott adóból befolyó bevétel, annál kevésbé indokolható annak fenntartása. Ez különösen akkor van így, ha az adóbevétel még annál is kevesebb, mint az adott adónem fenntartásának (feltételezhető) költsége.

Hosszú évek óta jó példa erre, a háztartási munka regisztrációs díja. Bár ennek nagyon egyszerű az adminisztrációja, de mégis annyira kevesen fizetik, hogy az ebből származó bevétel 2021-ben is mindössze 19 millió (!) forint volt.

adók

A másik kivezetésre érett adónk a bevándorlási különadó. Nem csak azért, mert az utolsó elérhető adatok alapján nem származik belőle bevétel – de most azért is, mert a kellően homályos szabályai miatt mindazok a szervezetek, akik jelenleg is segítik az orosz-ukrán háborúból menekülteket, vagy akik ilyen szervezeteket támogatnak, szintén az adó hatálya alá tartozhatnak. Így rengetegen lehetnek olyanok, akik anélkül válnak az adó alanyává, hogy ennek a tudatában lennének.

Adóbevételi trendek

Az adóbevételi lista böngészése azért is érdekes, mert abból bizonyos gazdasági folyamatok is jól kivehetők. A bevételi lista csúcsán jelentős elmozdulás egyébként a tavalyi évben sem történt. Változatlanul az áfából, a szociális hozzájárulási adóból és a személyi jövedelemadóból származik a legtöbb bevétel. Ezen belül említésre érdemes, hogy az áfabevételek a megelőző évhez képest mintegy 15%-kal nőttek, vagyis az éves GDP-növekedés duplájával. Ez azt jelzi, hogy ismét fehéredhetett a gazdaság, vagyis tovább nőtt az áfa-behajtás hatékonysága.

A covid-krízis jól látszik a turizmusfejlesztési hozzájárulás bevételein. Míg 2019-ben még mintegy 27 milliárd folyt be ebből az adóból, a veszélyhelyzet miatti könnyítések (és közvetetten a vendéglátóipart sújtó krízis) miatt 2020-ban csak kb. 10 milliárd, tavaly pedig már csak 370 millió forint (vélhetően technikai jellegű) bevétel származott az adóból.

Végül érdekes trendek látszódnak a regisztrációs adó bevételeiből is. Míg 2018-ban és 2019-ben 25-25 milliárd származott ebből az adónemből, addig 2020-ban előbb 19,5 milliárdra, majd tavaly 17 milliárd forintra csökkent az ebből származó bevétel. Ez jól rímel azokra a hírekre, hogy az elmúlt két évben az újautó-eladások jelentősen visszaestek – derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda közleményéből.

(Adó Online)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.