Csökkenti-e a fedezetkezelés a lánctartozásokat?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Október 1-jétől bevezetik az építésügyben a fedezetkezelő intézményét. Ennek egyrészt az a célja, hogy javítsa a beruházások minőségi kivitelezését, másrészt garantálja a pénzügyi teljesítést az alvállalkozók felé. A megkérdezettek közül többen kétlik, hogy a szabályozás elérné a célját.

Csorbai Hajnalka. Az Opten Informatikai Kft. stratégiai igazgatója. Szemléletváltás. „A jogszabály inkább irányvonalat, mintsem konkrét rendszert határoz meg, és mint tudjuk: az ördög a részletekben rejlik. A rendszerben még számos szabályozatlan kérdés maradt, mint például a hosszú fizetési határidők, a bonyolult alvállalkozói struktúrák és az adminisztráció késleltető hatásának a kezelése. A tapasztalat sajnos azt mutatja, hogy a gazdaság kifehérítésére és a lánctartozások felszámolására irányuló kormányzati lépések nem igazán mutatnak fel valódi eredményt. A cégek öngondoskodása és körültekintése minden kormányzati intézkedésnél hatékonyabban működik, ehhez azonban leginkább egy komoly szemléletváltásra van szükség a magyar vállalkozói körben. Lehet, hogy éppen e szemléletváltás népszerűsítése lenne a legfőbb kormányzati feladat.”

Bűrös László. A Közbeszerzési Jogászok Országos Szövetségének elnöke. Részletszabályok. „Az építési beruházásokhoz kapcsolódó új szabályozás célja, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység ellenértékének a kiegyenlítése megfelelően szabályozott rendszerben, független fedezetkezelők bevonásával történjen, ami nagyobb garanciát ad a célirányos felhasználásra. Az elfogadott törvényi szabályozás az alvállalkozók részére történő kifizetések garanciáit is növelné. A cél támogatandó. A szabályozás a vállalkozók mellett a megrendelői érdekeket is védi azzal, hogy megfelelő pénzügyi finanszírozás hiányában a kivitelező a szerződést nem kötheti meg. A részletszabályokat tartalmazó kormányrendeletek ismeretének hiányában azonban a teljes rendszerről és annak a közbeszerzési eljárásokra gyakorolt hatásáról még nem tudok véleményt mondani.”

Széman György. A Magyar Építőanyagipari Szövetség elnöke. Kimaradtunk. „A Gyorsító II. program számos olyan elemet tartalmaz, amelyet örömmel fogadott a szakma, mert valóban segítséget jelent. Összességében mégis elégedetlen vagyok. Sajnos az építőanyag-gyártókat kihagyták a fedezetkezelő rendszerből. Ez azt jelenti, hogy az anyaggyártók kifizetése továbbra is bizonytalan a »biztos kéz« programban. A gyártók ez ellen úgy tudnak védekezni, hogy a vevőiktől előre történő fizetést, vagy szállításkor készpénzt fognak kérni. A tartozási lánccal kapcsolatos intézkedéseket nem tartjuk elégségesnek. Többször kezdeményeztük a tulajdonjog fenntartásának a lehetőségét tartozás esetén, illetve a csalárd nemfizetés esetén a büntetőjog alkalmazását. Ma ugyanis még nem számít bűncselekménynek a ki nem fizetett építőanyag felhasználása.”

Tolnay Tibor. Az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke. Nem megoldás. „A jelenlegi kormányrendelet jogilag és szakmailag is alkalmatlan, valamint kivitelezhetetlen a lánctartozások problémájának a megoldására. Nonszensznek tartjuk például, hogy csak akkor nyújthat be számlát a vállalkozó, ha a vele szerződésben álló partner követelését már rendezte. A kkv-szektornak erre nincs forrása. A fedezetkezelő intézménye nem jelent megoldást, ugyanis pluszforrást nem tud a rendszerbe bevonni. Szövetségünk még július 7-én levélben fordult az igazságügyi, valamint a gazdasági miniszterhez, erre azóta sem kaptunk választ. Ezek után sajnálattam vettük tudomásul, hogy augusztus végén elfogadták a rendeletet. Hétfőn egyeztetést tartunk a gazdasági minisztériummal, ugyanis a rendelkezések még nagyobb zavart okoznak az iparágban.”

Szaló Péter. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára.Kiszámíthatóság. „Nagyobb piaci biztonságot, minőségi kivitelezést és a vállalkozók védelmét várom a 2009. október 1-jével hatályosuló, úgynevezett építtetői fedezetkezelőtől. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium 26 szakmai szervezettel – többek között az ÉVOSZ-szal és a VÉSZ-szel rendszeresen egyeztetve – dolgozta ki a vállalkozókat védő új intézményt. A fedezetkezelővel garanciát adunk a kivitelezőnek és az építtetőnek is. Az építtetőnek azért, mert a pénzéért ellenőrzött, minőségi munkát kap, a kivitelező és alvállalkozó pedig biztosan a pénzéhez jut, ez korábban a legsúlyosabb probléma volt. Ezzel a rendszerrel végre a kisvállalkozók, az építtetői lánc legalsó szintjén állók is megkapják munkájuk ellenértékét. Ily módon kiszámítható vállalkozói környezetet biztosítunk.”

Forrás: Világgazdaság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]