Debreceni adórendeletet semmisített meg a Kúria


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria önkormányzati tanácsa törvénysértőnek ítélte és 2013. december 31. napjával megsemmisítette a debreceni önkormányzat egyik helyi adórendeletének azt a pontját, amelyben iparűzésiadó-kedvezményt biztosított a városba települt, magas hozzáadott értéket képviselő ipari cégeknek, szolgáltatóknak. A döntés nem a jelenleg hatályban lévő rendeletre vonatkozik, a város továbbra is támogatná ezeket a cégeket.


A Kúria önkormányzati tanácsa által pénteken nyilvánosságra hozott dokumentuma szerint a határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

A határozat indokolása szerint Debrecen önkormányzata 2007-ben, majd 2009-ben fogadta el a helyi adókról szóló közgyűlési rendeletének módosítását. Az első módosítást követően, 2008. április 3-án az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal törvényességi ellenőrzési főosztálya törvényességi felhívással fordult az önkormányzathoz azzal, hogy a módosítás sérti a helyi adókról szóló, valamint az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseit, valamint pozitívan különbözteti meg a kutatás-fejlesztést végző vállalkozásokat. A debreceni önkormányzat megtárgyalta a törvényességi felhívásban foglaltakat, de nem értett vele egyet, ezért az indítványozó – az ismételt és eredménytelen törvényességi felhívást követően – az Alkotmánybíróságnál kezdeményezte a helyi rendelet megsemmisítését.

Az Alkotmánybíróság 2013 márciusában kelt végzésével az indítványt áttette a Kúriához, és annak önkormányzati tanácsa most meghozta a helyi adórendeletet megsemmisítő döntését.

Az eljárás során – derül ki az indoklásából – a debreceni önkormányzat jogi, gazdasági és az európai uniós gyakorlatra vonatkozó érvekkel igyekezett alátámasztani igazát, de azokat a Kúria önkormányzati tanácsa cáfolta.

ADÓMOZAIK 2014
  • Többet szeretne tudni a 2014-re vonatkozó adó-tb-számviteli változásokról?
  • Kérdései vannak?

Értesüljön az újdonságokról a nemzetgazdasági tárca, a NAV és az OEP szakembereitől, jöjjön el 2014. január 21-22-én kétnapos szakmai konferenciánkra!

Helyszín: Lurdy Konferencia és Rendezvényközpont, 1097 Budapest Könyves Kálmán Krt.12-14.

Bővebb információk és jelentkezés itt

Korábban Kósa Lajos, Debreceni fideszes polgármestere több rendezvényen is elmondta, hogy az elmúlt években átütő sikert hozott a város gazdaságpolitikája, amelynek fontos eleme az a sajátos helyi adózási gyakorlat, amely támogatja a magas hozzáadott értéket képviselő iparágakat és szolgáltatásokat. Ennek is köszönhetően számos, a kutatást, a fejlesztést, az innovációt előtérbe helyező cég telepedett le a városban, munkát biztosítva több ezer magasan képzett munkavállalónak.

Az önkormányzat álláspontja szerint a kedvezmények nem is tekinthetők adókedvezménynek, hanem egy helyi adófizetési modellnek, amelynek keretében „a rendelet hatálya alá tartozó vállalkozások nem mentesülnek az adó egy részének a megfizetése alól, hanem ezt a kötelezettségüket a város érdekében, a város által preferált módon teljesítik”.

Papp László (Fidesz), Debrecen vállalkozói vagyonért és gazdasági stratégiáért felelős alpolgármestere a határozatra reagálva az MTI érdeklődésére elmondta: az önkormányzat egyértelmű és határozott szándéka, hogy a magas hozzáadott értékű technológiai iparágak helyzetét tovább erősítse Debrecenben.  „Fontos hangsúlyozni, hogy a Kúria döntése egy korábbi, és nem a jelenleg hatályban lévő önkormányzati adórendeletre vonatkozik, ennek következtében az érintett vállalkozások és az önkormányzat mindaddig folytathatja a jelenlegi gyakorlatot, míg a hatályos önkormányzati rendelet vonatkozásában más döntés nem születik” – közölte Papp László.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 18.

A pénztárérték-változáshoz kapcsolódó adóalap-korrekciók a kisvállalati adóban (I. rész)

Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).