Dől a pénz a különadóból


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vártnál jobb eredményt hozott a decemberi különadó-feltöltési kötelezettség. Ráadásul eddig semmi nyoma nincs annak, hogy a kormány (ígéretéhez híven) megszüntetné a különadót.

A Napi Gazdaság értesülései szerint a társas vállalkozásoktól származó tavalyi egész éves bevétel mintegy húsz százalékkal haladta meg az éves előirányzatot. Novemberig 37,9 milliárd forint ketyegett a számlán, ez nőtt december végére 178,6 milliárd forintra. A magánszemélyek különadója is nagyobb bevételt hozott a vártnál, jóllehet itt „”csak”” 16 százalékkal lett jobb az eredmény – ami egyébként 21 milliárd forint lett.

A tavalyi befizetések alapján komoly esély van rá, hogy idén is a terv felett fizetnek a cégek. Az idei büdzsében szereplő előirányzat ugyanis alacsonyabb, mint a tavalyi tényleges bevétel. Az eltérést magyarázhatja, hogy a költségvetés tervezésekor még nem állt rendelkezésre a decemberi bevételi adat. Valamelyest változtak persze a jogszabályok is.

Az átmenetinek szánt különadó alapja valamelyest közeledett a társasági adóéhoz, ám még mindig igen jelentős az eltérés a kettő között. Közeledést jelentenek a kedvezményezett ügyletekhez (átalakulás, eszközátruházás és részesedéscsere) kapcsolódó speciális adóalap-korrekciós tételek és a bejelentett részesedésekre vonatkozó módosítások, amelyek ugyan már 2007. január 1-jei hatállyal bekerültek a törvénybe – az uniós jogharmonizáció miatt -, ám e téren további, az adózó számára kedvező változások történtek – állítják a KPMG szakértői. A két adóalap különbségei között kell megemlíteni, hogy a negatív különadóalap továbbra sem határolható el, és a különadó összege nem csökkenti a társasági adó alapját, ellentétben a helyi iparűzési adóval.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.