Zöld adójavaslatokat kapott a kormány

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fő cél, hogy a környezetet súlyosan szennyező, egészségkárosító tevékenységet folyatók fizessék meg az általuk okozott károk társadalmi kiadásait.

A környezetvédelmi jellegű díjak (adók) egész rendszere felülvizsgálandó, hogy az új szabályok egyértelműek, megkerülhetetlenek legyenek – áll a Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal által a kormányhoz eljutatott adómódosító javaslatában. Az ajánlott módosításoknak köszönhetően egyes meglévő adókat emelnének, valamint néhány új adó, díj is bevezetésre kerülhet, ugyanakkor a munkabért sújtó terheket csökkentené a szervezet. Ezáltal nem lenne plusz teher a vállalkozásokon, illetve az állampolgárokon, hiszen inkább a környezet védelmében és versenyképesség javítása érdekében tett átcsoportosításról van szó, nem pedig többletbefizetésről – magyarázta az új rendszer előnyeit Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke, az ajánlások kidolgozója.

A Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének három kulcsfontosságú tényezőcsoportját illetően kapott felkérést. A hazai kutatás-fejlesztés és az innováció hosszabb távon határozza meg a magyar export, illetve Magyarország, mint telephely versenyképességi feltételeit. A magyar adórendszer alapvető korszerűsítésétől az esetleg kedvező államháztartási hatások mellett középtávon ugyancsak jelentős versenyképesség-növekedés várható. A vállalkozások üzleti környezetének alapos megjavítása pedig már rövid távon a vállalkozási kedv lényeges növekedését, ezen keresztül a foglalkoztatási helyzet javulását s így ugyancsak javuló versenyképességet és gazdasági teljesítményt eredményezhet.

A módosításra azért van szükség, „mert az Európai Bizottság és az OECD kutatási anyagai alapján a környezetet súlyosan szennyező, egészségkárosító tevékenységeket folytatók általában nem fizetik meg az általuk okozott károk költségeit”. A Kerekasztal állásfoglalása szerint ez hibás gazdasági, gazdaságpolitikai döntésekhez vezethet, ami egyben akadályozhatja a hazai versenyképesség javulását is. (Hazánkban egyelőre kevés a környezettudatosan dolgozó cég.)

Az említett költségeket adókkal, díjakkal be kell tehát építeni az árakba, az így keletkező államháztartási többletbevételeket pedig teljes egészében az élőmunka terheinek csökkentésére kell fordítani – javasolja a Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal.

Máshova települnek

Az adóreformnak természetesen lehetnek hátulütői is: az energia- és nyersanyagigényes termelést folytató vállalatoknál a versenyképesség csökkenésével is járhat. Ez azonban a Kerekasztal szerint még nem lenne baj, ha a nemzetgazdaságunk versenyképessége összességében javulna.

Gondokat leginkább az okozhat, hogy az érintett tevékenységek áttelepülhetnek olyan országokba, ahol számukra előnyösebbek az adózási feltételek. Ez pedig azt eredményezheti, hogy a környezeti problémákat átterheljük más országokra, ami mind környezetvédelmi, mind erkölcsi szempontból elfogadhatatlan – állapítja meg a Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal. Azonban állítják, hogy egy megfelelően előkészített adóreform megvalósítható ezen hátrányok nélkül is.

1992 óta dolgoznak rajta

Kérdés persze, hogy a kormány befogadja-e a javaslatokat, ám az ajánlások készítője, Lukács András optimista. Mint azt lapunknak elmondta, még 1992-ben tették az első lépéseket ebben a témában, azóta folyamatosan korszerűsítették az elképzeléseiket.

Azt előrelépésnek tartja, hogy a Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal befogadta az ajánlásokat, állítása szerint a kormány is hasonlóan fog cselekedni – még ha nem is az összes javaslatnál. „A koalícióval már többször volt levélváltás a témában, elismerték, hogy ebbe az irányba kell haladni, tenni azonban eddig nem tettek semmit” – közölte Lukács András.

Az utóbbi időben azonban mintha változott volna a helyzet az elnök szerint, így pozitívumként említette, hogy már kormányzati döntés is született arról, hogy 2009-től bevezetik a tehergépkocsik kilométerarányos útdíját. Igaz, a tehergépkocsik útdíjának bevezetéséről szóló országgyűlési határozatot azóta hatályon kívül helyezték, de a GKM sajtónyilatkozatot adott ki, hogy továbbra is elkötelezett a bevezetése mellett. (Az Európai Bizottság elismerte, hogy újra kell gondolni az EU bioüzemanyagokkal kapcsolatos terveit, miután azok környezeti károkat és szociális problémákat okozhatnak.)

Forrás: Piac és Profit

---