Döntött a parlament a lakásáfáról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jövő év január 1. után kiállított, lakásvásárlásra vonatkozó számla 5 százalékos kulccsal adózik majd.

Az Országgyűlés 171 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta az egyes törvényeknek az otthonteremtési akcióterv bevezetése érdekében szükséges módosítását.

A Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter által benyújtott jogszabály az újépítésű lakásokra vonatkozó áfa 27-ről 5 százalékra csökkentését, valamint a családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok) lakást vásárlóknak a 4 százalékos visszterhes vagyonszerzési illeték eltörlését tartalmazza.

Az áfacsökkentés értelmében a 2021. január 1. után kiállított, lakásvásárlásra vonatkozó számla 5 százalékos kulccsal adózik majd.

A törvény szerint új ingatlan áfája akkor 5 százalék, ha többlakásos lakóingatlan esetében a 150 négyzetmétert, míg egylakásos családi ház esetében a 300 négyzetmétert nem haladja meg a hasznos összes alapterületet.

Novák Katalin a parlamenti vitában elmondta azt is, majd kormányrendelet rendezi, hogy azoknak a gyermekes vagy gyermekvállalás előtt álló családoknak, akik csokkal vásárolnak otthont, az 5 százalékos áfatartalmat is visszaadják.

A csökkentett áfakulcsot 2022 végéig lehet majd alkalmazni, de azokra a lakásokra, amelyekre eddig az időpontig megkapják az építési engedélyt, egészen 2026 végéig alkalmazható lesz az 5 százalékos áfamérték.

Az illetékmentesség a családi otthonteremtési kedvezményt igénybe vevő, gyermekes családoknak mind új, mind használt lakás vásárlása esetén a forgalmi értéktől függetlenül biztosított.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.