E-kereskedelem: a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (1. rész)


A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról szólnak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

Az első körben nézzünk meg olyan forgatókönyveket, amelyekben a vélelmezett értékesítő Közösségen belüli termékértékesítést segít elő.

A következő forgatókönyvek esetében a termékek vagy uniós, vagy a közösségben már szabad forgalomban lévő termékek. A 14a. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában lehetséges, hogy a termékeket az elsődleges értékesítő egy korábbi szakaszban (külön ügylet) harmadik országból importálta.

Ha az elsődleges értékesítő a termékeket az uniós vevőknek történő értékesítés előtt importálta, akkor a vevő számára történő értékesítés nem minősül a 14a. cikk (1) bekezdésében meghatározott importálttermék-távértékesítésnek.

1a. forgatókönyv szerint: A 14a. cikk (2) bekezdése szerinti belföldi értékesítések (a termékek, az elektronikus felület és a vevők ugyanabban a tagállamban vannak) és az 1. tagállambeli vevő elektronikus felületen keresztül rendel termékeket egy az EU-ban nem letelepedett elsődleges értékesítőtől. Az elektronikus felületet az 1. tagállamban hozták létre. Az elsődleges értékesítő az 1. tagállamban tart olyan termékeket, amelyeket az 1. tagállambeli vevőnek adnak fel/fuvaroznak el (belföldi termékértékesítés).

Nézzük meg a fenti eset kapcsán, hogy milyen áfával kapcsolatos követelmények merülnek fel. Az elektronikus felület, mint vélelmezett értékesítő lesz az adóalany, mivel az elsődleges értékesítő nem telepedett le a Közösségben, az elektronikus felület választhatja az uniós szabályozást, ebben az estben az elektronikus felület a letelepedési helye szerinti 1. tagállamban regisztrál az uniós szabályozásba, és az 1. tagállamban már meglévő áfa-azonosító számát fogja használni.

Kétféle adóztatandó ügyletünk lesz, az első két adóalany között történik az elsődleges értékesítőtől az elektronikus felület részére, illetve ezt követően lesz egy adóalany – fogyasztó típusú ügylet is, amely az elektronikus felület részéről történik az 1. tagállambeli vevőnek.

A teljesítés hely megállapításához első lépésben a fuvarozást kell hozzárendelni a megfelelő ügylethez. Ezek szerint az első adóztatandó ügylethez (adóalany-adóalany) nem kapcsolódik fuvarozás, a teljesítés helye az 1. tagállamban van, az elsődleges értékesítőnek az 1. tagállamban kell áfa-alanyként regisztrálnia. A második ügylethez (adóalany – végső vevő) azonban már kapcsolódik fuvarozás. A teljesítés helye továbbra is az 1. tagállamban van, az áfa-t az 1. tagállamban kell megfizetni (a termékekre az 1. tagállamban alkalmazandó áfa-kulcs szerint).

Az áfa felszámíthatósága mindkét esetben akkor keletkezik, amikor a fizetést az elsődleges értékesítő elfogadja. Az áfa megfizetésére kötelezett személy az első adóztatandó ügylet esetén adólevonási joggal mentesített lesz, míg a második ügylet esetén az elektronikus felületnek az egyablakos ügyintézési rendszeren keresztül kell áfa-t fizetnie az 1. tagállam adóhatósága számára.

A megfelelő áfa-bevallást az elektronikus felület az egyablakos ügyintézési rendszer keretében nyújtja be az 1. tagállam adóhatóságának.

Végezetül annyit hadd jegyezzek meg, hogy ez tisztán belföldi ügylet. Amennyiben az elektronikus felület nem alkalmazza az uniós szabályozást, úgy az adóalany – végső vevő viszonylatban felmerülő értékesítést az 1. tagállamban benyújtandó belföldi áfa-bevallásában kell szerepeltetnie.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 15.

Izer Norbert: egyszerűsödnek az adózói adminisztrációs terhek

Uniós szinten is példaértékű változásokat hajtott végre az adóadminisztráció csökkentése terén Magyarország az elmúlt években, ezt folytatta a kormányzat az Eseményalapú Adatszolgáltatási Platform (EMAP) projekttel, amelynek célja a vállalkozások foglalkoztatással összefüggő adminisztrációs terheinek csökkentése – mondta Izer Norbert.

2024. április 15.

Árfolyam az áfában (X. rész)

A cikksorozat soron következő része az előlegfizetéshez és a fordított adózáshoz kapcsolódó egyes kérdéseket tárgyalja.

2024. április 12.

Niveus: milliókat nyerhetnek bizonyos cégek még néhány hétig

A 2024-es adótörvény módosítások egy egyszeri amnesztiát biztosítanak a társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését. Így azok is mentesülhetnek a társasági adó (TAO) megfizetése alól, akik korábban nem jelentették be a NAV felé a más társaságokban szerzett tulajdonrészüket és azt most pótolják. Az utólagos bejelentésre május 31-ig van lehetőség-foglalja össze a Niveus Consulting Group.