A közvetett adózás rendszere Ghánában (2. rész)
Ghána piacgazdaság, kevés politikai akadálya van a kereskedelemnek és a beruházásoknak. Az ország fő exportterméke az arany, a kakaó, a nyersolaj, a mangán, és az ipari gyémánt.
Egyéni vállalkozó ingatlanbérbeadása magánszemélyként (XII. rész)
A törvény meghatározza, hogy az egyes tárgyi eszközökre milyen leírási kulcs alkalmazható. Bizonyos esetekben az értékcsökkenési leírás összegét idő- és/vagy területarányosítással kell meghatározni. A törvényben meghatározott esetben pedig a tárgyi eszközök beruházási költsége után átalány-értékcsökkenés érvényesíthető.
Vonatkozó jogszabály:
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
A sorozat előző részeit itt olvashatja.
Személyi jövedelemadó (folyt.)
Költségelszámolás (folyt.)
Tételes költségelszámolás (folyt.)
Értékcsökkenési leírás (folyt.)
Értékcsökkenési leírás a törvényben meghatározott leírási kulcsok jegyzéke szerint számolható el. A leírási kulcsok jegyzékében az adott tárgyi eszköz mellé rendelt százalékarány az egy naptári évben érvényesíthető leírási kulcsot tartalmazza. Ha ugyanazon tárgyi eszközre több szabály is alkalmazható, akkor a módszerek között választani lehet, de a választott és egyszer már alkalmazott módszertől a későbbi években nem lehet eltérni. Az 1997. év előtt megkezdett értékcsökkenési leírást a megkezdett módszerrel kell folytatni a teljes elszámolásig.
Az épületekre vonatkozó leírási kulcs, ha az épület hosszú élettartamú szerkezetből készült évi 2 százalék. A Magyarországon leggyakrabban bérbeadott tégla- és panelházak ebbe a kategóriába tartoznak. (Közepes élettartamú szerkezet esetén évi 3 százalék, rövid élettartamú szerkezetből készült épületnél évi 6 százalék írható le.)
Gépek, berendezések, felszerelések esetén az alkalmazandó leírási kulcsot az Szja tv. 11. melléklet II/3./d) pontja határozza meg. A bérbeadáshoz használt gépek, berendezések, felszerelések jellemzően 14,5 százalékos kulcs alá tartoznak.
A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú, 200 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó tárgyi eszközök esetében a bérbeadónak lehetősége van arra, hogy két adóév alatt számoljon el értékcsökkenési leírást, évi 50-50 százalékos kulcs alkalmazásával, azaz évközi beszerzés esetén sem kell időarányosítással számolni.
Érdemes lehet ezzel a lehetőséggel élni abban az esetben, ha az adott évben az összes elszámolható költségnél alacsonyabb bevétel várható, például mert a magánszemély nyáron vásárolta és rendezte be a bérbeadni kívánt ingatlant, és csak ősszel költözik be a bérlő. Ekkor az adóévben veszteség keletkezne, amit az önálló tevékenységet folytató magánszemély nem határolhat el a következő évre. Ha viszont él a két adóéves, 50-50 százalékos leírás lehetőségével, a költség egy részét át tudja vinni a bérbeadás második évére, és az akkor befolyt bevételt tudja csökkenteni vele.
A bányaművelésre, a hulladéktárolásra igénybe vett földterület, telek és a melioráció kivételével nem számolható el értékcsökkenési leírás a földterület, a telek, a telkesítés, az erdő beszerzési ára után. Amennyiben a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, a telek beszerzési költségét el kell különíteni.
Értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés vagy elidegenítés (apportálás stb.) napjáig lehet elszámolni. Ha az üzembe helyezés vagy az elidegenítés az adóévben év közben valósul meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegét főszabály szerint napi időarányosítással kell kiszámolni. Az üzembe helyezés napja az a nap, amikor az egyéni vállalkozó a tárgyi eszközt rendeltetésszerűen használatba veszi. Ezt a napot a tárgyi eszközök nyilvántartásában fel kell tüntetni.
Építmény, épület bérbeadása esetén, ha a bérbeadás nem egész évre vonatkozik és/vagy a bérbeadás csak az ingatlan alapterületének egy részére valósul meg (például esetenként szállás célú hasznosítás esetén) az értékcsökkenési leírás összegéből
- a bérbeadás időszakára eső időarányos részt (naponta 365-öd részt),
- a bérbeadott (hasznosított) alapterület négyzetméterrel arányos részét,
- ha pedig az előző két eset együttesen áll fenn, akkor a mindkét arányosítást figyelembe véve kiszámított részt
lehet érvényesíteni.
A nem kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszközök közül a gépek, berendezések, felszerelések esetében átalányban számolható el értékcsökkenési leírás olyan nyilvántartás vezetése mellett, amely a nem kizárólagosan üzemi célt szolgáló említett tárgyi eszköz azonosításra alkalmas megnevezését, beszerzési (előállítási) árát – mint nyilvántartási értéket -, továbbá a beszerzés (előállítás) és a használatbavétel időpontját tartalmazza.
Az átalány összege több ilyen eszköz használata mellett is legfeljebb az éves bevétel 1 százalékáig, ezen belül is az említett nyilvántartásban szereplő eszköz(ök) nyilvántartási értékének legfeljebb 50 százalékáig terjedhet. Egy adott, nem kizárólagosan üzemi célt szolgáló eszköz értéke alapján csak egy ízben, a használatbavétel évében vehető figyelembe ez az átalány.