Az adóelőleg levonására eltérő szabályok vonatkoznak attól függően, hogy a bérlő kifizető-e.
Vonatkozó jogszabály:
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
A sorozat előző részeit itt olvashatja.
Személyi jövedelemadó (folyt.)
Adóelőleg (folyt.)
Kifizető általi adóelőleg-levonás (folyt.)
A kifizető részére adott nyilatkozatban a bérbeadó az adóalap-kedvezmények közül – amennyiben arra jogosult – kérheti a személyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye és a családi kedvezmény érvényesítését. Figyelni kell azonban, hogy csak akkor kerüljön sor nyilatkozattételre, ha a kedvezményre valóban jogosult a bérbeadó, mivel, ha a jogalap nélkül tett nyilatkozat következtében befizetési különbözet keletkezik, ez bírságfizetési kötelezettséget eredményezhet (ld. a cikksorozat XVII. részében).
A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, valamint a 30 év alatti anyák kedvezménye bérbeadásból származó jövedelem vonatkozásában nem érvényesíthető.
Ha a magánszemély nyilatkozik arról, hogy az Szja tv. 17. § (5) bekezdését alkalmazza (tehát a bérbeadásból származó bevételéből levonja a más településen általa bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját), akkor a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania.
Megjegyzendő, hogy a kifizető akkor is mentesül az adóelőleg megállapítása alól, ha az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát. A cikksorozat által tárgyalt esetkörnek azonban épp az a lényege, hogy, bár a bérbeadó egyébként egyéni vállalkozó, de a bérbeadási tevékenysége tekintetében az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat alkalmazza. A bérleti díjról kiállított bizonylaton ezért, legyen az számla vagy egyéb számviteli bizonylat, a bérbeadónak nem kell, sőt, nem is ajánlatos feltüntetni az egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, hiszen bérbeadóként nem vállalkozói minőségében jár el. Ha mégis feltünteti az egyéni vállalkozói regisztrációs számát, akkor egyrészt számolnia kell azzal, hogy a kifizető nem fogja megállapítani az adóelőleget, másrészt egy esetleges NAV-ellenőrzés során az adóhatóság kétségbe vonhatja, hogy a bérbeadás nem a vállalkozói tevékenység keretében történt.
Önmagában a bérbeadó adószámának a megadása még nem mentesíti a kifizetőt az adóelőleg megállapítása alól, mivel a törvény kifejezetten az egyéni vállalkozói jogállást bizonyító közokirat számának megadásához köti a kifizető mentesülését. Ha tehát a bérbeadó számlát bocsát ki a bérlő felé, amelyen a bérbeadó adószáma szerepel, az egyéni vállalkozói regisztrációs száma viszont nem, a bérlő adóelőleg-megállapítási kötelezettsége fennáll.
A kifizetőnek a megállapított adóelőleget a kifizetés hónapját követő hónap 12-éig kell megfizetnie és a tárgyhavi ’08-as bevallásában bevallania. A kifizető által levonandó adó mértéke a jövedelem 15 százaléka.
A bérbeadó adóelőleg-fizetési kötelezettsége
Ha a bérlő magánszemély (vagy kifizető ugyan, de a bérbeadó nyilatkozott felé arról, hogy a bérbeadásból származó jövedelmének megállapításánál figyelembe kívánja venni az általa más településen 90 napot meghaladóan bérelt lakás díját), akkor a bérbeadó maga köteles megállapítani és megfizetni az adóelőleget
A kifizetői adóelőleggel szemben a bérbeadónak az adóelőleget a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie, azzal, hogy mindaddig nincs adóelőleg-fizetési kötelezettség, amíg az adóév elejétől összesítve vagy az adott negyedévben a fizetendő összeg nem haladta meg a 10 ezer forintot. (Ha viszont a következő negyedévben a göngyölített összeg már meghaladja ezt az értékhatárt, akkor ott a kumulált összeg lesz a fizetendő adóelőleg.)
Szintén eltérés a kifizetői adóelőleghez képest, hogy a bérbeadónak nem kell az adófizetéssel párhuzamosan negyedévenként bevallást is benyújtania: az általa fizetendő adóelőleg(ek)ről majd utólag, az éves bevallásban ad számot a NAV felé.
Az adóelőleg alapja a bérbeadó által fizetendő adóelőleg esetén a bevételnek a bérbeadó döntése szerinti költséggel csökkentett része, az így kiszámított jövedelem után kell a 15 százalék szja-t megfizetni.
Tételes költségelszámolás esetén a bérbeadó által negyedévente fizetendő adóelőleg meghatározásakor is érvényesíthető az elismert költségeken felül az időarányos értékcsökkenési leírás is. Itt viszont nincs 50 százalékos korlát, tehát akár a bevétel felét meghaladó költség is érvényesíthető már az adóelőleg meghatározásakor.
A fizetendő adóelőleg megállapítása során az adóalap-kedvezmények közül a bérbeadó magánszemély érvényesítheti a személyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye és a családi kedvezmény összegét. A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, valamint a 30 év alatti anyák kedvezménye azonban bérbeadásból származó jövedelemre nem vonatkozik.
