Egységesek lesznek jövőre az EU-n belüli áfamentes értékesítés adatkövetelményei

A vevői készlet egyszerűsítés egységes uniós szabályozása minden tagállamban azonos követelményeket állít fel az áfamentesség feltételeként, mind a vevőre, mind az eladóra, mind a készletekre vonatkozóan. Amennyiben ezeket az adatokat és paramétereket a két EU tagországban működő érintett cégek pontosan nyilvántartják, 2020. januártól egyszerűbb adóadminisztrációval dolgozhatnak.

A kedvezőbb adóadminisztrációt, azaz az adóbejelentkezési kötelezettség alóli mentességet, és az áfamentesség alkalmazásának lehetőségét a szabályozás pontosan meghatározott feltételekhez köti. A termékek áfamentes mozgatásához szükséges információk között szerepel többek között a vevő adószámának, a raktár és a termék adatainak rögzítése. Ehhez pedig – ha eddig még nem szerepeltek a nyilvántartásban – akár informatikai fejlesztésre is szükség lehet a következő hónapokban.

2020-tól a vevői készlet egyszerűsítés abban az esetben is működik, ha a terméket nem a vevő tulajdonában vagy a vevő által bérelt, hanem harmadik fél által – akár az eladó megbízásából – üzemeltetett raktárba tárolják be.

Első körben tisztázzuk, milyen nyilvántartást kell vezetni a vevői készlet céljára továbbító eladónak és a készletet fogadó leendő vevőnek. Erre a kérdésre a Tanács (EU) 2018/1912 Végrehajtási rendelete ad eligazítást.

Az eladó vevői készlet nyilvántartásában ezeknek az információknak kell szerepelniük

a)az a tagállam, amelyből a termékeket feladták vagy elfuvarozták, valamint a termékek feladásának vagy fuvarozásának az időpontja;

b)annak az adóalanynak a héaazonosító száma, akinek a részére a termékeket szánják, amelyet az a tagállam állított ki, amelybe a terméket feladják vagy elfuvarozzák;

c)abban a tagállamban, amelybe a terméket feladják vagy elfuvarozzák, a raktár üzemeltetőjének héaazonosító száma, annak a raktárnak a címe, ahol a termékeket érkezéskor tárolják, valamint a termékek raktárba való beérkezésének időpontja;

d)a raktárba beérkezett termékek értéke, megnevezése és mennyisége;

e) vevő helyettesítése esetén az új vevő héaazonosító száma;

f)az értékesített termékek adóalapja, megnevezése és mennyisége, valamint a teljesítésének időpontja, továbbá a beszerző héaazonosító száma;

g)ha a vevői készletre vonatkozó feltételek bármelyike nem teljesül, akkor a termékek adóalapja, megnevezése és mennyisége, valamint ennek a feltételnek a megnevezése és a feltétel nem teljesítésének időpontja;;

h) termék visszaküldése esetén a visszaküldött termékek értéke, megnevezése és mennyisége, valamint a termékek visszaküldésének időpontja.

2020-tól a vevői készlet egyszerűsítés a harmadik fél által üzemeltetett raktár esetén is működik, de ebben, a raktár üzemeltető által vezetett nyilvántartásban nem kell szerepeltetni a c),e) és f) pontban említett információkat.

A vásárló vevői készlet nyilvántartásában ezeknek az információknak kell szerepelniük

Ezzel szemben annak az adóalanynak, akinek a részére vevői készletre vonatkozó megállapodás keretében termékértékesítés történik, a következő információkat kell szerepeltetni a nyilvántartásában:

a)a vevői készletre vonatkozó megállapodás keretében termék továbbítását végző adóalany héaazonosító száma;

b)a neki szánt termékek megnevezése és mennyisége;

c)a neki szánt termékek raktárba való beérkezésének időpontja;

d) a részére értékesített termékek adóalapja, megnevezése és mennyisége, valamint a Közösségen belüli termékbeszerzés teljesítésének időpontja;

e) a termékek megnevezése és mennyisége, valamint az az időpont, amikor a termékeket az a) pontban említett adóalany utasítására kitárolják a raktárból;

f) a megsemmisült vagy hiányzó termékek megnevezése és mennyisége, valamint az az időpont, amikor a raktárba korábban beérkezett termékek megsemmisültek, elvesztek vagy azokat ellopták, vagy az az időpont, amikor a termékek megsemmisülését vagy hiányát megállapították.

Amennyiben valamely esemény hatására – pl. készlet lehívása, más vevő felé történő értékesítés, vevő helyettesítése, készlet visszaküldése, értékesítés harmadik tagállamba, stb. – a készletnyilvántartásban valamelyik adat változik, akkor a nyilvántartás vezetésére kötelezett személy köteles ezt az adatot a nyilvántartásban átvezetni.

A bejegyzés szerzője Sztankó Dániel, az RSM Hungary közvetett adók igazgatója. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Mintegy 18,7 milliárd forintos informatikai fejlesztést indít a NAV
2020. július 3.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 13,99 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból és 4,759 milliárd forint saját forrás felhasználásával fejleszti szolgáltatásait; a Széchenyi 2020 program révén a következő években megújulnak az ügyfeleket segítő egyes szolgáltatások és online megoldások.

Kopernikusz, a közgazdász – 2. rész
2020. július 3.

Kopernikusz életében talán nagyobb hatást eredményezett közgazdászi tevékenysége, mint amit a csillagászatban művelt. A cikk második részében közgazdaságtannal kapcsolatos tevékenységét, a kopernikuszi fordulatot, illetve a tudós földi maradványainak sorsát ismertetjük.

Transzferárazás haladóknak: A funkcionális karakterizáció – 4. rész
2020. július 2.

A négyrészes cikksorozat keretein belül a szerző az elméleti alapok mellett konkrét gyakorlati példákon keresztül is bemutatja, hogy a következetes transzferár-képzés során miért is bír kiemelt jelentőséggel a kapcsolt vállalkozások által végzett tevékenységek, felhasznált eszközök és vállalt kockázatok részletes elemzése, vagyis az úgynevezett funkcionális karakterizáció.

Milliárdos adócsalás elkövetőit vették őrizetbe Magyarországon
2020. július 1.

Cukor és étkezési olaj határokon átnyúló értékesítése során 9,7 millió euró (mintegy 3,4 milliárd forint) értékű áfacsalást elkövető szervezett bűnözői csoport két vezetőjét állították elő Magyarországon négy további ország hatóságainak bevonásával - közölte az Eurojust szerdán.