Egyszerűsített adattartalmú számla alkalmazási szabályai (III. rész)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sorozatunk harmadik részében az egyszerűsített számlával kapcsolatos gyakorlati problémákra fókuszálunk. Mi a teendő hibás nyomtatvány estén? Miként alkalmazandók a számlaadat-szolgáltatás szabályai? Hogyan kell adómentes ügyletekről egyszerűsített számlát adni?

Hibás szövegezésű nyomtatvány

Az egyszerűsített adattartalmú számlák kitöltése során számlanyomtatvány alkalmazása esetén a gyakorlati tapasztalatok szerint előfordul, hogy problémát okoz az áfamértékre vonatkozó rovatok kitöltése. Amint azt írtuk, az egyszerűsített számlában a 27, a 18 vagy az 5 %-os adókulcs helyett az alkalmazott adómértéknek megfelelő ún. felülről számított adómértéket (21,26 %, 4,76 % vagy 15,25 %) kell feltüntetni. Ez nem is jelent gondot azoknál a nyomtatványoknál, ahol a fejlécben és az összesen soroknál egyaránt “Értéke, amely … % forgalmi adót tartalmaz”, “… % ÁFÁ-t tartalmazó számlaérték” vagy hasonló szöveg szerepel. Van azonban olyan nyomtatvány, amelynek a fejlécében megfelelő megfogalmazás van, az összesen soroknál azonban azt olvashatjuk, hogy “Az áthárított adó százalékértéke: … %”. A jóhiszemű számlakibocsátó, aki szeretné helyesen kitölteni a számlát, ezen a ponton elkezdi törni a fejét, majd nagy valószínűséggel a fejlécbe az ún. felülről számított adómértéket (pl. 21,26%-ot), az összesen rovatba viszont az “eredeti” adókulcsot (pl. 27%) írja be. A probléma forrása az, hogy az ilyen nyomtatvány szigorúan véve nem felel meg az Áfa tv. előírásainak, hiszen egyszerűsített számlán áthárított áfaösszeg és áfamérték nem szerepelhet. Az adóhatóság hivatalos álláspontja szerint azonban nem kifogásolható az ilyen nyomtatványtömbök felhasználása sem, de az egyértelműség érdekében javasolt a hibás szöveget áthúzni és a kérdéses rovatot üresen hagyni.

Ha befogadóként kapunk egy olyan számlát, amin szerepel az ún. felülről számított adómérték és az “eredeti” adómérték is, de a számlából egyértelműen megállapítható az áthárított adó összege, ezáltal a levonható áfa is, önmagában a téves százalékérték miatt nem szükséges a kibocsátótól a számla korrekcióját kérnünk. Ha azonban az adó összegét nem lehet egyértelműen megállapítani, akkor emiatt korrigálni kell a számlát.

Számlaadat-szolgáltatás

Mivel az egyszerűsített adattartalmú számla is számla, vonatkoznak rá a számlaadat-szolgáltatási kötelezettség előírásai is. 2020. július 1. óta tehát a belföldi adóalany partner felé belföldön teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított, kibocsátott egyszerűsített adattartalmú számla adatairól is információt kell adni a NAV felé, 2021-től pedig lényegében minden ügyletről kiállított egyszerűsített számla bekerül majd ebbe a körbe.

Az Áfa tv. 10. számú mellékletének 2. pontja nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számla esetén a 169. § szerinti adattartalomról ír elő adatszolgáltatást, míg számlázóprogrammal előállított számla tekintetében a melléklet 4. pontja “a számla, számlával egy tekintet alá eső okirat külön jogszabályban meghatározott adattartalmáról” rendel adatot szolgáltatni.

A számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 13/A. § (1) bekezdése értelmében a számlázó programnak a gép-gép interfész használatához szükséges azonosító adatok megküldése mellett a kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat legalább Áfa tv. szerinti kötelező adattartalmát kell továbbítania az állami adó- és vámhatóság részére.

Amint arra a NAV honlapján 2020. június 23-án közzétett tájékoztató is rámutat, a számla kötelező adattartalmát az Áfa tv. 169. §-a határozza meg, ez a jogszabályi előírás azonban egyszerűsített számla esetén az Áfa tv-ben meghatározott eltérésekkel alkalmazandó. Ennek megfelelően egyszerűsített számlában nem a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adóalapját, adóját, hanem az adót is tartalmazó ellenértékét és az adó százalékértékét kötelező szerepeltetni. Egyszerűsített adattartalommal történő számlázás esetén az előleg elszámolását tartalmazó végszámlában is a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adót is tartalmazó ellenértékét és az adó százalékértékét kell feltüntetni, és arról adatot szolgáltatni.

Számlázóprogrammal kiállított egyszerűsített számla esetén tehát egyértelmű, hogy az Áfa tv. 176. §-ában meghatározottak szerint kiállított számláról a tartalmának megfelelő adatokat kell jelenteni a NAV felé. Na de mit tegyünk, ha számlatömbből állítottunk ki egyszerűsített számlát? A nyomtatvány használatával kibocsátott számláknál az Áfa tv. 10. számú melléklet 2. pontja csak a 169. § szerinti adattartalomról szól, a 176. § szerinti eltéréseket nem említi. Szó szerint értelmezve az előírást ez azt jelentené, hogy miközben az egyszerűsített számlán magán az adót is tartalmazó ellenérték és az ún. felülről számított adómérték szerepel, az adatszolgáltatásban az adóalapot és az eredeti adómértéket kellene szerepeltetni.

Szerencsére a gyakorlat megoldja ezt a problémánkat: Az Online Számla felületen a “Számla típusa” rovatban az “Egyszerűsített” értéket kiválasztva kézi számla rögzítésénél is “ÁFA tartalom százalékos értéke” rovatmegnevezéssel találkozunk, ahol az ún. felülről számított adómértékek közül tudjuk kiválasztani a megfelelőt, az adót is tartalmazó ellenértéket pedig a “Bruttó összeg” rovatban rögzíthetjük.

Nem ennyire örömteli a helyzet befogadói oldalon. Az Áfa tv. 10. számú melléklet 9. pontjának b) alpontja értelmében az adóalanynak az áfa-bevallás M-lapján “a nevére szóló számlában feltüntetett adóalapról és áthárított adó összegről” kell adatot szolgáltatnia. Egyszerűsített számlában a fentiek szerint nem az adóalap és az áthárított adó összege szerepel külön-külön, hanem az ellenérték adót is tartalmazó (bruttó) összege egy tételként. Az Online Számla számlarögzítési felületével ellentétben viszont az M-lap nem tesz különbséget normál és egyszerűsített számla között. Jobb híján abban az ismerős helyzetben találhatjuk magunkat, mint a végszámlák esetében: nem a törvényben előírt, hanem a bevallás által elvárt adatokat töltjük ki, ehhez a jelen cikksorozatunk első részében leírt módon először kiszámítva a számla adótartalmát, majd a bruttó összeg és az áfa különbözeteként az adóalapot.

Egyszerűsített számla adómentes ügyletről

Mivel az Áfa tv. 176. § (2) bekezdés a) pontja úgy rendelkezik, hogy “a 169. §-ban felsorolt adatok közül az i) pontban megjelölt helyett az ellenérték adót is tartalmazó összege, valamint a j) pontban megjelölt helyett az alkalmazott adómértéknek megfelelő, a 83. § szerint meghatározott százalékérték feltüntetése kötelező azzal, hogy egyúttal a k) pontban megjelölt adat nem tüntethető fel”, felmerül a kérdés: alkalmazható-e egyáltalán egyszerűsített adattartalmú számla olyan esetekben, ahol nincs áthárított áfa, tehát nincs alkalmazott adómérték sem? Kiállíthat-e egyszerűsített számlát például egy alanyi mentességet választott adóalany a készpénzes értékesítéséről?

A válasz az, hogy igen. Az Áfa tv. csak azt rendezi, hogy – mivel az egyszerűsített adattartalmú számlában áthárított áfa nem tüntethető fel – miként kell eljárni a bizonylatolás során abban az esetben, ha az ügylet áfás, és az adót az értékesítő hárítja át a vevőre. “Az alkalmazott adómértéknek megfelelő, a 83. § szerint meghatározott százalékérték feltüntetése” a törvény értelmében „a [169. §] j) pontban megjelölt helyett” kötelező. Ha tehát nincs a 169. § j) pontjában megjelölt adat (ti. alkalmazott adó mértéke), akkor értelemszerűen nincs mi helyett feltüntetni a benne foglalt százalékértéket; mindazonáltal az Áfa tv. 176. § (1) bekezdése nem zárja ki a mentes ügyleteket sem az alkalmazási körből. Ez nem is volna ésszerű, hiszen abból, hogy a 176. § még az összetettebb bizonylatolást igénylő áfás ügyleteknél is lehetővé tesz egyszerűsített számlázást, egyértelműen levezethető, hogy a jogalkotó céljával az van összhangban, ha az amúgy is egyszerűbb adómentes ügyleteknél is lehetőség van a kevésbé bonyolult bizonylatolás alkalmazására.

Megjegyezzük, hogy habár az Áfa tv. 176. §-a a 169. § m) pontjában meghatározott adat feltüntetését nem írja elő, adómentesség esetén az egyértelműség érdekében ajánlatos egy megfelelő hivatkozást (pl. “AM”) szerepeltetni a számlán, hogy kiderüljön, miért nincs rajta áfa.