Egyszerűsített adattartalmú számla alkalmazási szabályai (II. rész)

Az egyszerűsített adattartalmú számlát egyik leggyakoribb alkalmazási köre alapján a köznyelvben sokan csak “készpénzes számla” néven emlegetik, ez azonban félrevezető, hiszen egyrészt nemcsak készpénzfizetés esetén lehet ilyen számlát kiállítani, másrészt egy készpénzes ügyletről is készülhet teljes adattartalommal kibocsátott számla. Milyen bizonylat is tehát az egyszerűsített adattartalmú számla, és mikor használhatjuk?

Legkésőbb a teljesítésig készpénzben megfizetett ellenérték

A cikksorozatunk előző részének végén említett esetkörhöz hasonlóan az egyszerűsített számla kibocsátásának leginkább ismert esetkörét is az Áfa tv. 176. § (1) bekezdés b) pontja szabályozza: a számla egyszerűsített adattartalommal is kibocsátható, ha a 165. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben az ott említett személy, szervezet az adóalanytól számla kibocsátását kéri, feltéve, hogy a számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek.

A 165. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott eset az, amikor a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a teljesítésig (gyűjtőszámlázás esetén az egy napra egybeszámlázott teljesítés napján) készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel vagy többcélú utalvánnyal (a továbbiakban együtt: készpénz) maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri.

A következetesen képviselt adóhatósági álláspont szerint, mivel az említett rendelkezés a vevőt nem nevesíti adóalanyként vagy annak nem minősülő személyként, hanem „a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője”-ként említi, így az lehet adóalany vagy annak nem minősülő személy, szervezet is. Ebből következően a 176. § (1) bekezdés b) pontjában szereplő utalás – miszerint a számla egyszerűsített adattartalommal is kibocsátható, ha a 165. § (1) bekezdés b) pontjában említett személy, szervezet a számla kibocsátását kéri – nem jelenti azt, hogy adóalany vevőnek ne lehetne ilyen esetben egyszerűsített számlát kibocsátani. A 165. § (1) bekezdés b) pontja alapján számla kibocsátásra irányuló kérés hiányában nem volna kötelező számlát kibocsátani a teljesítésig kiegyenlített készpénzes értékesítés esetén. Adóalany – vagy nem adóalany jogi személy – vevő esetében viszont a 165. § (3) bekezdés a) pontja foglaltak alapján a számla kibocsátása akkor is kötelező, ha a vevő azt nem kéri, a NAV álláspontja szerint azonban e kötelezettség a 176. § (1) bekezdés b) pontja alapján egyszerűsített adattartalmú számlával is teljesíthető.

Az egyszerűsített adattartalom itt is azt jelenti, hogy adóalap (természetes mértékegységben kifejezhető adó nélküli egységár, alkalmazott árengedmény) és adómérték helyett adóval növelt ellenérték és ún. felülről számított adómérték szerepeltetendő a számlán, az áthárított adó összege viszont nem tüntethető fel.

Területi hatályon kívül teljesített értékesítések

A 176. § (1) bekezdés c) pontja azokra az esetekre teszi lehetővé az egyszerűsített adattartalommal történő számlázást, amelyekben az adóalany az Áfa tv. területi hatályán kívüli ügyletet teljesít ugyan, de arról köteles a magyar előírások szerinti számlát kiállítani. (Közösségi viszonylatban a fordított adózásra vonatkozó feltételből adódóan ilyenkor a számla befogadója értelemszerűen adóalany vagy adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy. Harmadik országos viszonylatban a fordított adózás nem kritérium, ezért a partner gyakorlatilag bármilyen jogállású lehet.)

Az egyszerűsített adattartalom ezen ügyletek esetében azt jelenti, hogy a számlán csak a kibocsátás kelte, a számla sorszáma, az értékesítői és vevői adatok, a termék vagy szolgáltatás megnevezése és – ha természetes mértékegységben kifejezhető – a mennyisége, a teljesítés időpontja – ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől -, valamint, ha a partner az adófizetésre kötelezett, a “fordított adózás” kifejezés feltüntetése kötelező, az adóalap (természetes mértékegységben kifejezhető adó nélküli egységár, alkalmazott árengedmény) helyett pedig helyett az ellenérték pénzben kifejezett összegét kell szerepeltetni rajta. Nem előírás viszont a mentességre történő utalás.

Megjegyzendő, hogy 2013. óta nem kell alkalmazni a külföldi teljesítésű értékesítésekről kiállított számlán az “Áfa-törvény területi hatályán kívül” megjelölést, mindazonáltal az ügylet egyértelmű minősítését szolgálhatja, ha a számlakibocsátó utal a területi hatályon kívüliség tényére.

A teljesítési időpont feltüntetése az uniós előírásokkal összhangban 2014 óta csak akkor szükséges, ha az nem egyezik meg a számla kibocsátásának dátumával, ezért, ha a két időpont egybeesik, a teljesítés napját nem szükséges külön szerepeltetni.

100 euró (25 000 forint) alatti értékesítés

Az Áfa tv. 176. § (1) bekezdés d) pontja azokra az ügyletekre teszi lehetővé a számla egyszerűsített adattartalommal történő kibocsátását, amelyeknél a számla adóval növelt végösszege nem haladja meg a 100 eurónak megfelelő pénzösszeget. Nem alkalmazható ez a jogszabályhely az Áfa tv. 29. §-a szerinti távolsági értékesítés, az Áfa tv. 89. §-a szerinti adómentes közösségi termékértékesítés, valamint az előzőekben taglalt területi hatályon kívül teljesített értékesítések tekintetében.

Egyéb feltételt a 176. § (1) bekezdés d) pontja nem ír elő. Ebből következően egy adóalany részére belföldön teljesített, átutalással kifizetett értékesítés esetében is lehetőség van egyszerűsített számla kibocsátására, ha a számla adóval növelt végösszege legfeljebb 100 eurónak megfelelő pénzösszeg. Az adatoknak itt nem kell forintban kifejezettnek lenniük, tehát az egyszerűsítés devizában kiállított számlákra is alkalmazható.

A 100 eurós értékhatár átszámításánál az Áfa tv. 256. § (1) bekezdés szerint kell eljárni. E szerint ahol az Áfa tv. euróban meghatározott pénzösszeget említ, ott az annak megfelelő forintösszeg megállapításához a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos forint/euró devizaárfolyamot (252,19 forint/euró) kell alkalmazni azzal, hogy az átváltás eredményeként kapott pénzösszeget – a matematikai kerekítési szabályok alkalmazásával – 100 000 forintra, illetőleg ha az átváltás eredményeként kapott összeg nem haladja meg a 100 000 forintot, 1000 forintra kell kerekíteni. Ennek alapján a

100 eurónak megfelelő pénzösszeg 25.000 forint.

Az egyszerűsített adattartalom e kategóriánál megint csak azt jelenti, hogy adóalap (természetes mértékegységben kifejezhető adó nélküli egységár, alkalmazott árengedmény) és adómérték helyett adóval növelt ellenértéket és ún. felülről számított adómértéket kell feltüntetni a számlán, az áthárított adó összege viszont nem szerepeltethető rajta.

Lényeges, hogy ez a 2013. január 1-jétől hatályos lehetőség nem korlátozza, hanem bővíti az egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátásának esetköreit. A fentebb tárgyalt esetekben értékhatár nélkül lehet egyszerűsített számlát alkalmazni (feltéve, hogy az adott esetkörre meghatározott kritériumok teljesülnek). Az azok alá be nem sorolható ügyleteknél pedig 100 eurós értékhatárig szintén lehetőség van egyszerűsített számlázásra, a távolsági értékesítés és az adómentes Közösségen belüli termékértékesítés kivételével.


Kapcsolódó cikkek:


Egyszerűsített adattartalmú számla alkalmazási szabályai (I. rész)
2020. szeptember 2.

Az egyszerűsített adattartalmú számlát egyik leggyakoribb alkalmazási köre alapján a köznyelvben sokan csak “készpénzes számla” néven emlegetik, ez azonban félrevezető, hiszen egyrészt nemcsak készpénzfizetés esetén lehet ilyen számlát kiállítani, másrészt egy készpénzes ügyletről is készülhet teljes adattartalommal kibocsátott számla. Milyen bizonylat is tehát az egyszerűsített adattartalmú számla, és mikor használhatjuk?