EKAER: a jogkövetés is nagy kockázattal jár?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Joint Venture Szövetség szerint a kockázat még jogkövető magatartás esetén is jelentős, javaslatuk szerint ilyen esetekben a NAV tekintsen el a szankciók alkalmazásától.


Az EKAER rendszer legnagyobb problémája, hogy a bevezetés körüli bizonytalanságok következményei kizárólag a vállalatokat terhelik, akkor is, ha mindent megtettek annak érdekében, hogy képesek legyenek megfelelni a szabályozásnak – állítják egybehangzóan a szakmai szervezetek, a tanácsadói szektor és a logisztikai szféra képviselői, olvasható a Joint Venture Szövetség (JVSZ) lapunkhoz is eljuttatott közleményében. A piaci véleményeket és gazdasági racionalitást is figyelembe vevő módosítások nyomán az áruértékesítést követő bejelentési rendszer határértékei kedvezőbbek lettek és számos nyitott kérdést sikerült rendezni, de a kockázat még jogkövető magatartás esetén is jelentős – olvasható a kommünikében. A JVSZ javaslata szerint ilyen esetekben a NAV tekintsen el a szankciók alkalmazásától, a méltányos eljárás feltételeit pedig célszerű lenne iránymutatásban rögzíteni.

Az EKAER-re vonatkozó NGM rendeletben az új rendelkezések számos, a gyakorlatban felmerülő kérdést megfelelően rendeztek, emellett üdvözlendő, hogy több ponton egyszerűsödött a rendszer. Ugyanakkor továbbra sem kevés a nyitott jogalkalmazási kérdés – emelte ki Csuri Ferenc, a Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnökségi tagja, a KLUDI Szerelvények Kft. ügyvezető igazgatója. Az új szabályok több jelentős változást hoztak – pl. láncügyletek bejelentése -, az ezekre való felkészülésre azonban időre van szükség. Egyúttal az eddig jelzett problémákra kapott válaszokat is újra kell értékelni aszerint, hogy az új rendelkezések fényében megállják-e a helyüket. Ennek megfelelően az új szabályok azt is jelentik, hogy mind az adóhatóság, mind az érintett vállalkozások módosítani kénytelenek informatikai rendszerüket, amelynek munkaigénye miatt a március 1-jei éles rendszerindulás vélhetően vállalkozások tömegeinek okozott komoly gondot. Mindezek miatt a JVSZ javasolja, hogy a NAV tekintsen el a szankciók alkalmazásától, ha az érintett vállalkozás a körülményekhez képest mindent megtett az előírások teljesítése érdekében. Ezt, illetve a méltányos eljárás feltételeit célszerű lenne iránymutatásban rögzíteni.

Számviteli szabályzatok költségvetési szervek részére

Szerkesztette: Szamkó Józsefné

A 2015-ös számviteli szabályzatok, melyeket a mintatár tartalmaz:
Számviteli politika
Eszközök és források értékelési szabályzata
Eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata
Pénzkezelési szabályzat
Önköltségszámítási szabályzat
Számlarend
Bizonylati szabályzat

További információ és megrendelés >>

Dr. Vásárhelyi Árpád, a Schenker Nemzetközi Szállítmányozási és Logisztikai Kft. ügyvezető igazgatója szerint a módosított EKAER szabályok pozitívumaként elmondható, hogy a megemelt 5 milliós határérték sokkal közelebb áll a logisztikai piac valós gazdasági aktivitásához, jobban lefedi a gyűjtőszállítás problémáit. Az EKAER rendszer alapproblémája, hogy az információk összegyűjtése igényel sok időt, hiszen így is meg kell győződni arról, hogy az áru biztosan nem éri el a határértéket, akár szállítmányozóról akár egy-egy vállalkozásról van szó. Nagy kérdés, hogy a még ki nem hirdetett, de módosítani tervezett kockázatos termékek köre hogyan változik majd. Várhatóan újabb termékkörre terjedhet ki a bejelentési kötelezettség és az áru értékének 15 százalékát kitevő, legalább 45 napos kötelező biztosítékadás legalábbis nagyban befolyásolja a cégek cash-flow tervezését. Éppen ezért mindenkinek, aki teheti, érdemes bejelentkeznie a mentességet biztosító köztartozásmentes adatbázisba még március 10-ig. Egyedül így van esély arra, hogy a megjelenő szabályok a lehető legkisebb mértékben bolygassák meg a vállalkozások pénzügyi tervezését.

Kalocsai Zsolt, a JVSZ elnökségi tagja, az RSM DTM Zrt. vezérigazgatója szerint nagyon fontos, hogy a módosított szabályok nyomán felmerülő kérdésekre minél előbb megszülessenek az adóhatóság válaszai, hogy vállalkozások ennek megfelelően, a jogértelmezési kockázattól mentesen járhassanak el a jövőben a közúti fuvarok kapcsán. Az eddig megismert változások sok kérdéses pontot tisztáztak; gazdasági értelemben racionálisabb értékhatárok kerültek be a szabályozásba. A tömegadatok figyelembe vétele a kötelezettség megállapításánál továbbra is inkább az ellenőrzési célokat szolgálja, mivel az áfacsalások kívánt mértékű visszaszorítását pusztán forint határértékek megadásával is el lehetett volna érni.  A nagyvállalkozások – minimálisan 50 milliárd forintos nettó árbevétel és a saját termelésű készlet értékesítéséből származó nettó árbevétel legalább 40 milliárd forint – számára jelent könnyítést az április 1-től induló egyszerűsített bejelentés, itt sokat jelentett volna, ha mindez már március 1.-jén hatályba tud lépni. Az áru megérkezését elegendő a megérkezést követő 3 munkanapon belül, de legkésőbb az EKAER szám érvényességi idején belül bejelenteni és a fuvarozás megkezdéséig a termék megnevezése, valamint vámtarifaszáma is módosítható. Fontos lett volna a módosítás lehetőségét kiterjeszteni a kirakodási címre, sőt akár a címzett személyére is, mivel ezek – például időjárási körülmények függvényében is – változhatnak a szállítás során.

Dr. Vásárhelyi Árpád szerint az EKAER rendszer legnagyobb problémája, hogy nem a trükközők kerültek célkeresztbe, a jogkövetően működő cégekre újabb nagy teher hárult, s a szabályozás későbbi paraméterezésével akár újabb jelentős kör vonható be a jövőben is. A Schenker példája azt mutatja, hogy egy 400 főt foglalkoztató logisztikai cégnél csak az EKAER megfeleléshez 12 munkatársat kellett bevonni, felkészíteni, irodát, hardvert biztosítani számukra. Az IT rendszerek programozása, majd újraprogramozása pedig szintén beruházást kívánt, és mindezek ellenére a rendszer éles bevezetésének halasztása nélkül minden igyekezet ellenére is a cégeknek kell viselniük a kockázatokat, hiszen nem volt elegendő idejük a felkészülésre.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 28.

A magyar adórendszer modernizációja: az eÁFA-bevallás

Az eÁFA-rendszer 2024-es magyarországi bevezetése új korszakot nyitott az adóbevallások terén. Ez az innovatív, digitális megoldás jelentős változást hozott az ÁFA-bevallás folyamatában, amely megkönnyítheti a vállalkozások és könyvelők munkáját. S bár az új lehetőségek használata még önkéntes, várható, hogy hamarosan felváltja a hagyományos ÁNYK nyomtatványokat. Ennek ismeretében pedig minden vállalkozásnál érdemes elkezdeni a felkészülést az eÁFA-„konform” ügyviteli folyamatok és nyilvántartások kialakítására.

2024. február 27.

Karbonvám kötelezettség – még pár nap és lejár a határidő

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) egy olyan rendszer, amelyet az Európai Unió hozott létre a kibocsátási kockázat csökkentése érdekében. A CBAM célja, hogy az uniós országokba behozott termékek szén-dioxid-kibocsátását megfelelően számontartsa és ellensúlyozza. Az első CBAM adatszolgáltatási kötelezettség határideje eredetileg január 31. volt, de ezt végül kitolták 30 nappal, így van még pár nap felkészülni – foglalja össze az Adó Online-nak eljuttatott közleményében a Niveus Consulting Group.

2024. február 27.

Cafeteriával kapcsolatos 2024-es változások

A SZÉP-kártya két speciális szabálya már nem hatályos az év elejével; a 2024-es módosítások inkább a könyvelői, bérszámfejtői oldalt érintik. A részletekről friss videónkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője beszél.