Élettársak családi kedvezménye

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A családi kedvezményt az élettársak csak a közös háztartásban nevelkedő közös gyermek után tudják mindketten igénybe venni. A nevelt gyermek után csak a vér szerinti szülő jogosult a kedvezményre – magyarázza a NAV közleménye a törvényt. A hatályos szabályt a Nemzetgazdasági Minisztérium módosítaná, az élettársak javára.

2011-től a családi kedvezmény adóalap kedvezményként vehető igénybe, amely az összevont jövedelmek adóalapjából érvényesíthető. A kedvezményt az szja-törvény szerinti jogosult az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartottakra érvényesítheti.

Egyértelmű a helyzet azoknál a jogosultaknál, akik mint házastársak szeretnének élni a családi kedvezménnyel, mivel a családtámogatásokról szóló törvény alapján a szülővel együtt élő házastárs, aki nem a vérszerinti szülő, nem csak a vérszerinti (saját) gyermekre tekintettel jogosult családi pótlékra, hanem a nem vérszerinti, azaz a házastársa gyermeke után is, mivel ő szerepel a családi pótlékra jogosult személyi körben. Ebből következően ez a házastárs a házastársa gyermeke után is jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére, illetve a kedvezmény adóelőleg során történő megosztására is, függetlenül attól, hogy nem számít vérszerinti szülőnek.

A kedvezmény érvényesítése és megosztása inkább az élettársaknál okozhat gondot a vérszerinti illetve a közös gyermekek miatt. Az adóhatósági tájékoztató hangsúlyozza, hogy a családtámogatásokról szóló törvény alapján az élettárs nem jogosult családi pótlékra a vele egy háztartásban élő élettársának gyermeke(i) után függetlenül attól, hogy ténylegesen egy háztartásban él az élettársával és annak gyermekeivel. Ebből következően ez az élettárs az élettársának gyermekei után a családi adókedvezmény érvényesítésére sem lesz jogosult, mivel a kedvezmény igénybevételére az a magánszemély jogosult, aki jogosult a családi pótlékra.

Amikor a szülők élettársak és az anyának kettő, az apának pedig egy saját gyermeke van, de nincs közös gyermekük, akkor az anya kettő, az apa pedig egy gyermekkel összefüggésben jogosult a családi pótlékra. Ebből következően a családi kedvezmény igénybevétele szempontjából az anya kettő, az apa pedig egy kedvezményezett után jogosult kedvezményre, függetlenül attól, hogy a családban nevelt gyermekek száma eléri a hármat. Ezért a szülők gyermekenként havonta csak 62 500 forint (anya 2×62 500 forint, apa 1×62 500 Ft) családi kedvezményre jogosultak. Ha azonban az élettársak egyike nem tudja a családi kedvezményt érvényesíteni, akkor a másik élettárs a nem érvényesített kedvezményt az éves bevallásban igénybe veheti. Közös gyermek hiányában az adóelőleg-megállapításánál nem oszthatják meg a kedvezményt, de az éves bevallásban élhetnek a megosztás lehetőségével.

Amennyiben a szülők szintén élettársak és közös háztartásban három kiskorú gyermeket nevelnek, akik közül egyikük az anya, egyikük pedig az apa vérszerinti gyermeke, és van egy közös gyermekük is, akkor a családi pótlékra jogosultság úgy alakul, hogy a nem közös gyermekekre tekintettel a vér szerinti szülők, a közös gyermekekre tekintettel – döntésük alapján – vagy az anya vagy az apa jogosult. Tehát a nem vérszerinti szülő nem válik jogosulttá a családi pótlékra, így nála az élettársa gyermekét eltartottként nem lehet figyelembe venni. A közös gyermek mindkét szülőnél kedvezményezett eltartottnak minősül, ezért az élettársaknál személyenként legfeljebb két fő lehet az eltartottak száma. Ebből következően az adóelőlegnél mindegyikük a saját gyermeke után havonta 62 500 forint, a közös gyermek után pedig egyikük vagy döntésük alapján megosztva összesen havonta 62 500 forint lehet a családi kedvezmény. A nem közös gyermekekre tekintettel év közben nem, de év végén a bevallásban megoszthatják a családi kedvezményt.

Az NGM közleményt adott ki arról, hogy az élettársakhoz igazítja a családi kedvezmény rendszerét.

Forrás: NAV

---