Ellenőrzési terv 2023 és az év első adózási kérdései | NAV-Figyelő 9. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az idei év első adózási kérdései kerülnek górcső alá a Pénzügyminisztériumi és NAV válaszokkal: fejlesztés alatt álló vállalkozás tulajdonában lévő ingatlan és az illeték; emelt összegű családi kedvezmény a tartós beteg/súlyosan fogyatékos gyermek után a 18. életév betöltését követően. A NAV-figyelőből megtudhatjuk azt is, hogy a NAV milyen adatelemzéseket végez, hogyan használja a google helyadatokat, fotókat és hol lehet ellenőrzésekre számítni. Az adózási híreket az Accace Hungary adómenedzsere állította össze.

1. Kiadta a NAV a 2023-as ellenőrzési tervét

Megjelent az adóhatóság 2023. évi ellenőrzési terve, amelyet a NAV a honlapján tett közzé. A várható ellenőrzési irányokkal és területekkel külön cikkünkben részletesen foglalkozunk.

2. Folyamatos adatelemzések a NAV-nál – nem kizárólag a klasszikus adatokból

Az adóhatóság arra hívja fel a figyelmet, hogy a hozzájuk beérkező adatok és más, elérhető információk alapján próbálják feltárni a tisztességtelen, esetleg csalárd adózói magatartásokat.

Az elmúlt héten két esetről is beszámolt közleményeiben az adóhatóság.

Az egyik esetben, a Google térképadatait és az önkormányzati ingatlaninformációkat is felhasználva állapította meg a hatóság, hogy vélhetően magáncélú költekezés történt vállalkozási költségként történő álcázással, ezzel pedig adókijátszás is történhetett, amelyet helyszíni szemle erősített meg. Az ügyben a medence építtetés és ehhez kapcsolódó földmunkák elszámolásával kapcsolatban felhívta az adózót önellenőrzésre, aki ennek eleget is tett.

Hirdetés


Töltse le ingyenesen „
A 2022. évi őszi adóváltozások” című 3 részes összefoglaló írást!Szerezzen első kézből, a Pénzügyminisztérium szakembereitől információt a 2023. január 1-jén életbe lépett adóváltozásokkal kapcsolatban.Regisztráljon, és azonnal érkezik az anyag első része!

A másik esetben személygépkocsi beszerzése után készült adóbevallásában levonási jogot érvényesíteni egy olyan vállalkozás, amely erre nem lett volna jogosult.

Az adóhatóság ezekkel a közleményeivel arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy folyamatosan monitorozza a gazdaság folyamatait, valamennyi rendelkezésére álló adatot elemez, és a visszaélések gyanúja esetén fellép.

3. Az idei év első adózási kérdései: fejlesztés alatt álló vállalkozás tulajdonában lévő ingatlan és az illeték; emelt összegű családi kedvezmény a tartós beteg/súlyosan fogyatékos gyermek után a 18. életév betöltését követően

Új adózási kérdéseket tett közzé a Pénzügyminisztériummal közösen a NAV.

2023/1. számú adózási kérdés a fejlesztés alatt álló ingatlanokkal kapcsolatos, azon belül is azon belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok illetékjogi minősítésével, akik ilyen ingatlannal rendelkeznek.

Az Illetéktörvény (Itv.) alkalmazásában belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak az olyan gazdálkodó szervezet (megszerzett gazdálkodó szervezet) minősül, melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék, vagy olyan gazdálkodó szervezetben (ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben) rendelkezik legalább 75 százalékos – közvetett, vagy közvetlen – részesedéssel, melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék azzal, hogy

  1. mérleg alatt a vagyonszerzést megelőzően rendelkezésre álló utolsó beszámolóban elfogadott mérleget, ennek hiányában a nyitó mérleget kell érteni,
  2. a közvetett részesedés arányát úgy kell meghatározni, hogy a megszerzett gazdálkodó szervezet tulajdonában álló gazdálkodó szervezetben (köztes vállalkozásban) fennálló tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben fennálló tulajdoni hányadával,
  3. több köztes vállalkozás esetén a köztes vállalkozásonként megállapított közvetett részesedések arányait össze kell adni,
  4. ha a megszerzett gazdálkodó szervezet és az ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezet között több gazdálkodó szervezetből álló tulajdonosi láncolat (köztes tulajdonosi láncolat) áll, az e szervezeteket összekötő tulajdoni részesedések szorzatát – több köztes tulajdonosi láncolat esetén a láncolatonként megállapított szorzatok összegét – kell a közvetett részesedés arányának tekinteni,
  5. a részesedés arányának meghatározásakor a közvetlen és közvetett részesedéseket együttesen kell figyelembe venni.

Az illetékkötelezettség vizsgálatának első lépése mindig a megszerzett társaság tulajdonában álló ingatlanok számbavétele.

Az illetékkötelezettség megállapítása során tehát a fentiek alapján meghatározott ingatlanok mérleg szerinti értékéből kell indulni. E körben nincs annak jelentősége, hogy az említett vagyontárgyat vagy vagyontárgyakat a mérlegben miként kell nyilvántartani, pusztán az azokhoz rendelhető mérleg szerinti értéket kell figyelembe venni. Ha a telek és az azzal a Ptk. szerinti alkotórészi kapcsolatban álló felépítmény a mérlegben más-más mérlegsoron jelenik meg (például ingatlan és beruházás), akkor a két kategóriánál megjelenő mérleg szerinti érték összegét kell a számításkor figyelembe venni (együttesen).

Összegezve, egy fejlesztés alatt álló ingatlan tulajdonosaként nyilvántartott társaság vagyoni betéteinek értékesítése esetén az ügylet illetékkötelezettségének vizsgálatakor a társaság tulajdonában álló telek és az azon az illetékkötelezettség keletkezésének napján álló felépítmény mérleg szerinti értékéből kell kiindulni.

Ha pedig ez az érték a társaság mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének 75 százalékát meghaladja, akkor a társaságot belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak kell tekinteni, és illetékkötelezettség merül fel.

Az adóhatóság kiemeli, hogy a témában korábban kiadott, 2020/1. adózási kérdés a továbbiakban nem alkalmazható.

2023/2. számú adózási kérdés a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok emelt családi kedvezményére vonatkozik.

Az emelt családi kedvezménnyel kapcsolatban kérdésként merül fel, hogy milyen feltételekkel érvényesíthető a kedvezmény azon személy esetében, aki 18. évét betöltötte, de még köznevelési intézményben tanul, és emelt összegű családi pótlékot kap. Azaz, a 18. életév betöltésekor milyen módon kell igazolni, hogy a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy megfelel a jogszabályi feltételeknek, és aszerint tartósan betegnek, illetve súlyosan fogyatékosnak minősül?

A Kormányrendelet az emelt összegű családi kedvezményre való jogosultságot a családok támogatásáról szóló törvény (Cst.) szerinti tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos állapot fennállásához és nem az emelt összegű családi pótlékhoz köti, azonban nem zárható ki az emelt összegű családi kedvezményre való jogosultságból a törvény 11. §-ának (2) bekezdésébe tartozó személyi kör.

Tekintettel arra, hogy a Cst. 11. § (2) bekezdése egy korábbi (a 18. életév betöltése előtt fennálló) állapothoz köti az emelt összegű családi pótlék további folyósítását, így a Kormányrendelet szerinti emelt összegű családi kedvezményre való jogosultság igazolásához elegendő annak bizonyítása, hogy a gyermek a 18. életévének betöltése előtt a Cst. 4. § f) pontjának fa) alpontja alapján tartósan betegnek, illetve súlyosan fogyatékosnak minősült.

A fentieken túl a NAV-figyelőben IDE kattintva részletesen olvashat további elérhető információs füzetekről és az eheti adótraffipax helyszínekről is.

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 15.

Izer Norbert: egyszerűsödnek az adózói adminisztrációs terhek

Uniós szinten is példaértékű változásokat hajtott végre az adóadminisztráció csökkentése terén Magyarország az elmúlt években, ezt folytatta a kormányzat az Eseményalapú Adatszolgáltatási Platform (EMAP) projekttel, amelynek célja a vállalkozások foglalkoztatással összefüggő adminisztrációs terheinek csökkentése – mondta Izer Norbert.

2024. április 15.

Árfolyam az áfában (X. rész)

A cikksorozat soron következő része az előlegfizetéshez és a fordított adózáshoz kapcsolódó egyes kérdéseket tárgyalja.