Távirányítóval manipulálták a tachográfot
A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A vágóhidakra és a feldolgozókhoz 5 százalék áfával jön be az alapanyag és 27-tel megy ki – ide tolódik a húságazaton belüli illegális tevékenység – állítja a GKI. A kiépült hálózatok a baromfi- és a cukorágazat felé mozdulhatnak.
A legális termelők jelentős illegális versenyelőnyt élvező konkurenciától szabadulhatnának meg, ha a sertéságazat forgalmán beül a 30-50 százalékra becsült feketegazdaság arányát sikerülne csökkenteni, felszámolni; ez a most elfogadott áfacsökkentés célja is – állítja a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, a témáról készített összegzése.
Az elfogadott intézkedés elsősorban a magyar sertéstenyésztő vállalatokat és a legális importőröket hozza kedvezőbb helyzetbe, a felvásárló és húsfeldolgozó cégek likviditási helyzete pedig így javulhat.
A feketegazdaság a folyamat egészében jelen van. A tipikus módszerek egyik része az áru forrását hamisította meg: a kistermelőnek fizetett 7 százalék árkompenzáció helyett 27 százalék input áfát tüntetett fel. Vagy: be nem jelentett importárut forgalmazott, mindig hamis számlával igazolva az eredetet.
A másik út a fiktív export volt, amire visszaigényelték az áfát. Mindkét esetben cégláncolaton futott át az áru – legalábbis papíron -, aminek költségei és kockázatai eltörpültek a megnyert összegek mellett. Ez az 5 százalékos áfakulcs mellett már valószínűleg nem lesz jövedelmező – vélik a kutatók.
A legális forgalom mellett – mint ahogy néhány esetben már a NAV feltárta – kiépült egy láthatatlan vertikum is, a feketén nevelt hízótól, az illegális importon át a szintén feketén dolgozó vágóhidakig, feldolgozókig és eladókig. Élő- és félsertést még csak el lehet látni azonosítóval, de a bontott húst, a feldolgozott hústerméket már nem.
A legálisan működő integrált termelő cégek pozícióját nem igazán érinti az élősertés és a levágott egész, illetve félsertés áfájának változása, hiszen mindez cégen belüli fázis. Más a helyzet a vágással, bontással foglakozó vágóhidakon és a feldolgozóknál. Hozzájuk ezentúl 5 százalék áfával jön be az alapanyag és 27-tel megy ki.
Itt olyan rés van az input és az output között, amire – az összegzés megfogalmazása szerint – „érdemes rámozdulni”. Valószínű, hogy a húságazaton belüli illegális tevékenység ide fog tolódni – állítja a GKI elemzése. Hozzátéve: „a számla nélküli kolbász-árudák, az éttermek, vendéglátóhelyek is változatlan feltételekkel jutnak hozzá a sertéshúshoz, csak annyiról kell papírt, ÁNTSZ-álló dokumentumot felmutatniuk, amennyi éppen szem előtt van”.
A kiépült hálózatok más ágazatokra is átállhatnak. A baromfi- és a cukorágazatban már jelzik, hogy növekvő feketegazdaságra utaló jeleket tapasztalnak – olvasható a GKI összegzésében.
(Forrás: MTI)
A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.
Amikor egy olyan ország áfa-rendszeréről szólunk, amelynek egyik legfontosabb bevételi forrása az idegenforgalom, akkor mindenféleképpen ki kell térni a külföldieknek járó adó-visszatérítés működésére.
Az utóbbi időben jelentősen megváltoztak az ingatlanokkal kapcsolatos áfaszabályok, melyek ismerete nemcsak az építőipari cégeknek, illetve az ingatlant értékesítőknek, hanem az ilyen számlát befogadóknak is kulcsfontosságú. Az Áfa kalauz legfrissebb számában áttekinti az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályokat.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!