Eltörölték a luxusadót


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság (Ab) szerint alkotmányellenes a luxusadóról szóló törvény, ezért a testület hétfőn hozott határozatában megsemmisítette a helyi adókról szóló törvény egy részét és a luxusadóról szóló törvény egészét. Az alkotmányellenesség és a megsemmisítés alapvető indoka az ingatlanokra megállapított adókötelezettség szabályozási módja volt.

A megsemmisített rendelkezések a luxusadó esetén előírták, illetve a helyi építmény- és telekadó esetén lehetővé tették, hogy egy ingatlan után a helyi adókról szóló törvény mellékletében, valamint a helyi önkormányzati rendeletekben (azaz normatív módon) megállapított számított érték alapján fizessenek adót.

Az Alkotmánybíróság szerint ellentétes az alkotmány több rendelkezésével, hogy az adókötelezettség alapjául szolgáló érték normatív meghatározásával szemben az adózók nem élhetnek ellenbizonyítással, valamint emiatt a jogorvoslat és az adóható¬sági határozat bírósági felülvizsgálata csak formális lehetőség. Sem a másodfokon eljáró adóhatóságok, sem a bíróság nem vizsgálhatja felül az adó alapját, az úgynevezett számított értéket – olvasható az Ab közleményében.

A határozat szerint alkotmányellenes továbbá az is, hogy „”a törvények nem tartalmaznak garanciális szabályokat a számított érték meghatározására vonatkozó önkormányzati döntéshozatal tekintetében””.

Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, önmagában sem az ingatlanok adóztatása, sem a számított érték nem alkotmányellenes, de a megsemmisített törvényi rendelkezések újraszabályozásánál a jogalkotónak kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy az megfeleljen a közteherviselés alkotmányos követelményeinek: a vagyoni típusú adó esetében az adó alapjának és mértékének arányosnak kell lennie az adózók vagyonával, továbbá az adózók vagyona és az adóalap között közvetlen kapcsolatnak kell fennállnia.

Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy „”az Országgyűlés által elfogadottól eltérő szöveggel hirdették ki egy adótörvényeket (köztük a helyi adókról szóló törvényt) módosító törvény egyik paragrafusát””. Emiatt az Alkotmánybíróság a közjogilag érvénytelen törvényi rendelkezést a kihirdetés napjára visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és több magánszemély indítványa alapján vizsgálta a luxusadóra vonatkozó törvényt. A hétfőn hozott határozathoz Bragyova András és Holló András alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

Forrás: FigyelőNet


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.