Energiahatékonysági célú beruházás, felújítás adókedvezménye lízingbe vett, illetve bérbeadott eszköznél


Gyakori jogértelmezési probléma, hogy lízingelt, illetve bérbeadással hasznosított tárgyi eszköz esetén alkalmazható-e az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye, ha egyébiránt annak jogszabályi feltételei teljesülnek.

Releváns jogszabályok:

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

2000. évi C. törvény a számvitelről

Általánosságban elmondható, hogy a személygépkocsi kivételével bármilyen tárgyi eszközön végzett beruházás, felújítás esetén érvényesíthető az adókedvezmény, amennyiben az adózó azt üzembe helyezi és legalább 5 évig üzemelteti, és az adókedvezmény igénybevételének egyéb kondíciói fennállnak.

  1. Bérbeadott tárgyi eszközön végzett energetikai beruházás, felújítás

Adott egy társasági adóalany, amely raktáraiban energetikai korszerűsítést tervez, és a raktárok között szerepel olyan is, amelyet az adózó egy másik vállalkozásnak bérbe ad.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozólag, hogy mi minősül üzemeltetésnek, azonban a Tao. tv. szerint a bérbe adott tárgyi eszköz esetében is (mint használatba vett eszköz) lehetséges az értékcsökkenési leírás alkalmazása, ebből következően a bérbeadás megfelel az üzemeltetés feltételeinek. Vagyis, ha az adózó a tárgyi eszközt (vagy annak egy részét) – például egy ingatlant – bérbeadás útján hasznosítja, az adott ingatlanon végzett energiahatékonysági célú beruházás, felújítás esetén igénybe vehető az adókedvezmény.

Figyelemmel a Tao. tv. 1. § (5) bekezdésében foglaltakra, üzemeltetési, használati időszaknak az a periódus tekinthető, amely az üzembe helyezéstől/rendeltetésszerű használatbavételtől a könyvekből bármilyen jogcímen történő kivezetésig eltelik [a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 52. § (7) bekezdés alapján].

A bérbeadás tényéhez szorosan kapcsolódó körülmény, hogy ilyenkor az energiamegtakarítás jellemzően közvetlenül a bérlőnél jelentkezik, és nem az energiahatékonysági beruházást eszközlő bérbeadónál. Azonban elmondható, hogy sem a Tao. tv., sem pedig az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló 176/2017. (VII. 4.) Korm. rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy az energiamegtakarításnak közvetlenül a beruházónál (bérbeadónál) kellene megjelennie, a feltétel mindössze annyi, hogy a Tao. tv. 4. § 11a. pontjának megfelelő, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás valósuljon meg. Ez pedig megvalósul akkor is, ha az adott eszközt a társaság bérbeadás útján hasznosítja

  1. Pénzügyi lízing keretében beszerzett tárgyi eszköz-beruházás, mint energetikai korszerűsítés

A Tao. tv.-t az Szt. rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. Az Szt. 23. § (3) bekezdése alapján az eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket, akkor is, ha azok nincsenek a lízingbevevő tulajdonában, de birtokába, használatába kerülnek. A pénzügyi lízing keretében a lízingbevevő a beszerzett eszközt beruházásként, a lízingbe adó által közölt eszközértéken – ez jellemzően az adott eszköz vételára – megfelelő bizonylat alapján nyilvántartásba veszi, majd az üzembe helyezésre vonatkozó előírásoknak megfelelően aktiválja azt.

Elmondható tehát, hogy akár nyílt, akár zárt végű pénzügyi lízing esetén a futamidő alatt a lízingbe vett eszköz a lízingbevevő könyveiben szerepel, ennélfogva a beruházás, illetve felújítás pénzügyi finanszírozása – lízing – nem játszik szerepet az adókedvezmény érvényesítésében, annak igénybevételét nem akadályozza.

Fontos továbbá kiemelni, hogy az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a beruházás részét képező valamennyi eszközt használatba vegye, azokat a beruházás üzembe helyezését követő legalább 5 évig (kötelező üzemeltetési időszak) a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint üzemelteti, illetve használja. Ha az adózó az említett időszakon belül az adókedvezmény alapjául szolgáló eszközöket a befektetett eszközök közül – pótlás nélkül – kivezeti, vagy – pótlás nélkül – nem üzemelteti a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint, akkor az ilyen eszközök bekerülési értéke az adókedvezmény alapjául szolgáló elszámolható költséget csökkenti a Tao. tv. 22/E. § (7) bekezdés értelmében. Nyílt végű pénzügyi lízing esetén az 5 éves kötelező üzemeltetési idő teljesítettnek minősül, ha a lízing futamideje 5 év.

Szintén gyakran előfordul, hogy a lízingelt eszközök és az esetlegesen megvásárolható olcsóbb – kevésbé energiahatékony – eszközök ára külföldi pénznemben (jellemzően euróban) van meghatározva, és ilyenkor kérdésként merülhet fel, hogy az energiahatékonysági célú beruházás adókedvezményének igénybevételéhez mikori árfolyamon számolja át az adózó az eszközök értékét és így az adókedvezmény alapjául szolgáló összeget.

Ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti devizaösszegnek, valutaösszegnek a beszerzéskor, a szolgáltatás igénybevételekor (teljesítésekor) érvényes, az Szt. 60. § (4)-(6) bekezdés szerinti árfolyamon átszámított forintértéke a termék, szolgáltatás értéke.

Ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése valutában történik, akkor – a (7) bekezdéstől eltérően – a termék, illetve szolgáltatás értéke az ellenértékként fizetett valuta könyv szerinti árfolyamán is meghatározható [Szt. 48. § (7)-(8) bekezdések].


Kapcsolódó cikkek

2024. február 23.

Energiahatékonysági beruházások adókedvezménye – még nem késő élni vele

Az energiahatékonysági beruházásokkal összefüggő adókedvezmények rendszere jelentősen átalakult tavaly év végén és ez nehéz helyzetbe hozza a cégeket. Egyúttal fontos hangsúlyozni, hogy a folyamatban lévő beruházások esetén még nem késő élni az adókedvezmény adta lehetőséggel – olvasható a Niveus Consulting Group közleméényében.

2024. február 23.

E-kereskedelem: a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (1. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról szólnak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.