Ennyit költenek idén a cégek cafeteriára


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Erzsébet utalványt adják a leggyakrabban a munkáltatók fix béren kívüli juttatásként a dolgozóiknak, a legnépszerűbb elem pedig a SZÉP-kártya. Bár idén a tavalyinál több, átlagosan 284 750 forint az éves cafeteria-keret, ez nem jelenti a munkavállalók nettó juttatásainak emelkedését – derül ki egy friss kutatásból, melynek eredményeit a múlt heti Cafeteria Trend 2013 konferencián ismertették.


Még mindig általános az a trend, hogy a munkavállalók a kézzel fogható, rövidtávon felhasználható juttatásokat részesítik előnyben. Ezért a fogyasztást célzó termékek népszerűsége töretlen, az öngondoskodásra irányuló elemek, vagy az adómentességet élvező biztosítások viszont nem igazán törtek előre – ezt mutatják a tapasztalatok, és a Szent István Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem kutatóinak idei felmérése is, amely a Cafeteria TREND Magazin, az Országos Humánmenedzsment Egyesület (OHE) és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) támogatásával készült.

Beépült a javadalmazási rendszerbe

Az évente változó adószabályok, és a munkáltatókat terhelő adminisztrációs terhek ellenére a cafeteria beépült a cégek juttatási rendszerébe. A kutatásban résztvevő 419 válaszadó 85 százaléka alkalmazza 2013-ban a béren kívüli juttatásokat javadalmazási politikájában, közülük 5 százalék jelezte, hogy a juttatások bizonyos dolgozói csoportokra korlátozottak, 95 százalékuk azonban az összes munkavállaló számára biztosít juttatást – ismertette Poór József, a Szent István Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Karának tanára.

A cafeteria rendszert működtető vállalatok 63 százalékánál rugalmasan választhatóak az elemek, 22 százalékuk viszont fix juttatásokat ad. A felmérésből kiderül, hogy erősen összefügg a vállalat méretével, hogy van-e cafeteria, és jellemző az is, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál szélesebb a juttatások kínálati palettája. A többségnél, vagyis a vállalatok 57 százalékánál 5-10 elem alkotja a rendszert, 11 vagy több elemet 32 százalékuk, 1-4 elemet 11 százalékuk biztosít.

A cafeteria bevezetésének mérlegelésekor elsősorban a költséghatékonyság valamint a dolgozói elkötelezettség és elégedettség növelése esnek latba szempontként, ugyanakkor ma már a cafeteria alap elvárássá változott és nem jelent különösebb motivációs tényezőt – hangsúlyozta Pajor Mariann, az OHE szakmai vezetője. Mint mondta, a dolgozók elvárják, hogy magas szinten, átláthatóan működjön ez a rendszer. Ez többé-kevésbé sikerül is, ahogyan ezt az OHE idei 56 százalékos Cafetéria Indexe is mutatja, amely a vállalatok cafetéria  tudatosságáról ad képet, arról, hogy mennyire vizsgálják felül a rendszer hatékonyságát, mérik-e az elégedettségét.

Leggyakrabban garantált juttatások

A kutatás alapján az Erzsébet utalványt biztosítják a leggyakrabban fix juttatásként a munkaadók, 35 százalékuknál található meg. Ezzel a tavalyi első helyről a másodikra szorult a mobiltelefon költségének megtérítése (27 százalék). A munkabérelőleg és a cégautó után a szociális jellegű juttatások következnek, de egyre gyakrabban adnak SZÉP kártyát is a munkáltatók, ahol ezt bevezették, ott mindegyik alszámlára tudnak összeget tölteni. A felmérés eredményei szerint a cafeteria rendszerek legnépszerűbb eleme idén a SZÉP kártya, amelynek mindhárom alszámlája egységesen népszerű, a cégeknek több mint 60 százaléka kínálja dolgozóinak. Az Erzsébet utalvány (60 százalék) és az egészségpénztári hozzájárulás (59 százalék) szintén a legkedveltebb elemek közé tartoznak.

A dolgozónkénti éves keretösszegek meghatározásánál általában az infláció mértékét és a bérszínvonal változásait veszik figyelembe a munkáltatók, akik a kutatás szerint általában a fix keretösszegeket kedvelik (55 százalék), 31 százalékuk ugyanakkor dolgozói csoportonként eltérő fix összeget ad. 500 ezer forintnál többet a vállalatoknak csupán 4 százaléka költ erre, az átlagos összeg 284 750 forint. – Bár ez több a tavalyi 249 750 forintnál, mégsem jelenti azt, hogy a dolgozók többet is visznek haza, hiszen 31 százalékról, 51,17 százalékra emelkedtek az adóterhek.  Így előfordul, hogy a nettó juttatás kevesebb lesz, de általában a növekvő keretösszegek mellett a dolgozóknak nyújtott juttatások nagyjából szinten maradnak – mutatott rá Fata László, a Cafeteria TREND magazin szakértője. Persze a nettó összeg attól is függ, hogy a munkavállaló adómentes, vagy adóval terhelt juttatásokat választ-e. Jellemző, hogy idén az adóterheket 40 százalékban a munkáltatók, a válaszolók 48 százalékánál a munkavállaló állja, és 18 százalékuknál osztoznak rajta.

Cafeteria számokban
Tavaly a munkáltatók 38 százaléka adott sport és kultúrautalványt dolgozóinak, 2013-ban a válaszadók 19 százaléka mondta azt, hogy szerepelt ez az elem a rendszerükben. A beválás függvényében 2014-re egy százalék tervez változtatni ezen a juttatáson. Az önsegélyező pénztárt 2012-ben a cégek 25 százaléka használta, idén 6 százalékuk tette bele a kínálatába, 2014-re 2 százalék tervezi, hogy bevezeti. Az étkezést elsősorban Erzsébet utalvánnyal és a SZÉP kártya vendéglátás alszámlájával támogatják a munkáltatók, az üzemi étkezés viszonylag kis részben jelenik meg, egyéb étkezési utalványokat pedig alig használnak – ismertetett néhány érdekességet a kutatásból Fata László.

Feljövőben az egészségpénztár és az egészségbiztosítás

A SZÉP-kártya kétségtelenül az egyik slágerterméke az OTP Pénztárszolgáltatónak, jelenleg már 14 ezer munkáltatóval állnak szerződésben és 640 ezer darab kártyát bocsátottak ki – tájékoztatott Gál Tamás főosztályvezető. A feltöltések 64 százaléka a vendéglátás, 21 százaléka a szálláshely, 15 százaléka pedig a szabadidő alszámlára került, és 2013-ban már 11 milliárdot fordítottak vissza a gazdaságba a kártyabirtokosok.Feljövőben az egészségpénztár és az egészségbiztosítás

Idén sem vesztett a népszerűségéből az egészségpénztári szolgáltatás, ugyanakkor itt is inkább az a jellemző, hogy a tagok azonnal felhasználják a megtakarításokat akár gyógyszervásárlásra (58,4 százalék), akár gyógyászati segédeszközökre (22,75 százalék), míg a lekötési, prevenciós jellegű befizetések nem annyira terjedtek el – mondta Gál Tamás.

Az OTP Pénztárszolgáltató Egészségpénztárának jelenleg 208 ezer tagja van, tavaly 9,7 milliárd befizetés érkezett a számlájukra, amelynek 87 százaléka munkáltatói tagdíjátvállalás volt. Míg az egyéni tagdíjak egy kicsit emelkedtek az idei első negyedévben, a munkáltatói befizetések csökkentek. A pénztártagok 75,9 százaléka egyébként százezer forint alatt fizet be a pénztárba.

Gál Tamás szerint lesújtó a helyzet a nyugdíj megtakarításokkal kapcsolatban. Miközben a magyarok 72 százaléka gondolja úgy, hogy nem lesz elég az állami nyugdíja ahhoz, hogy tisztességesen megéljen idős korában, a bankszámlával rendelkező lakosság mindössze 11 százaléka tervezi, hogy a következő négy-öt évben anyagi tartalékot képez nyugdíjas éveire. A szakember úgy véli, a munkáltatók ezt a folyamatot tudják valamelyest tompítani, de az is fontos lenne, hogy a dolgozók szemléletén változtassanak, hogy a gyorsan elkölthető elemek helyett a hosszú távú, öngondoskodást célzó termékekben is gondolkodjanak.

A biztosítások közül egyelőre a szolgáltatás finanszírozó egészségbiztosítás a sláger. Előnye, hogy táppénz helyett a magánorvosi praxison keresztül gyors ellátást ad, és könnyen összekapcsolható az állami egészségüggyel. Beszédes ugyanakkor annak a felmérésnek az eredménye, amely 180 cég egészségcélú ráfordítását vizsgálta. 47 százalékuk ugyanis mindössze tízezer forintot áldoz évente egy munkavállalóra.

Online cafeteria igénylő felület HR-eseknek
Mintegy 130 milliárd forintos forgalmat vár az idei évre az Erzsébet Utalványforgalmazó Kft. Mint Kocsmár Kornél ügyvezető igazgató elmondta: az Erzsébet-utalványnak több mint 2 millió felhasználója van már, több mint 40 ezer regisztrált munkáltatóval és több mint 40 ezer elfogadóhellyel rendelkeznek. 2013-ban több mint 400 új megrendelővel sikerült szerződniük, amelyek további közel 90 ezer munkavállalónak adnak Erzsébet-utalványt. A legnépszerűbb az étkezési utalvány, amelyet január elsejétől az eddigi 5 ezer forint helyett havi 8 ezer forint értékben lehet adni, január közepétől azonban elérhetőek az Ajándék, az Iskolai és a Szabadidő Erzsébet-utalványok is. Kocsmár Kornél közölte: saját cafeteria-igénylő szoftvert fejlesztettek ki, amelyen keresztül egyszerűbben tudnak a munkáltatók és a HR-esek utalványt rendelni. Az ingyenes, web alapú, online felület előnye, hogy nemcsak az Erzsébet utalvány megrendelő felületéhez illeszkedik, hanem segítségével folyamatosan nyomon lehet követni a cafeteria-keretet és annak elemeit.

Veres Szilvia, a GrECo JLT Hungary Biztosítási Alkusz Kft. személybiztosítási igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy míg a cégek például családi napra, vagy csapatépítő tréningre kötnek balesetbiztosítást, addig nem gondoskodnak a munkásszállító buszon utazókról, a közúton közlekedő munkavállalókról, és a munkahelyi baleset esetére sem gondolnak. Mivel más a kockázat a szellemi, és más a fizikai munkát végzők esetében, szerinte érdemes lenne a cégeknek munkakörönként is átgondolni a biztosítási összegeket.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 9.

Adózás a céges karácsonyi ajándék után

A karácsonyi időszakban sok cég ajándékoz munkavállalóinak vagy üzleti partnereinek. Az ajándékozás nem mindig tehető meg adómentesen, ezért fontos ismerni az ajándék adózásának szabályait az ajándékozott személyétől és az ajándék értékétől függően. -Niveus összefoglaló.

2024. december 9.

Emelkedtek a mulasztási bírságok

Augusztustól érdemben emelkedtek a mulasztási bírságok – a bírságokról általában, a friss változásokról és a NAV vélhető bírságolási gyakorlatáról beszél friss videónkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője.