Enyhítettek a transzferár-nyilvántartás szabályain


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A márciusi tervezethez képest leginkább technikai jellegű változtatásokat, pontosításokat tartalmaz a transzferár nyilvántartási kötelezettségről szóló kihirdetett új rendelet – olvasható az RSM DTM blogbejegyzésében.


A legfajsúlyosabbnak tekinthető változtatás, hogy az új rendeletbe mégsem került bele a kötelezően alkalmazandó szűrési stratégia a szokásos piaci ár meghatározása kapcsán. Az új rendelet egyes elemeit számba véve megállapítható, hogy alapvetően a könnyítés irányába mutat a szabályozás június 21-én hatályba lépő módosítása.

Annak megállapítása, hogy az alkalmazott ár mennyire felel meg a valós piaci áraknak, bizonyos esetekben a cégek jövedelmezőségének összevetésével történik.

Ehhez olyan nyilvánosan hozzáférhető adatbázisokra van szükség, amelyekben lehetséges megfelelő szűréssel adatokat keresni az összehasonlításhoz. A legelterjedtebb, igen hatékony, ugyanakkor meglehetősen drága megoldást az Analyse Major Databases from Europe (Amadeus) adatbázis nyújtja. Az Amadeusban kézi beállítással lehet beállítani a szűrési feltételeket, amelynek eredményeképpen a több milliós adatbázisból általában mintegy 100-200 cég kerül leszűrésre.

RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények

Ezután úgynevezett kézi szűrésre van szükség, amelynek eredményeképpen kialakításra kerül egy olyan halmaz, mely működésüket tekintve összehasonlítási alapot szolgáltathat a vizsgált társaság vonatkozásában. Az Amadeus hatékonyságával szemben áll viszont a magas ár, amely sok kisebb cég számára szinte elérhetetlenné teszi a szolgáltatást, miközben a hazai és a nemzetközi (OECD) szabályozás is elvileg kimondja, hogy az adózótól nem elvárható aránytalan nagy költségek vállalása a nyilvántartás elkészítése kapcsán.

Tekintettel arra, hogy maga a NAV is az Amadeust használja, illetve eredményét tekintve minőségi megoldást kínál, a márciusi rendelettervezet értelmében gyakorlatilag ennek használatát tették volna kötelezővé a transzferár nyilvántartást készítő cégek számára is. Ezen változtat a végül kihirdetett rendelet, amelybe végül nem került be ez a rendelkezés. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Magyarországon szintén elterjedt, másik jóval olcsóbb adatbázis használata is lehetséges marad. Igaz, ez nem tesz lehetővé kézi szűrést, és így az összehasonlításhoz kiválasztott mintába torzító elemek is bekerülhetnek. A változásról összességében talán annyi mondható, hogy egyfelől ugyan nem feltétlenül a minőséget szolgálja, ugyanakkor az Amadeus kizárólagosságának kikerülése azon cégek esélyeit növeli, amelyek számára túl nagy anyagi terhet jelentene a használata.

Az adatbázisokra vonatkozó rész mellett szintén fontos változást tartalmaz az új rendelet a tranzakciókra vonatkozó transzferár-dokumentációkészítési kötelezettség kapcsán. A június 21. előtt hatályos rendelet az ügyleteket csak akkor mentesítette a transzferár-dokumentációkészítés kötelezettsége alól, ha a szerződéskötés időpontjától az adott adóév végégig összesített költségük nem haladta meg (áfa nélkül) az 50 millió forintot. Ennél a megoldásnál némi zavart okozhatott, hogy a szerződéskötés időpontja akár sok esztendővel az érintett adóév előtt is lehetett. Az új szabályozás ezt tisztázza, mivel itt már csak az érintett adóéven belül nézi, hogy mekkora volt a tranzakció összértéke a szerződéskötés időpontja és az adóév vége között.

 

Szintén a bürokratikus terhek enyhítésének szándékát sejteti, illetve nemzetközi ajánlások átvételét jelenti, hogy az új rendelet kiterjeszti azt a haszonkulcssávot, amelynek határai között egy csoporton belül szolgáltatás alacsony hozzáadott értékűnek minősül, és így lehetővé teszi az egyszerűsített transzferár-nyilvántartás alkalmazását. A sáv a korábbi 3-7 százalékosról 3-10 százalékosra bővül.

Ami a június 21-i hatályba lépést illeti, fontos tudni, hogy e dátum után elvileg már lehet alkalmazni az új rendeletből következő módosításokat a 2012. évi adókötelezettséghez. Mivel azonban a naptári évvel azonos üzleti év szerint adózó cégeknek legkésőbb május 31-ig a transzferár-nyilvántartásokat is el kellett készíteniük, esetükben nem áll fenn ez a lehetőség. Vagyis a 2012-es év tekintetében csak azok a naptári évtől eltérő üzleti év szerint adózók élhetnek a módosítással, akik esetében a társaságiadó-bevallás határideje, illetve annak benyújtása 2013. június 21. után van.

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. Adóüzletág vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.